Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-39
39. országos iile's decgeniber 16. 1884. 227 a múlt évi költségvetésünkkel összehasonlítva 177,000 frttal kevesebb van felvéve. Tehát még mindig közömbös a kormány azon munkálatok iránt, melyek által a termelést, különösen a magyar alföldön biztosítani lehetne. Hogy a csatornák mily eredményeket és anyagi jólétet idéznek elo, arra nézve nem szükség, mint azt tevém, külföldi példákat felhozni. Itt van a Ferencz-csatorna — mi szinte el van hanyagolva — kiépítetlen minőségében áldásos hatását élvezi vidéke. Ugyanis a Ferenez-esatorna mellett levő gazdák cs;ik 20 — 30krajczárral adják el olcsóbban búzájukat a pesti piaczi árnál; mig ellenben a hason távolságban levő Békés, Hajdú, •Szabolcs és Bihar megyek egy frt és egy frt 20 krra! adják olcsóbban, (Ugy van! balfelöl.) Tehát már ezen kis darab vizi ut is mily eredményeket tüntet fel, És mégis vonakodunk a vizi utak kiépítésétől, a 8 3 A mértföíd schamaczi csatorna folytatásától, mely 86 mertfölddel rövidítené meg a vizi köslekedést Fiume és Trieszttel. A legsürgősebb és elodázhatatlan teendőnek tekintem tehát, hogy a kormány —Magyarország mezőgazdasága és kereskedelme érdekében az összefüggő hajózó ós öntöző csatorna-rendszer tervét — mielőbb készíttesse el és annak fokozatos keresztülvitelére a képviselőházhoz tegyen előterjesztést. Szükségesnek találom, hogy a már oly sokszor sürgetett hydrographiai intézet áliittassék fel— s az a tudomány mai kívánalmainak megfelelőleg szerveztessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert t. ház, ma ugy éli a dolog, hogy a vizi statistikai adatok összegyűjtésével a folyammérnökök vannak megbizva, a kiknek százféle elfoglaltatásuk, mégha a legszakképzettebb egyének volnának is, nem engedik meg azt, hogy folytonos figyelmet, felügyeletet, tanulmányozást és észleletet igénylő fontos munkálatokat, statistikai adatokat összegyüjthessék. (Igaz ! Ugy van! a szélső balon.) Pedig t. ház, a statistikai adatok nemcsak a jövőben tervezendő szakmunkálatok helyes keresztülvitelére szükségesek, de nagy haszonnal és előnynyel alkalmazhatók a védekezés alkalmával, mert egy folyam természetét tökéletesen felismerve, számokban ki nem fejezhető összegeket takaríthatunk meg az árvédelem alkalmával. Bocsásson meg nekem a t. ház, ha türelmét még néhány perezre bátor vagyok igénybe venni. (Halljuk!) Az elmondottak után mindenek felett azon magyarlakta alföldnek és nagy vidéknek érdekében kérem ki a mélyen t. ház becses figyelmét, mely a gróf Károlyi Sándor által is említett szélsőségekben tévelygő kiimaticus viszonyok romboló hatásának van kitéve. A ki 1863-ban a magyar alföldön utazott, nem hitte és nem hihette, hogy azt Kánaán földjének nevezzük. Az a siralom völgye volt. Több mint 180 millió írtjába került az államnak azon vidék segélyezése. Ez inség irgalmatlan csapását csak alföldi ember foghatja fel. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Kik feiföidön élnek, azoknak nincs fogalma arról, hogy mily dúlásoknak van kitéve az alföld egy-egy ínséges, aszályos évben. Ott nincs fa, nincs vad, nincs viz. Ott szomjan, éhen halnak az emberek s télben megfagynak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én ugy vélekedem, hogy az alföldet, hol legalább 200 D km. területet mentett meg a birtokos osztály társulás utján a romboló elemektől és adott át a culturának, csak egy helyes és czélszeru csatornázással lehet megmenteni a végelpusztnlástól. Nincs sehol az országban olyan helyzet, mint épen az alföldön. Vannak vidékek, a hol már egészen közömbössé kezd válni a szabályozásoknak végrehajtása, mert a szabályozási költségek a tőkét emésztik. Vannak vidékek, mint Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karczag, Püspökladány, oly óriási küzdelmeket folytat különösen a belvizek ellen, mely már utolsó erejét is felemészté. E küzdelmet csak az méltányolhatja kellőleg, ki az ilyen küzdelmeket keresztülélte. Nem új keletű kérdés az, hogy e^en vidék megmentessék, már az 1867-iki törvényhozás gondoskodott arról, hogy ezen vidék csatornával láttassék el. Ugyanis 1867-ben, a mikor az első 60 milliós kölcsön vasutakra és csatornákra felvétetett, egyszersmind a törvényhozó testület legünnepélyesebb nyilatkozata által lett biztosítva a. tisza- körösi csatorna kiépítése, melyet hazánknak egy jeles mérnöke tervezett és egyik legjelesebb angol mérnök felülvizsgált s a kivitelre helyesnek talált. Azóta, gúny nélkül legyen mondva, 17 boldog évet éltünk keresztül és a 60 millió után milliók és milliók lettek elköltve a nélkül, hogy az állam ezen vidék megmentése czéíjából egy kapavágást tétetett volna. Én azon vidék érdekéhen a legsürgősebb intézkedést tartom szükségesnek s a legsürgősebb intézkedés megtételére kérem a t. miuister urat, mert valósággal tudom, érzem annak szükségét. T. ház! Különösen az általános vita alkalmával volt itt hangsúlyozva, hogy az nem valami nagy szerencsétlenség, hogy az országban a rohamos birtokcsere mutatkozik. Az én meggyözőiésem és hitem, hogy az, ki a magyar alföldön a termelést biztosítja s a magyar fajt állandósítani képes, az lesz a második honfoglaló. S most azon óhajtással zárom be szavaimat, hogy bárcsak gyenge erejű felszólalásom a tett hatalmával bírna s a következő határozati javaslatot terjesztem elő : „Uíasittatik a közmunkaés közlekedésügyi minister, hogy a már 1866 és 67-ben tervezett tisza-kőrösi csatorna kiépítése iránt a pénzügyministerrel egyetértőleg terjesz-
