Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-26

304 26. orsüágo.t ülés november 29. 1SS4oldálon.) Ugyanazok, a kik megtámadják e nagy férfiainkat, a kiknek nincs szükségük rehabilitálóra és rehabiliratiót keresnek azok számára, a kiknek számára nincs bocsánat, nincs rehabilitatio a nemzet szivében. {Élénk helyeslés. Ugy van! a szélső baloldalon.) Rendszeri; iátok ebben, a mely rendszer előbb az elvtagadásnak gyalázatát mosta le és az elvtagadást rendszerré alakította át itt Magyarországon, mely ma a határszéli forgalom érdekességével bir csak; rendszert látok abban, hogy kezdik a fegyverletételt dicsőítem, hogy Magyarországot lassanként; politikai fegyvereinek letételére vezéreljék. De hiában minden törekvés, hasztalan szegényítik el e nemzetet, terhelik túl, hasztalan akarják a nemzetnek legnemesebb indulatát kiirtani: nem fog ez nekik sikerülni, mert a nemzet nem szakíthat háromszázados múltjával és hagyományaival és itt vagyunk mi, a kik szivünkben őrizzük Magyarország függetlenségét, szabadságát és hiszszük, bogy e megrázkódtatások pillanatában, midőn minden a mi rohadt, lefoszlik, akkor felemelkedik dicsőülten az eszme s az eszméért való küzdelmünk előbb meghódítja a jobbak értelmét, később meghódítja magának a haza földjét és lesz független Magyarország. Mivel ez vágyam és törekvésem s mivel ezzel szemben áll a kormány törekvése s annak kifejezése e költségvetésben: magam és elvbarátaim nevében ;izt még részletes tárgyalás alapjául sem vagyok hajlandó elfogadni és a következő határozati javaslatot vagyok bátor a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Hélyeűés. Éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Hoitsy Pál jegyző (olvassa): Tekintve, hogy Magyarország pénzügyeinek rendezése s anyagi fejlődése csakis állami függetlenségünk alapján lehetséges, az 1885-ik évre benyújtott állami költségvetés pedig a közösügyek által jellegzett rendszer fentartására szükséges anyagi eszközöket tartalmazza; tekintve, hogy a költségvetés meg nem bizhatő adatokra van fektetve és a tetemes hiány fedezésére újabb adósságok csinálása elkerülhetlen, a mi maga után vonja már is elviselhetlen terheinknek további felcsigázását; tekintve, hogy ;i kormány az állani javait akként kezeli, az ország jövedelmeit akként használja fel, hogy azokat nem csak az állani czéljaira fordítja, hanem saját pártjának erősbítésére is kizsákmányolja ; (Igaz! a szélső baloldalon.) mondja ki a képviselőház: hogy az 1885-ik évre beterjesztett állami költségvetést általánosságban elveti, a részletes tárgyalás alapjául nem fogadja elr Latkóczy Imre; T. ház! A költségvetési általános vitának tág kerete megengedi, hogy — háztartásunk a bizottsági előadó által avatottan megvilágított pénzügyi oldalának mellőztével — szavazatomat általános politikai szempontokból indokoljam. Egyéni gyarlóságom tudata, fokozva az első fellépés kikerülhetlen elfogódása által szolgáljon mentségül, ha nézeteimnek szavakban kifejezett alakja nem fog párhuzamos lépést tarthatni akaratommal. (Halljuk!) Az alig elhangzott felirati vita és a napirenden levő kérdés tárgyalása közötti rövid időköz képtelen az előbbinek visszhangját végleg elenyésztetni, különösen akkor, midőn Temesvár nagyérdemű képviselőjének utáoozhatían tökélyíí beszédjét emlékünkben felidézzük. A haladás, a szabadelvűség oly tanai az elméletnek, melyeket a felvilágosodás soha meg nem tagadhat, csak gyakorlatban alkalmazásuk módja iránt merülhetnek fel eltérő vélemények. Államokban, hol még a civilisatio íegdicsőbb vívmánya, a jogegyenlőség megvalósítása körül folynak a küzdelmek, a szabadelvűség amaz egyedüli hatályos fegyver, melyet az önkény, a zsarnokság elnyomhat, egy időre talán el is némíthat, de soha meg nem törhet; — ott, hol az emberiség ősjogai az önkormányzat alakjában már gyakorlati kifejezést nyertek ugyan, de a formák miatti harezban maga a lényeg még mindig veszélyeztetve van, a baladás eszméje azon bűvös kapocs, mely összetartó erejét heterogén elemekkel szemben is rendszerint igazolta; ha pedig a szabadság összes követelményeivel felruházott parlamentáris államoknak viszonyait elfogulatlanul észleljük, melyeknél a kezdet nehézségei leküzdve, maga a lényeg kétségtelenül biztosítva és az alkotmányos érzület a polgárság vérébe úgyszólván beolvasztottnak jelentkezik: azt keli tapasztalnunk, hogy a szabadelvű és conservatív, valamint az ehhez hasonló fogalmak a különböző politikai pártok megfelelő magyarázata alá eső, lényegileg meddő jelszavak, tartalom nélküli alakok azon két ellentétes áramlathoz képest, mely hasonrangú tényezőként alkotmányos harezot vív nemcsak a külföldön, de saját parlamentünkben is, a „kedély és érzelem küzdelme ez az észszel", a minek német nyelven „Gemüths- und Realpolitik" az elnevezése. Az érzelem fölénye nyilvánul amaz iránynál, mely a multak, habár tagadhatatlan dicső emlékei iránti kegyeletből feledi 18 évnek a történetét, figyelmen kivül hagyja a befejezett tényeket, nem számol a létező viszonyokkal és megvalósíthat!an czélok után törekszik. A kedélyhangulat túlsúlya észlelhető ott is, hol nem a tárgyi ítészét, de a személyi ellentét j képezi a parinak parlamentáris válaszfalát.