Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-38

38, országos ülés deczeniher 15. 1884. J97 a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfélől.) Helfy Ignácz: T. ház! Én magam is azt hiszem, hogy a helyzetnél fogva a költségvetést még ez idén törvényerőre emelni lehetetlenség, annál is inkább, ha tekintetbe veszem, minő tár czák vannak még hátra, olyanok, melyek a honvédelmen kivül az ország összes közgazdasági és szellemi életét karolják fel. Természetesnek találom, hogy ily körülmények közt a t. kormány meghatalmazást kér az administratio tovább folytaMásfelől ugy hiszem, a t. ház is természetesnek fogja találni, hogy én és t. elvbarátaim a törvényjavaslathoz hozzá nem járulhatunk. Miután magát a költségvetést általánosságban sem fogadhatjuk el, annál kevésbé nyugodhatunk bele, hogy meghatalmazás alapján folytassa a kormányzatot a jelenlegi t. ministerium. Sőt azon nézetben vagyok, hogy ezen törvényjavaslatot logikailag még azok sem fogadhatják el és szavazhatják meg, kik különben bizalmatlanságuk daczára a költségvetés általános tárgyalásába belementek, azon felfogásból indulva ki, hogy a költségvetést nem a kormánynak, hanem az országnak szavazzák meg. Az én meggyőződésem szerint még azok sem fogadhatják el ezt a törvényjavaslatot azért, mert az indemnity tulajdonképen kettőt foglal magában : ugy a költségvetést mint az appropriatiót, mert az van mondva, hogy a töryényjavaslat végrehajtásával a jelenlegi pénzügyminister ur bizatik meg, tehát az összes kormány. Engedje meg a t. ház, hogy megragadjam ezen algáimat egy eszme fölemlítésére, mely már többször lett e padokról hangoztatva s mellyel egy időben ugy látszott, hogy a t. kormány is komolyan óhajtott foglalkozni, t. i. az, hogy tekintve a múlt évi tapasztalatokat, hogy csak kivételesen sikerült egyszer-kétszer a költségvetést a kellő időben letárgyalni és törvényerőre emelni, nem lenne-e czélszeríí a pénzügyi évet nálunk megváltoztatni, hogy az pl. kezdetét vegye április vagy Julius 1-én, a mint a t. kormány helyesnek fogja találni. Absolute semmi ok nincs arra, hogy a pénzügyi év összeessék a polgári évvel. Bátor vagyok ezen eszmét újólag a t, kormány és törvényhozásnak becses figyelmébe ajánlani. Egyébiránt ismételem magam és elvbarátaim nevében, hogy a január s februárban viselendő közterhekről szóló törvényjavaslatot el nem foga dom. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Gr. Ápponyi Albert: Előttem szólott t. képviselőtársam beszéde majdnem felmentett attól, hogy szavazatomat indokoljam. Az ezen padokon ülő képviselőtársaim a költségvetést általánosságban elfogadták, miután az semmi mást nem tartalmaz, mint az ország kiadásainak és bevételeinek megállapítását minden vonatkozás uélküí a létező kormányra, mely iránt bizalommal nem viseltetünk; azonban azok, a kik e tárgyban e padokon felszólaltak, előre kijelentették, hogy azt a törvényjavaslatot, melyben a költségvetési vita végén a megállapított költségek és bevételek a jelenlegi kormánynak rendelkezésére bocsáttatnának, megszavazni nem fogják. Minthogy pedig a mai napirenden levő javaslat, bár csak rövid időre, mindkettőt magában tartalmazza: ugy a költségek megállapítását, mint a fedezetnek e jelenlegi kormány rendelkezése alá bocsátását, ehhez politikai álláspontunknál fogva hozzá nem járulhatunk s ezen javaslatot el nem fogadhatjuk. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Csanády Sándor: T. ház! Köztudomású ílolog, hogy alig van e föld kerekségén ország, mely évszázadokon keresztül annyi dúlásoknak, fosztogatásoknak, rablásoknak (Felkiáltások jobbfélől: Ohó!) lett volna kitéve. Igen uraim, hiába discurálnak önök, mert én elmondom a magam meggyőződését, ha a fejükre állanak is. (Nevetés a jobboldalon.) Ugyanis t. ház, dúlta már hazánkat, pusztította nemzetünket tatár, török, osztrák, muszka, sőt az osztrák mai nap is pusztítja. (Közbeszólás a bal és szelső baloldcd némely padjairól.• Meg a zsidók!) De én azt hiszem, hogy az említett külellenségek által okozott pusztítások nein natottak oly kártékonyán e hazára, e nemzetre, mint Tisza Kálmán ministerelnök urnak 10 évi, e nemzetet tönkretevő közösügyes-alaponi ministerkedése, mely egyértelmű e nemzet megsemmisítésével, elerkölcstelenítésével. (Közbeszólás a jobboldalon: Borzasztó!) Ugyanis t. ház, bizonyos, tudjuk azt, hogy külellenségeink hazánk határairól történt távozásuk alkalmakor elvitték magukkal minden e hazában talált felkelőségeket, drágaságokat és kincseket; tudjuk, hogy külellenségeink, ha vérző sebeket ejtettek a nemzet testén, a hazaszeretetben, az alkotmányossághozi hü ragaszkodásban egyesült nemzetnek sikerült a vérző sebet begyógyítani, mert legalább időt adtak arra, hogy a nemzet azon veszteséget, rablásokat, melyeket rajta elkövettek, helyrehozza, de a sebek, melyeket Tisza Kálmán ministerelnök ur hazaellenes politikája ütött a nemzet testén, alig gyógyíthatók, hacsak az öntudatra ébredő nép nem száműzi őt a ministeri székekről közösügyes politikájával. Azt mondtam t. ház, miszerint Tisza Kálmán ministerelnök ur által a nemzet testén ütött sebek alig gyógyíthatók, igenis azért, mert a ministerelnök ur meghonosította a haza területén azon rablórendszert, hogy ugy mondjam — Elnök : Kérem a képviselő urat, tessék kifejezéseit megválogatni. Csanády Sándor: Méltó kifejezést (Élénk derültség) használtam eljárására, a midőn az adóvégrehajtók által nem csak a magtárokat, nem