Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

2fi. omágos fllés november 29. 1554 315 polgárságuk és van a munka cuítusától áthatott középosztályuk. Hat. ház, nekünk is lesz ilyen középosztályunk, a nemzeti erőknek e akkor t. ház, a magyar társadalom képes lesz arra, hogy átvegye az államtól azon terhek és feladatok egy részét; melyek illetéktelenül súlyosodtak az ország vállaira és felidézték e költségvetésben a folytonos deficitet, melyet a szabadelvű pártnak és kormánynak végre sikerült megszüntetni, legalább a rendes költségvetésben. A szabadelvű párt és kormány megtette e nehéz viszonyok között kötelességét. De sőt többet is tett, mint kötelességét teljesítette; mert nem csak ellensúlyozta a negatív tényezőt, a társadalmat, hanem egyszersmind fentartotta a liberalizmust és fentartva ennek folytonosságát, fentartotta ekként a magyar culturalis missio megoldásának lehetőségét. (Éljenzés a jobboldalon.) És nem kételkedem t, ház, hogy a szabadelvű párt és kormány jövőre is meg fogja tenni kötelességét, fenn fogja tartani legalább a liberalismusnak status quoját addig is, mig az Angliában keletkezett liberális áramlat áttör a csatornán és a magyar liberalismusnak segítségére jön. (Tetszés, a jobboldalon. Élénk derültség a hal- és a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk !) S akkor t. ház, lehetséges lesz a gyorsabb haladás. A magyar társadalom akkor megdöbbenve fog visszapillantani azon örvényre, melynek szélére azok lökték, a kik culturalis és liberális haladásának utján feltartóztatták , azon örvényre, a mely nagyobb veszélylyel fenyegette a magyart minden eddigi veszélynél. Mert t. ház, a mohi és a mohácsi sirból, hová barbár népek lökték a magyart, volt feltámadás; de azon sirból, melyet a cultura ásna - bár szent meggyőződésem szerint ásni nem fog — nem volna feltámadás soha! Elfogadom a költségvetést. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Tisza Lajos gr. képviselő ur kivan személves megíámadtatás folytán válaszolni. Gr. Tisza Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Igen sajnálom, hogy nem voltam benn a teremben akkor, mikor Ugron Gábor t. képviselő ur beszélt, mert különben rögtön beszéde után, kértem volna a t. ház engedelmét arra, hogy az általa tévesen mondottakat, a mennyiben, hogy ugy szóljak, egyenesen személyemre vonatkoznak, pár szóval helyreigazítsam. _ Meg vagyok győződve, hogy az igen t. képviselő ur személyesen nem járt Szegeden, mert hiszen, valótlanságot tudva ő sem akart volna felhozni A t. képviselő ur ezt mondotta: v

Szegeden középületek emelkedtek." „Büszkén hivatkoznak önök arra, hogy ezen középületeket a nemzet áldozatkészsége emelte." „Nézzék meg, ezek egyikén sincs Magyarország czímere." Ez kérem, egyszerűen nem áll. Minden középületen, a mely Szegeden az állam segélyezésével és az állam pénzéből emelkedett, igenis ott van — nagyon helyesen, a mint kell is — a magyar állam czímere, Méltóztassék leutazni és ezt megnézni Azt mondja tovább a t. képviselő ur: „Azokat a közadakozás, az államhatalom éa a jóakarat emelte." Emelkedtek ott azokon kivül, a melyekről az imént szólottam, épületek a közadakozás utján begyült összegekből fenmaradt pénzből. Ezeken nagy márvány-táblák hirdetik, hogy a közadakozás utján Eurőpaszerte begyült pénzekből közczélokra emeltettek. Továbbá emeltettek közköltségen városi épületek és ezeken kő- és majolikaezímerek hirdetik, hogy azokat ki emelte. Azt mondja továbbá a t. képviselő ur: „De igenis ott van Tisza Lajos monogrammja." (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Igen helyesen van ott!) Ott van, igenis ott van. Méltóztassék elindulni és megnézni, a középületeket Eurőpaszerte, de, hogy tovább ne menjünk, itt Magyarországon, vagy hogy egészen a közelben maradjunk, tessék elmenni a műegyetemre, ott egy nagy márványtábla van és rajta áll még az is, hogy kinek a direetorsága alatt készült el ez az épület. Nagyon természetes tehát, hogy ez levén általában újabban a gyakorlat, azok az építészek, a kik Szegeden a szóban levő épületek körül dolgoztak, akkor, midőn az emléktáblák behelyezéséről volt szó, igenis akarták az én nevemet is az emléktáblákra alkalmazni, azaz: hogy Tisza Lajos királyi biztossága alatt épült és én ezt határozottan visszautasítottam és azt mondtam, hogy az egyedüli, amit megengedhetek az, hogy minden oly épületnél, melynek építésébe directe befolytam, monogrammoin legyen alkalmazható. {Élénk helyeslés jobbfelöl.) így áll a dolog. Egyetlen egy épületen sem találhatja a képviselő ur Szegeden nevemet, csakis a városi színházon, melynek építéséhez semmi közöm nem volt és bár kértem az illetőket, hogy ne tegyék, nem akadályozhattam meg. Egyéb épületen nevemet nem fogja találni. Az állami épületeken ott van a magyar czímer, a városiakon városi, azokon pedig, a melyek a könyöradományok maradékaiból épültek, ez nagy márványtáblákon meg van örökítve. Ezek mellett igenis meg fogja találni az én monogrammomat is, egyébiránt meglehetősen alárendelt szerepben. Ezt kívántam megemlíteni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: Az előttem szólott képviselő ur szavának sokkal több hitelt adok, mintsem hogy értesülésemmel szemben kételyt akarnék kifejezni a felett, hogy ott az állami és a városi czímerek a középületeken rajta vannak. A mi felszólalásom értelmét és súlypontját képezte, az Tisza Lajos ur monogrammja. Bocsánatot kérek, az én felfogásom szerint igen jól teszi a képviselő ur, ha az ő mo40*