Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-37

37. orsg&ges ölés deesvnber 13. 1884. 185 óriási terhek viselésére itéli a társadalom hasznosabb részét, míg egy másik henyélő részét felszabadítja minden teherviselés alól, azzal csak egy socialis forradalmat idéz elő, mely hivatva lesz a jogegyenlőség ellen elkövetett e vétkét az egész társadalom felforgatásával megbőszülni. (Helyeslés a bal- és szélsőbal különböző padjain.) A börze fékezésével lehet csak elérni a soeial democratia destructiv tendentiájának legyőzetését. Az állam, melynek törvényei a szerencsejátékokat tiltják, ha következetes akar lenni, meg nem engedheti e szerencsejáték legveszedelmesebbét, a börzejátékot. A szerencsejátéknak nem szabad szerzői jogezímnek maradni, mert ha a vagyon nem az egyén vagy ősei érdemének vagy szorgalmának kifolyása, akkor nem elég erkölcsi alap, melyet tartósan képes volna az állam megvédeni az éhező munkások által támogatott forradalmárok ellen. És ha a régi birtokos az óriási államterhek viselése miatt látja birtokát veszni és zsidó kézbe kerülni, egykedvűen fogja azt nézni, hogy Stern bankár vagy Prager soeialista lesz-e jogutódja. (Tetszés balfelöl.) A mi a tőzsde bélyegtörvény módozatát illeti, ez némi tanulmányt igényelne, de ez nem oly sok időt venne igénybe, hogy e javaslat 2 — 3 hónap alatt benyújtható és letárgyalható nem volna és az ország jól felfogott érdeke sokkal sürgősebben követeli ezt, mint a főrendiháznak reformálását. (Ugy van! balfelöl.) Itt két szempont volna irányadó, a bélyeg mérve az egyes üzleteknél és annak practicus fizetési módja, erre persze annak prejudicálni, ki e törvényjavaslatot kidolgozza, nem is lehet hivatása e határozati javaslatnak. Csak azt akarnám megjegyezni, hogy a németországi 1881-ik évi új bélyegtörvény, az úgynevezett Zeitvagy Differenzgescbäfteket Vi» pro mille bélyeg alá vetette, mig minden más tőzsdeügylet egy 10 Pfenniges bélyeggel rovatik meg. Ezen bélyeg azonban czéljának meg nem felel, nemcsak hogy a tőzsdeügylet legnagyobb részét az összeg nagyságának minden tekintetbe vétele nélkül egyenlően rójja meg, de egyszersmind nevetséges csekély bélyeggel rójja meg a börzejáték legveszélyesebb részét, mi sem annak nem felel meg, hogy az az államnak gazdagon jövedelmezzen, nálunk ez tán még a beszedési és felügyelés! költségeket sem fedezné, de egyszersmind a polgár kötelezettségét az államszükséglet viselésében részt venni, a gazdag bankár és tőzsdelátogatóra ki nem terjeszti. És azért csak a procentualis börzebélyeg felelne meg a czélnak. Támadna erre természetesen nagy lárma Izraelben és ezért lehetetlen is volna e dolgot intern ationalis téren elérni, hisz e tér egészen az arany internationalis hatalmában van, csak oly legyőzhetlen volna az ott: mint a vörös internationalis. (Ugy van.' balfeUl.) Egy egyes államnak KÉPVH. KAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET. kell itt a kezdeményező szerepét átvállalni, a többi állam csakhamar követné ez üdvös példát. Tapasztalásból tudom, mi lesz e javaslatunk jelenlegi sorsa, a t. ház többi pártja azt mély hallgatása alá temeti, a t. előadó vagy pénzügyminister ur pedig rövid halotti prédicátiót fog felette tartani. De ebből hiányozni fog az, a minek benfoglalva kellene lennie minden keresztény halottas prédicátióban: az ez esetben is elkerülhétlen feltámadásra való utalás. (Ugy van! bálfdöl.) De, bármit mondjanak, egyet mi antisemitiipárt el fogunk érni és ez az lesz: hogy a választó nép, melyre önöknek most 3 évig nincs szükségük, majd elolvassa és meghallja indítványainkat. És mint a fát gyümölcséből, a párt vezérelveit és czélját meg fogja indítványaiból ítélni és fogja látni, hogy tudunk mi egyéb eszközt is a deficit fedezésére, mint folytonosan adósságot csinálni és ez eljárás szükségképen! következéseképen az adót folytonosan emelni; mitől ugyan az idén megkíméltek, de a mi a következő években az önök politikája folytán el nem maradhat és fogja látni azt is, hogy a zsidóságot, kit egyenlő jogokban részesítettek önök mi velünk, egyenlő teherviselésben is akarjuk részesíteni. Ebbeli indítványaink a nép osztatlan elismerésével fognak találkozni és nehéz lesz még a felpálinkázott párthiveikkel is elhitetni a t. többségnek és többi philosemita uraknak, hogy a zsidók nyársbahuzása és fajgyűlölet terjesztése a mi ezélunk. Vagyok bátor saját és elvtársaim nevében egy határozati javaslatot benyújtani. Ajánlom annak elfogadását. Utasittatik a pénzügyminíster ur, mikép a bélyeg- és illetékszabályok hatályát a tőzsdén köttetett ügyletekre is kiterjesztő törvényjavaslatot még ez ülésszak tartama alatt nyújtsa be a háznak. A javaslatot aláírták: Báró Andreánszky Gábor, dr. Rács, Géza, Onody Géza, Zimándy Ignácz, dr. Komlóssy Ferencz, dr. Xendtvich Károly, Szalay Károly, Szalay Imre, Gruber János, Istóczy Győző, Ráth Géza, Simonyi Iván, Vadnay Andor. Hegedűs Sándor előadó: Miután az indítványozó t. képviselő ur előre megmondta határozati javaslatának sorsát, sőt némileg megmondta azt is. hogy mit fogok én mondani, ennek következtében igen rövid lehetek. A t. képviselő úrtól engem valóban lényeges és üssze nem egyeztethető álláspont választ el. 0 t. i. a mozgó tőkét kárhoztatja és a börzét bűnbandának nevezi. Én természetesen ezen a nézeten nem vagyok; mert midőn egyfelől elismerem a mozgó tőkének jótékony hatását és nemzetgazdasági fontosságát, másfelől ismerem a börzének azon czélszerű és hasznos hivatását is, hogy tudniillik az értékviszonyok egyensúlyozására és megállapítására hat. 24