Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-36

1/0 §8. országos ülés deczember 12. 188!. összehasonlítás helyesen történt, 924,269 frt e czímek kiadásainak négy évi emelkedése. Elnöki Madarászt, képviselő ur javaslatában a tétel megtámadva nincs és tulajdonképen csak a czím van megtámadva és nem az összeg. A határozati javaslat szerint tehát e szavak „jutalmak és

K törlendők volnának. Minthogy azonban a képviselő ur, ugy látszik, magára az összegre is ki nkarjateresztenzhatározati javaslatát,az első kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház az összeget: igen vagy nem ? ezután pedig a kérdés az leend, hogy elfogadja-e a t. ház a határozati javaslatnak az összeg felhasználására vonatkozó részét? (Helyeslés.) Méltőztstik-e a t. ház magát az összeget elfogadni? (Igen! Nem!) Azok, kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség az összeget elfogadja. Méltóztassanak már most azok felállani, kik a határozati javaslatot elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Rakovszky István jegyző (olvassa.) Dologi kmdások összesen 179,400 frt. Elllökí Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Öszszes kiadás 730,471 frt. Elnök ; Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) : Pénzügyi közigazgatási báróság. Rendes kiadások. XVI fejezet, 2. czím. Kiadás. Személyi járandóság öszszege 55,040 frt. Elnök; Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Dologi kiadások 5128 frt. Elnök ; Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Együtt Ö0,16S írt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Pénzügyi igazgatóságok és számvevő osztályok. Rendes kiadások. XVI. fejezet, 3. czím. Kiadás. Személyi járandóság összesen 708,962 frt. Elnök; Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .- Dologi kiadások összesen 131,800 frt. Elnök; Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvasna): Öszszes kiadások 840,762 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) : Illetékkiszabási hivatalok és illetékkezelési számtisztek. Eendes kiadások. XVI. fejezet, 4. czőit Kiadás. Személyi járandóság összesen 424,612 f . - Haviár Bániéi ! Magához'a költségvetés tételéhez közvetlenül szólni nem akarok, de megragadom az alkalmat, hogy felhívj ama t. pénzügyniinister urnak figyelmét arra, hogy az illetékkiszabási hivatalok némely tagja mennyi zaklatásban részesíti s mennyi törvénytelen visszaéléssel bántalmazza a közönséget. Midőn Magyarországon ennyire fejlődött, habár nem is természetes utón az adórendszer, azt hiszem alig akad a t. házban bárki is, ki ne érezte volna, hogy az adókivetési és illetékkiszabási közegek törvénytelenül zaklatták a közönséget (Igaz! szélső balfelöl.) Nézetein szerint nem keli pártszempontok által vezettetnünk, ha be akarjuk ismerni, hogy az illetékek kezelésének ezen részében hibák vannak. Ha már felállíttattak e hivatalok és külön szabatnak ki az illetékek s nem az adóhivatalok végzik az e tekintetbeni teendőket, megvárhatja az igen t. kormány, megvárhatja a t. ház is, hogy a kik specialiter egy ily szakmára oda vannak állítva hivatalnokokul és a kik részére az állampénztárból 424,000 frt megy ki, hogy azok legalább azon egy szakmában jártasok legyenek, tudják a törvényt, a mely mindössze nem oly sok és a felmerülő esetben helyesen alkalmazzák. Azért hozom fel ezt t. ház, mert igaz, hogy a törvényhozás az utóbbi időkben módot nyújtott arra. hogy független bíróság nyilatkozhassak legfőbb fokban az illetéki ügyekben. Elismerésemet fejezem ki ez iránt, hogy az igen t. pénzügymimster urnak érdeme ezen biróság felállítása és hogy a folyó év elejétől ezen biróság működésének kétségtelen jó hatása már is nyilvánul, de hogyha a közönség szorittatik oda, hogy jóformán minden fizetésmeghagyást kénytelen legyen oda felebbezni, hogy a közönségnek tudatlansága jóhiszeműségeszinte alapul vétetik, hogy ne a törvényes,hanem annál sokkal nagyobb illetékkel rovassék meg, mert a közönság látva azt, hogy ugy sem segít rajta, belenyugszik és rajta, marad a 20—50,—100/-kai magasabb illeték, ha pedig megpróbálja a felebbezést, esetleg maga az illető hatóság kijavítja, szégyelvén a felebfcezést a felsőbb fórumhoz felterjeszteni, mikor ilyenek történnek, az se nem helyes, se nem törvényes^ se nem méltányos. Én azt tartom t. ház, hogy azon közegektől, kik csak illetékkiszabással foglalkoznak, megkövetelheti bárki, hogy a szabályokat tudják és alkalmazzák és csak azért bátorkodtam felszólalni, hogy a pénzügyminister ur figyelmét ezen körülményre felhívjam, kegyeskedjék ezen alárendelt közegeket arra utasítani, hogy tanulják meg a törvényt és a szabályt és ahhoz képest róják ki az illetékeket és állítsák ki a fizetésmeghagyásokat, hogy a közönség számos zaklatástól, idő és pénzkiadásoktól meg legyen mentve. (Helyeslés a baloldalon.) Lázár Ádám: T. ház! (Felkiáltások balfelöl : Holnap! Jobbfelöl: Ma!) Kérem a t. házat, tekintettel az előrehaladt időre, engedtessék meg nekem, hogy beszédemet holnapra halaszthassam. (Élénk ellentmondás jobbfelöl, helyeslés balfélöl.) Elnök! Azt tudom, hogy nagyobb beszédek tartásánál ugy szokott lenni, hogyha az idő előrehaladt, a képviselő urak kívánhatják, hogy beszedőket más napra halaszthassák, hanem a költség--