Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-25
23. országos ülés neremlber 28. !884. 295 képviselői állásából kifolyó kötelességeinek teljesítésében. Ugyanis t. képviselőház, egy képviselőnek feladata, sőt lovagias, erkölcsi kötelessége a képviselőház ülésein megjelenni, hacsak legyőzhetetlen akadályok nem gátolják a megjelenésben. Már pedig," ha egy elzáratásra itélt képviselőn a birói ítélet rögtön végrehaj tátik, ez meggátolja őt kötelességének teljesítésében. Ugyanazért, t. képviselőház, én ez alkalommal óhajtom kimondatni, miszerint az országgyűlési képviselőn a reá bíróilag kimondott elzáratási ítélet csakis képviselői megbízatásának lejártával hajtathassák végre. Mely óhajtásom, ha teljesedésbe nem mehet, az elitéit képviselőnek rögtöni eizáratása által nemcsak maga az elitéit képviselő büntettetik, hanem büntettetik igenis azon választókerület is, a mely választókerület a büntetett képviselőt bizodalmával megajándékozván, e helyre küldötte őt érdekeinek szem előtt tartására. Már kérdem én, t képviselőház, szabad-e nekünk egy választókerületet jogtalanul, alaptalanul, igazságtalanul büntetni? Én azt mondom, hogy nem szabad. Én tehát t. ház, Szalay Imre képviselőtársamnak mentelmi jogát ez alkalommal nem függeszteni fel, nem, annál kevésbé, mert azon tett, melyért ő pár heti államfogházra Ítéltetett, az ősi magyar lovagias jellem kifolyása, mely fájdalom, nagyon keveseknél r t dálkozik a mai korban. Nem adom ki képviselőtársamat. Elnök í Senki sem lévén szólásra félj egyezve, a vitát bezárom. Szó illeti az előadó urat. Porubszky Jenő előadó: T. ház! Legyen nekem megengedve Csanády képviseli) ur felszólalására röviden néhány megjegyzést tennem. A t. képviselő ur azt monda, hogy nem tartja a képviselői állásból kifolyólag helyesnek, hogy az ítélet rögtön végrehajtassák. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy az ítélet 1884. február 27-én hozatott és ugyanakkor jogerőre emelkedett. Nem áll tehát az, hogy jelen esetben az Ítélet rögtöni végrehajtásáról volna szó; annál inkább, mert Szalay Imre képviselő ur többször intézett kérvényt a bírósághoz az államfogházbüntetésnek elhalasztására és késznek nyilatkozott az itéletileg kimért büntetés kiállására. Legyen szabad továbbá megjegyeznem a t. képviselő urnak, hogy ha esetleg a büntetés végrehajtása elhalasztätnék akkorra — a mint ezt ő kívánja, de a mikorra Szalay képviselő ur semmi esetre sem kívánná, mikor t. i. az országgyűlés be lesz rekesztve — a képviselő ur volna az, a ki bizonyára zaklatást látna ez esetben, mert rövid idő múlva az országgyűlés berekesztése után megszoktak ejtetni a választások; és akkor Szalay Imre képviselő ur megfosztatnék azon jogáról, hogy a választásokban részt vehessen, {ügy van! Ugy van ! jobbfelöl,) Bocsánatot kérek, ha a t. képviselő ur másik { állítására is teszek észrevételt. A t. képviselő ttr egy elvet állított fel, t. i. hogy a választó-kerület képviselet nélkül nem maradhat az országgyűlésen. Mikor a mentelmi jog természete, köre és hatása itt e házban vita tárgyát képezték, a képviselőház azon elvet állította fel, hogy a mentelmi jog felfüggesztésénél mindig azt kell kutatni, vájjon illetékes bíróság saját hatáskörében szorgalmazza-e a kiadatást és büntető törvényeinkbe ütközik-e a cselekmény, niely miatt a kiadatás kéretik és végre — nehogy politikai zaklatás legyen indoka a birói eljárásnak — vájjon a kiadatni kért képviselő és a terhére rótt cselekmény között van-e kimutatható összefüggés? így értelmezvén az immunitást, azt találjuk, hogy ez nem privilegialis jog, hanem hatása abban nyilvánul, hogy fi képviselőt politikai zaklatás ellen megóvja. Ha tehát a képviselőház megadja az engedélyt a vizsgálat megindítására és a bíró meghozza az Ítéletet: azon véleményben vagyok, hogy a birói Ítélet előtt meghíijolni tartozik mindönki. (Helyeslés jobbfelöl,) A képviselő ép ugy tartozik a törvénykezési eljárás szabályai alá, mint bárki más. Az igaz, hogy a jelen esetben a vétség párviadal és a büntetés államfogház lévén, ez az illető képviselő egyéni és társadalmi becsületét nem alterálja, de a ház méltóságát sem sérti. Vegyük fel azonban azon esetet, hogy közönséges bűntett miatt ítéltetik el egy képviselő; vájjon a képviselő ur védelmére fog-e kelni az illetőnek és ]>laidirozni fog-e a mellett, hogy továbbra is és az országgyűlés berekesztéséig üljön e padsorokban, és az ítélet ekkor se hajtassék végre? Mit tart a t. képviselő ur tisztességesebb dolognak : azt-e, hogy egy közönséges bűntettes képviseljen egy kerületet jogérvénye- bírói Ítélettel szemben? Vagy azt, hogy az illető képviselő szűnjék meg képviselő lenni s állj a ki büntetését? — Én feltétlenül ez utóbbit, mert véleményen) szerint egy bűntettes jogszerííleg senkit sem képviselhet e házban. Pedig ha jelen esetben elfogadja a t. képviselő ur a felállított theoriát. azt összes consequentiáiban is kell hogy elfogadja s ha elfogadja, igen sikamlós lejtőre lép, melytől maga retten vissza, (ügy van! ügy van! jobbfelöl.) Kérem ezek után a t. képviselőházat, méltóztassék a bizottság jelentését elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a' t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát, a mely szerint Szalay Imre képviselőI nek mentelmi joga felfüggesztendőnek jelentetnék j ki, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a bizottí ság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. i (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a bízott-