Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-23

23. MáEágos ilés november 25. 1SS4. 287 tátott, a ministerium által a bizottságban adott felvilágosításokban megnyugodtak és nem tették azon kifogást, melyet tőlük itt most hallottunk, a minister ur által benyújtott indokolás hiányossága miatt. Ott, mondom, hol a részletek tárgyalásának helye lett volna, e kifogást tőlök nem hallottuk. Tors Kálmán t. képviselőtársain kifogásolta, hogy ezen munkálatok mért nem hajtattak korábban végre, hogy miért nem terjesztette elő a kormány korábban ezen törvényjavaslatot. Erre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem azt, hogy a munkálatokhoz a kormány korábban hozzáfogott, a mint azt az indokolásában is jelzi és így a mint azt a közlekedési bizottság is jelentésében jelezte, csak a póthitelre vonatkozó előterjesztés megtételére nem volt a kormánynak előbb alkalma és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert az országgyűlés időközben nem volt együtt. Hogy nem kezdett a kormány mindjárt hozzá ezen átalakítási munkálatokhoz, a mig az illető vonalrész tulajdonában ugyan már volt az állam, de birtokában még nem, a mig t i. az osztrák államvasút közegei által kezeltetett, az is természetes, mert hisz ezen nagyobbítási munkálatokat * magyar kormány nem hajthatta végre idegen vasuttársulat közegei által egyrészt, de másrészt saját közegeit sem állíthatta oda, miután igy a forgalomnak még nagyobb megakasztása éretett volna el akkor, ha kétféle közeg rendelkezett volna a vonalon: az egyik a forgalomnál, a másik az építés terén. Ezek előrebocsátása után, miután a felszólalt t. képviselő urak szerint is az újszőny-brueki vonalrész a helyi forgalomnak egyáltalában nem felel meg; miután annak szükségét, hogy itt a megnagyobbííási munkálatok keresztülvitele eszközöltessék, minden felszólalt képviselő ur elismerte és kifogást nem tett, a pénzügyi bizottság részéről is ismételten ajánlom a t. háznak a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki, sincs feljegyezve, szavazásra bocsátom a kérdést. A törvényjavaslattal szemben áll gr. Apponyi Albert határozati javaslata, mely szerint a törvényjavaslatot indokolási pótlások czéljából visszautasittatni kéri. A szavazásnak akként kell történni, hogy először a határozati javaslat, azután a törvényjavaslat bocsáttatik szavazásra. Szavazás előtt fel fog olvastatni a határozati javaslat. Hoitsy Pál jegyző (olvassa a liatárosali javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e gróf Apponyi Albert határozati javaslatát elfogadni , igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Kérdem már most, elfogadja-e a t. ház az ujszőny-brucki vonalrész átalakítási munkálataira szükséges póthitelről .szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem?(Igen!) Azt hiszem,kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a cMmet, 1—33. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is el levén fogadva, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közmunka- és közlekedésügyi minister ur válasza Tors Kálmán képviselő ur interpellati ójára. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Tors Kálmán képviselő ur egy mindenkit érdeklő ügyet hozott szóba, midőn interpellátiót intézett hozzám a vasúti baleseteket illetőleg. Mielőtt az interpellátióra érdemlegesen válaszolnék, engedje meg a t. ház azon megjegyzést, hogy valamint minden emberi mű tökélytelen, ugy a vasutak is absolut biztosságra, teljes pontossággal való közlekedésre igényt nem tartanak. Ha a hírlapokat figyelemmel kisérjük, látni fogjuk, hogy nemcsak nálunk vannak vasúti szerencsétlenségek, sőt istennek hála, közelebbről nálunk nagy szerencsétlenségek nem is voltak; az utolsó jelentékeny szerencsétlenség volt a drávai hidnak Eszék melletti leszakadása; mondom, ha a hírlapokat figyelemmel kisérjük, látni fogjuk, hogy nem csak Amerikában, — hol ugy látszik mind a vasutak építése kevesebb gonddal történik, mind a vasutak üzletben tartása kevesebb felügyelet alatt áll — minduntalan nagyobb szerencsétlenségről kapunk ím*t; de még Németországban is --- ahol pedig az administratio keresztülvitelében általán véve az emberek inkább pedánsok mint hanyagok —• ott is ismétlődnek a szerencsétlenségek s közelebb ugyanazon egy német állomáson két szerencsétlenség történt, melyek közül az egyikben jelentékeny számú utas vesztette el életét. Egybeállittattam a balesetek kimutatását és pedig nemcsak Magyarországra nézve, hanem Németországra nézve is. S ha egybehasonlítom a magyar államvasutaknak e tekintetben-] állását, azt valami nagyon hátrányosnak nevezni nem lehet. Nem szándékom az egész táblás kimutatást a t. ház elé terjeszteni, de pár adatot felemlítek. A badeni államvasutnál 1882-ben 100,000 utasra esett 5*79 százalék haláleset, megsérülés 25-91 százalék; 1881-ben haláleset O'IS százalék, megsérülés 0*64 százalék: 1880-ban0'5Gszázalék haláleset, megsérülés 0'28 százalék. Még egy németországi vasntigazgatóságot veszek fel, a, porosz államvasutak berlini igazgatóságát: 1882-ben haláleset volt 5-10 százalék, meg-