Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-36

158 36. országos ülés ?"oozember 12 1S84 tudom, hogy ne tette volna. De ha teszi, teszi azt puszta szívességből, udvariasságból. Azt hiszem, méltán kérdhetem azt, hogy vájjon ilyen praecaer érintkezési viszony a hatóság méltóságának megfelel-e, tartható-e, ugy hiszem, hogy az előadottakkal ezt elegendőleg indokoltam. Ezeket kívántam t. ház, megjegyezni, egyébiránt a tételt magát megszavazom. (Helyeslés balfelöl.) RáCZ Géza: T. ház! Majd minden évben egy sokkal illetékesebb képviselőtársam szokott fel­szólalni a közerkölcsiség érdekében, felszólalni különösen a színházaknál. Egy nagyon különös jelenségnek voltunk évek óta tanúi, hogy ide Ma­gyarországba Hamburgból, szóval a külföldről kü­lönösenzsidók közvetítése folytán különféle obscen iratok terjesztettek; és mit látunk most? már majd két év óta oly újság és olyan iratok jelennek meg magyar nyelven, a melyeknek elolvasásánál min­denkinek, a kinek csak egy kis szemérem érzete is van, kel! hogy arcza lángba boruljon. Előkelő kormányhivatalnokok és tanférfiak szólalnak, de hiában, ezen különösen az ifjúságot mételyező iratok ellen. És nem történik semmi, mig minden szó, a mely egyes antisemiták részé­ről megjelenik, rendesen el lesz kobozva, esetleg be is tiltatik, hanem ezen iratok, melyek a köz erkölcsiséget mételyezik meg, ezen iratok ellen semmi sem történik, mert jól tudja a minister ur, hogy ezeket az esküdtszék csakugyan elitélné. Nem tudom, azért nem történik-e semmi, mert ezen iratok szerkesztői zsidók, vagy azért nem történik, hogy csak hadd pusztuljon a magyar er­kölcsiség, a mint már pusztulásnak indult. Hanem ezen iratok a „Pikáns Lapok" és „Pikáns Naptár" szerzői inkább azért panaszkodnak a kormány ellen, hogy kenyerüket el akarja venni, midőn a sokkal obseenebb iratok és különösen Zolának oly regényeit közlik a hivatalos lapban, a melyek­ben már a kétértelműség nem válik kétértelmű­séggé. Mint már említettem illetékesebbnek gon dolom, hogy e téren a kormány figyelmét más, ne­vezetesen Irányi t. képviselőtársam hívta volna fel, de minthogy ő nem tette, kötelességemnek tartom a t. ház figyelmét erre irányozni (Halljuk!) Először is kijelentem, hogy a mint mindenki tudja, volt egy üdvös intézkedése a rendőri visszaélések megvizsgálására kiküldött ministeri biztosnak, mely szerint az éjjeli mulató helyiségek ben a zár­órát sokkal korábbra tűzte ki, mint előbb volt. És mit láttunk ezzel szemben azon fővárosi lapokban, amelyek zsidókézben vannak? Feljajdultak mind­nyájan, hogy hol fog a fővárosi közönség ezután mulatni? Ezt tehát mint a fővárosi lakosságnak vé delraére hozták elő, mig ugyanekkor a külföldi lapokba azt irták, hogy e re ideiét a parlament tagjai ellen van irányozva, kik most már nem tudják, hogy hol fogják ezentúl az éjét tölteni? (Derültség.) Ez a zaidómorál t. ház, mely így vá­dolja egyszerre a közönséget és a parlament tag­jait. (Ugy van! a bal és a szélső baloldal egyes padjain.) Nem szólaltam fel a rendjeleknél előforduló corruptiónál, pedig ott is a valódi ok a zsidóságban keresendő, a mely mindenütt előtérbe tolakodik, a hol kitüntetésről vagy bármily előnyről van szó és ezért vadássza a rendjeleket. Hivatkoztak épen egy ministeri rendeletre, mely maga bevallja, hogy nálunk is mindenütt zsidók a leánykereskedők és lélekvásárlók és erre hiv T ja fel a hatóságok figyelmét. Már ez bizonyítja, hogy a mi álláspontunk nem szűkölködik bizonyí­tékok nélkül a zsidók ellen a közerkölesiség meg­rontása szempontjából emelt vádak tekinteté­ben sem. Felhozták az anarchistákat is. Midőn azanti­semita-párt kifejtette, hogy jogtörténet alapján áll, ezt tartja szem előtt és nem akar forradalmat csi­nálni, akkor azt mondták rólunk, hogy mi vagyunk a magyar Starcsevicsisták, mi hintjük el a zavar­gások magvait. Most tárgyaltatott nálunk az első anarchista per és kitűnt, hogy minden vádlott zsidó. (Igás! Ugy van! a bal és a szélső baloldal külön­böző padjairól.) Berlinben a legutolsó alkalommal két szélső socialistát választottak meg, mind a kettő zsidó. És ezért történik, hogy a jelenkornak két nagy férfia Bismarck és Moltke is nyíltan sza­vaztak antisemita képviselőre. De tovább menve t. ház, kérdem: hát a fő­városnak bizonyos háztulajdonosai nem vala­mennyien zsidók-e? (Felkiáltások: Honnan tudja? Derültség.) Azt kérdik, honnan tudom én ezt. Hát kérem ez köztudomású dolog, de nem csupán a köztudomásra hivatkozhatom e részben, hanem a lapokban megjelent azon vizsgálati adatokra is, a melyek folytán kitűnt, hogy valahányszor ilyen intézet ellen vizsgálat lett indítva, annak tulajdo­nosa mindig zsidó volt. Kaptunk t. ház, legközelebb egy jelentést a közegészségügy állapotáról. Ez bizonyítja t. ház, hogy nagyon régóta tudomása volt a rendőrségnek ezekről az állapotokról. E kimutatás szerint bizo­nyos bejelentett nőszemélyek száma Budapesten nem sokkal több, mint Szegeden. Már ez indokolja, hogy a mi fővárosi rendőrségünk évek óta nem lehetett jó kezekben, mert akkor ilyesmi nem tör­ténhetnék. És talán felesleges bizonyítani, hogy ez az ügy nemcsak a közegészségügygyei, hanem a közerköiesiség ügyével is összefügg. (Ugy van! a szélső balon.) Ezek után még csak arra kérem a t. belügyminister urat, indítson sajtópert azon lapok és naptár ellen s akkor majd az esküdtszék meg fogja tenni kötelességét és ezeknek a szer­kesztőit el fogja Ítélni. (Helyeslés a bal és a szélső baloldal különböző padjain.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve;

Next

/
Thumbnails
Contents