Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-30
g 30. orsz;ic«s ülés sadal om éban? különösen oly elgyöngített társada- j lomban, mint a mienk. Ha egy ilyen társadalom semmi egyebet nem tett, csak annyit, hogy a kormánynak megadja a hatalom eszközeit és ezeknek feltételeit az állam czéljaira, már nagyon sokat tett. Ellenben a kormány, ha ezekkel a hatalmi eszközökkel actio helyett folyton csak a defensivára törekszik, még akkor is, ha ez által nagy taeticai sikereket tud felmutatni a hatalom megtartásában, az állam czéljaira •— semmit sem tett. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Mert nem elég a hatalmat csak gyűjteni s úgyszólván lefoglalni. — E hatalmat — mint Grünwald Béla oly szépen kifejtette — r foglalkoztatni is kell, hogy kamatokat hozzon. És ha van abban valami igazság, hogy a magyar társadalom, mely kivívta a magyar alkotmányt, mely lemondva az osztályérdekekről, egy nemzeti eszmében és ozélban felolvadt, most ismét talán némi ridegséggel az osztályérdekek tüneteit kezdi mutatni; mi ennek az oka ? Oka az, hogy . a kormánynak kizárólag defensiv politikájával szemben a társadalom is a defensivára kényszerül, (Helyeslés. Igaz! Ugy van! hal/elöl.) Es szemben Mzzal, hogy a kormány nem szervez ebben az országban mást, csakis a saját hatalmi apparátusát, a társadalom is ezen a nyomon haladva, ugy érvényesíti magát, a mint ekkép a kellő vezénylet nélkül lehet. (Élénk helyeslés balfelöl. Ugy van!) Én is elismerem tehát, hogy a kormányzat és a társadalom közt kellő összhang nincsen. De hogy így van, ezért nem a társadalmat teszem felelőssé. Annyira nem, hogy még abban az esetben is, ha mindaz, a mit a társadalom ellen vádként felhoznak, igaz lenne, a mint hogy az legalább ily kiterjedésben semmi esetre sem igaz — még akkor is a társadalmat kellene védeni, mert ily viszonyok közt mind az nem is lehetne másként. Nem lehetne másként, mert a kormányzat nem teljesíti azon hivatását, melyet semmi más tényező nem pótolhat, mely abból áll, hogy a társadalom jogos aspiratióit magába fölvegye, azoknak formát adjon, azoknak nyilvánulásait vezesse. Ezen mulasztásnak következményei pedig abban lelik legpraegnánsabb kifejezésüket, hogy az állam jövedelmeinek emelkedésével nincs arányban a társadalom anyagi gyarapodása. (Igaz! Ugy van! balfélöl) A faj és felekezeti gyűlölködés elméleteinek terjedése egyik nagy tünete ennek a disharmoniának. Önök sötét foltnak nevezik ezt, mely beárnyalja a magyar társadalom régi fényét: én sötét felhőnek, mely a terhes légkörben felszabadult fojtó gőzpárákból keletkezett, melyet ha a nagy aspiratiók friss légáramlata szét nem kerget, csak egy nagy vihar, mely belőle támad, oszlathat el. {Ugy van! balfelöl.) E sötét felhő miatt a magyar társadalomnak doczeinber 4. 1S--4. tesznek szemrehányásokat. Pedig a magyar társadalom ezeket a szemrehányásokat nem érdemli. Mert ez is, mint sok más aggasztó jelenség nem a magyar társadalomból fejlődött ki, hanem az ország politikai helyzetéből. (Ugy van! balfelöl.) Ugyanazok a gazdasági bajok, melyek a magyar társadalom legnyomósabb elemét, a földbirtokos osztályt, válságos helyzetbe sodorják; ugyanazok, melyeket a munka és a termelés önző kizsákmányolása szül; ugyanazok, melyek a verseny teréről a tőke nélküli mozgalmat leszorítják, ugyanazok a gazdasági bajok, melyek az illetékes tényezőktől kiáltva kérnek orvoslást és segélyt, ugyanazok, ép olyan arányban a mint segítve nincs rajtuk, szülik és táplálják az antisemitismust. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mert még a családi életben, hol a testvéreket vérszerinti kapcsok kötik össze, gyűlölség támad a testvérek között, ha köztük az előnyöket nem az igazság mértékével mérik, (Ugy van! bálfelöl) mennyivel inkább, mennyivel erősebben lobog föl ez a gyűlölség a társadalom egyes rétegei, vagy az anyagi téren versenyző osztályok között, ha látják, hogy az egyik, bár minden erejét megfeszíti, nem boldogul, mig a másik, úgyszólván csak ajátékkoczkázatával, de egyszersmind élvezetével gyűjt halomra tőkét és vagyont. (Élénk helyeslés balfelöl. Ugy van!) A kormányférfiak nyilatkozatai, melyekben e bajok ellen orvosszert ajánlottak vagy ajánlanak, rendszerint egyformák. Azt tanácsolják a földbirtokos osztálynak, hogy tanulják el győzelmes vetélytársaiktól a takarékosságot és a leleményességet, majd akkor ők is boldogulni fognak (Visy Imre közbeszól: Somssich Pál!) s nem gondolják meg, hogy a magyar földbirtokos osztály, ha alappal bírhatott is az előtt a gazdasági könnyelműség vádja, az utolsó tiz évnek nyomása alatt már eljutott a takarékosságnak azon véghatáráig, melynél tovább társadalmi abdicatio vagy politikai nullifieatio nélkül nem mehet. (Élénk helyeslés baljelöl. Ugy van!) Az a rideg, materialisticus politika, mely a gyengébbnek elitéltetését elfogadja csak azon egyszerű okból, mert gyengébb, mely nemcsak a hnmanismussal, hanem az igazi szabadelvűséggel is elleniében áll, az a rideg politika, melyet a kormány padjairól gyakran hallunk dicsérni: végkövetkezéseiben átgázol a magyar földbirtokososztályon s a magyar nemzetnek, a magyar államnak létét támadja meg. (Ugy van! bálfelöl.) Az a politika t. ház, melynek mindegy, hogy kié a föld, csak meglegyen az adóalap, mint ezt Latkóczy Imre t. képviselő ur hangoztatta, az a politika nem lelkesítheti a társadalmat arra, hogy érzelmeiben legyen eszményileg humánus, gondolkozásában fenkölten liberális. (Éljenzés balfelöl.) A magyar társadalom, melynek törzse a földbirtokos osztály, nem csupán nemzetgazdasági és statistikai mennyiség, hanem politikai fogalom
