Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-37

37. orszsísros ülés $ czember 13. 1884. 175 és a ki a határidőt elmulasztotta, a perszerfí eljárás | következményeit magának tulajdonítsa. Igaz, hogy I most jierszeríí az eljárás, a minek én nagyon örvendek, de mig itt az igazolásra csak 30 napi határidő adatik, ellenben a polgári peres eljárásban tí hónap van; azon kivül az elévülési határidő 32 évre terjed, mely időn belől a perújítás joga épségben marad, addig ezen bélyeg- és illetékügyekben a jogorvoslatnak helye nincs, a fél pedig kénytelen a rá kirovott összeget megfizetni s az állam jogtalan jövedelemmel gazdagszik. De ha még csak igy volna, az ember megnyugodnék benne. Ámde a félnek nincs joga felebbezni. A fél a 120 nap elteltével semmiféle jogorvoslattal nem élhet, az egyenjogú államnak pedig az idézett törvény 90. §-a értelmében 5 esztendeig joga van az adó-, bélyeg-, jog- és egyenértéki illetéket helyesbíteni, sőt ha a bélyegcsonkítás és jogilleték ki nem vettetett, azt in infinitum kivetni. Mert azt mondják, hogy a mely jog még nem érvényesíttetett, az el sem évül. Ugyanezen szempont alá esik äz elévülés kérdése is. (Halljuk!) A törvények értelmében a fél három év elteltével jogtalanul befizetett illetékét vissza nem követelheti. Már most megtörtént egy eset, azért hozom fel, hogy lássa a t. ház az anomáliát, hogy egy ingatlanra bizonyos illetéket betábláztatott a pénzügyi igazgatóság, az illetékszabási és az adóhivatal, tehát ugyanazon illetéket három hatóság. Az az összeg 1,700 frtra ment, a moly igy jogtalanul háromszorosan lett betáblázva, A megterhelt ingatlan eladatott egy harmadik személynek, a, kinek rossz szerződése volt s az a szerencsétlen harmadik ember nem érvényesíthette jogát telekkönyvi feljegyzéssel, midőn egyik hitelező ezen ingatlant eladatta. Az adós nem törődött vele, mert ő úgyis eladta. És miután a vételárfelosztás a vevő közbejötte nélkül megtörtént, az adóhivatal kiutalványoztatta a háromszorosan betáblázott jogtalan illetéket, az 1,700 frtot is. A harmadik fél. szerződése alapján pert indított. A törvényszék meg is ítélte, de mire a legfőbb itélőszékhez került az ügy, hét esztendő telt el. Akkor épen én adtam be a folyamodványt és azt mondtam, hogy az illeték háromszorosan vétetett fel; s miután az ingatlan vételára a legfőbb bíróságnál csak most ítéltetett meg részemre, kértem azon jogérvényes ítélet alapján a jogtalanul felvett 1,700 frt visszafizetését. Kérelmemmel a pénzügyigazgatóság azon indokolással utasított el, hogy a három évi elévülési határidő eltelvén: a visszafizetésnek helye nincs. (Mozgás a baloldalon. Felkiáltások: Szép dolog !) Igy van ez t. ház, a bírósági letétekkel is. Erre vonatkozólag is fennáll egy ministeri rendelet, mely szerint a már kiutalványozott bírói letét öt év múlva többé fel nem vehető. Ki lehet utalványozva, de a bíróság zálogot vezethet rá és mig a peres ügy elintéztetik, eltart öt—hat esztendeig, mikor aztán öt év múlva fobyamodik az érdekelt, az adóhivatal azt mondja: Hiába utalványozta a bíróság, az öt év eltelt, nem adom ki a pénzt. Pedig az államnak in infinitum joga van saját érdekeit a fél ellen érvényesíteni, (ügy van ! a szélső balon.) A harmadik főkérdés, melyre szintén igen nagy súlyt fektetek, a törvény hiányában a jog-, a bélyeg- és egyenérték-illeték az adónál. (Halljuk;') Ha itt a sérelmes fél felebbezést ad be, a felettes hatóság csak a sérelmes pontokat vizsgálja meg és ha látja is a felettes pénzügyi igazgatóság vagy adóhivatal, hogy a felébb vitel jogos volt, de talál három czímen jogtalan kiírást, a mely onnan ered, hogy a fél tudatlan emberrel készíttette a felebbezést, annak a felettes közegnek nincs joga ezeket a tévedésen alapuló kivetéseket vagy kirovásokat Ieimi, hanem kénytelen tűrni, hogy azon a szegény félen a jogtalanul kivetett adó- vagy bélyegilleték végrehajtassék. Sőt ha az illető kijavítaná a tételt, hivatalos vétséget követne el és hivatalából elbocsáttatik, mint történt a köztudomású Wahrmann-féle esetnél a vámháznál. A felettes hatóságnak nem áll jogában a jogtalan illetéket törülni vagy kijavítani. A törvény tehát oda volna módosítandó, hogy az illető hatóságok a hibás tételeket észlelve, hivatalból tirtózzanak a kiigazítást teljesíteni. Ezek vonatkoznának a törvény módosítására. Van azonban a t. minister úrhoz egy más kérésem is. (Halljuk!) A minister ur törvény által felhatalmaztatott, hogy az illetékszabási tételeket megszabja. A 95. tétel B. pontja szerint a humanitárius s iskola-alapok, egyházak és erkölcsi testületek kétszerannyit tartoznak egyenérték fejében fizetni, mint a hitbizományok tulajdonosai. Ez valóságos anomália, mert a megjelölt alapok íegfölebb egyenlő egyenértéki adóval volnának megterheíendők a hitbizományokkal s mert továbbá egyáltalában túlságos magas az egyenértéki illetéki kulcs. Ugyanis, ha 20 -30 évet vennék fel birtokválíozási átlagidőnek s nem 10 évet, mit a törvény számítási alapul elfogadott, akkor az illeték-egyenértékadó a jognak és méltányosságnak megfelelően felére volna leszállítandó. Én tehát azt óhajtanám, hogy a t. minister ur az általa birt meghatalmazásnál fogva, lenne kegyes az említett szabályzatot a méltányosság sze rint módosítani. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Volna még egy kérésem is a t. minister úrhoz. A nagyon szegény embereknek adó- és illeték-ügyekben, ha egy-két forintos sérelmeik vannak s ha kénytelenek irásos felebbezést beadni, többet kell fizetniök, mint a mennyi a sérelmes összeg. Arra kérném tehát a t. pénzügyminister urat, lenne szíves rendeletileg utasítani az adó-