Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-26
26. országos ülés n'.venlisr 29 188-1 299 lesztési járulékát képezik nzon összegnek, mely valósággal beruháztatik : igya közlekedésügyi minister költségvetésében egy nagy tétel, a közoktatásinál egy pár apróbb tétel van ilyen, ugy hogy az igy fel nem tüntetett beruházási összegek, az előirányzatot mintegy másfél millió forinttal haladják meg, sőt még többel, ha ehhez veszszük azt s 300,000 frtnyi összeget, mely az államjószágoknál a befektetés és a sójövedéknél irodai költség czímén szerepel ugyan, de valóságos építkezés. Ezeken kivül a közoktatási tárczában van 13 különcöző rovaton 377 ezer forintnyi törlesztés, mely nagy építkezések terhének csak évi járadékát képezi, mely nem szerepel ugyan a beruházások közt, de részben beépített, részben most folyamatban lévő építés tőkéjét képviseli. Ez adatok eléggé megvilágítják azon tényt, hogy államháztartásunk sokkal belterjesebb, sokkal szélesebb és termékenyítőbb alapokon fekszik, mint az első perezre látszik. A bevételekről kevés mondani valóm van. Azoknak csaknem 147* millióval többre előirányzása, mint mennyi 1884-re megszavazva volt, ne riaszpzon el senkit, nem történik az sem a realitás rovására, sem adóteher emelésére irányzott újabb rendszabályok folytán. Az üzemek természetes fejlődése vesz el ez összegből több mint 6 millió forintot; 3 és fél millió forint esik a fogyasztási adókra , első sorban a szesz-adóra; a többi eloszlik egyes jövedelmi ágak egyszerű fejlődésére. De hogy egyenként és összesen megfelelnek a tényleges eredménynek és szigorúan kiszámítható fejlődésnek, azt a pénzügyi bizottság nevében alapoö vizsgálat alapján állíthatom; de csak a részleteknél bizonyíthatom be; mert ez számítás és combinatio dolg,;, melyet általánosságban elintézni nem lehet, nem szabad. Ha ilyen alapokra fektetett költségvetés hiánya nem éri ei a 12 millió forintot, azt az eddigi helyzethez és eredményekhez képest örvendetes haladásnak és pénzügyi rendezésünk lehetőségének egyik biztosítékául tekinthet]ükMert nemcsak szám szerint sokkal kisebb e hiány a megelőző évek hiányához képest; de egyszersmind még sokkal gazdagabb, belterjesebb, több tényező és nagyobb fejlődés felett rendelkező háztartás és állami élet kapcsán áll az elő. Pedig ugy hiszem, sokkal kisebb jelentősége van egy 12 milliónyi, vagy hogy egyenlő alapon számítsunk, az adósságtörlesztéssel együtt 24 milliónyi hiánynak egy 338 milliós háztartásban, mely 2000 kilométerrel több vasút és sokkal nagyobb forgalom és fogyasztásra van fektetve, mint a milyen súlya van a tiz év előtti költségvetés 40 milliós hiányának: egy 100 millióval kisebb háztartásban, mely fejletlenebb forgalomra és sokkal kezdetlegesebb intéznrényekre volt fektetve. Igaz, hogy az utóbbi években a fedezetben jelentékeny helyet foglal el az állambirtokok értékesítése is. Sokan pazarlásnak és helytelen, rövidlátó politikának tartják azt. Pedig az állami érdekkel szorosabb összefüggésben álló erdőkhöz nem nyúl senki; az államjószágok értékesítése pedig oly mértékben történik, hogy sem az értékviszonyokat nem rontja, sem közgazdasági kárt nem okoz; ellenkezőleg: terjeszti a községi és magánbirtokot — és ezzel együtt az adóalapot is. Sőt, hogy tisztán az államháztartás szempontjából is inkább vagyoncsere, mint terméketlen költekezés: azt bizonyítja az a körülmény, hogy mindig jóval nagyobb a beruházás összege, mint a jószágeladás és az egész művelet eredménye alig teszi ki eddigelé egy tizedét annak az értéknövekedésnek, melyet ugyanezen idő alatt az államvasutak képviselnek. Ezek értéke ugyanis; most már, a,z idei szerzeményekkel együtt 425 millió forintot meghalad; tehát tiz év alatt több mint 320 millió forinttal növekedett: márpedig, ugy hiszem, hogy ez pénzügyi és közgazdasági szempontból egyaránt hasznosabb és inkább állami kézbe való vagyon; mint a mezőgazdaság. E vagyoncserét kellő mértékkel és óvatossággal folytathatjuk, anélkül, hogy nemzetgazdasági szempontból vesztenénk ; vagy a fedezet tekintetébői okozna aggodalmat az államjavak értékesítése; mert sokkal jövedelmezőbb forrásokat nyit és táplál az által a kormány akkor, mikor egyfelől a vasúthálózatot tökéletesíti, másfelől az állami üzemeket fejleszti. Csak attól kell óvakodni, hogy vagyon-fogyasztásra szoruljunk rendes kiadásaink fedezése czéljából; de ez az í 885. költségvetésben nemcsak elő nem fordul, hanem még rendkívüli szükségletünkre, vegyük ezt bár adósságtörlesztésnek vagy beruházásnak, szolgáltat csaknem 5 millió forintot a rendes fedezet. Épen azért, mert az egész költségvetés szilárd alapokon nyugszik; mert culturális igényeinknek és közgazdasági érdekeinknek számába vételére van fektetve; mert a lehető mértékben mozdítja elő a pénzügyi rendezést ép ugy mint a nemzeti haladást: ajánlom azt általánosságban a t. képviselőháznak a tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: T. ház! A pénzügyminister ur, midőn a költségvetést beterjesztette, beszédében azon nyilatkozatot tette, hogy Magyarország költségvetésének a rendes bevételei és kiadásainál 5 millió felesleg mutatkozik. Kár volt, hogy a minister ur itt beszédjében meg nem állott és az 5 milliót le nem tette, (Derültség a szélső balon) hanem beszédjét tovább folytatta és akkor kiderült, hogy az az 5 millió feles{ leg annyi, mint 11 millió deficit. A pénzügyminisÍ ter ur számításait az ellenzék nem szokta készj pénzül elfogadni, bírálat tárgyává teszi és hogy j méltán teszi azt, megmutatják a zárszámadások, í Hiszen 1882-ben a zárszámadások 20 millióval I több hiányt mutatnak fel, mint . a mennyit a "38*