Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-16

|78 ,6 »máRM ülés október 23. 1884. szavazatot nyert: .Jankovics Aladár, 183 szavazatot. A zárszámadásvizsgáló bizottság í tagjára beadatott összesen 186 szavazat; üres volt 2. Legtöbb szavazatot nyert: Gyurics János, 183 szavazatot. A válaszfelirati bizottság 1 tagjára beadatott összesen 1N6 szavazat; üres volt 2. Legtöbb szavazatot nyert: Miskatovics János 183 szavazatot. Elnök: A legtöbb szavazatot nyert tagok megválasztottaknak jelentetnek ki és egyszersmind kötelességeik teljesítésére utasíttatnak. T. ház! Következik most a válaszfelirati javaslat folytatólagos tárgyalása. Azonban, mielőtt ez történnék, a tegnapi naplóba becsúszott egy híl át kell rectifikálnom. Tegnap ugyanis én számos közbeszólásai következtében Rácz Géza képviselő urat megszólítottam, azonban a napló b. Andreánszky képviselő urat jelölte meg megszólítottul. Tehát az igazság érdekében kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy az nem b. Andreánszky Gábor, hanem Rácz Géza képviselő urat illeti meg. Következik a válaszfelirati javaslat tárgyalása. Ónoűy Géza: T. ház! Én az igen t. többség válaszfelirati javaslatát el nem fogadhatom; el nem fogadhatom periig azt több oknál fogva, nevezetesen, mert azon válaszfelirati javaslat egyáltalában nem képezi hü kifejezését az ország állapotának és nem sorolja fel a nemzet bajait. Yannak egyes pontjai azon válaszielirati javaslatnak, a melyekre nézve bátor leszek megjegyzéseimet megtenni. A mi a főrendiház szervezését illeti, t. képviselőház, én a ministerelnök urnak azon modern nivellálási hajlamánál fogva, melylyei ő az egyen lőség elvétméri, egyáltalában nem táplálok semmi reményt az iránt, hogy a főrendiház szervezése megfeleljen az újabb kor követelményeinek. Azt egyáltalában nem nevezhetem az újabb kor követelményének, hogy a mennyiben ott talán képviselve lennének a művészet, tudomány és irodalom, egyúttal a börzelovagok és rabbinusok is ez ősi intézmény szentelt csarnokába bejussanak. A mi, t. ház, az országgyűlés tartamának kérdését illeti, ép a ministerelnök ur, a ki ft politikai követkéz tlenségnek kimagasló példáját nyújtotta -— s a ki egykor itt ült és most ott ül, de különösen Pulszky Ferencz képviselő ur beszéde, ki egykor ott ült és most itt ül s ki ezen vita folyamán tartott beszédében boldog könnyűséggel és könnyű elmésséggel az országgyűlés tartamának kérdését semmi egyébnek, mint optikai és topográfiai kérdésnek tekinti — mindinkább meggyőzött engem a felől, hogy ugy önöknek, t. túloldal, valamint önöknek, t. ellenzéki szomszédaim, akár ott, akár itt üljenek, inkább egy kitűzött puszta pártczél, mint a nemzet közérdekeinek valódi komolysága lebeg szemük előtt. (Helyeslés balfelől. Mozgás.) És én t. ház, politikai helyzetünk legnagyobb szerencsétlenségének tartom az ily dicsvágyat, a mely verseny a hatalom felett, hogy végre is megosztozzék a széttépett haza foszlányain. Az előadó ur, t. ház, minket antisemitákat az egyenlőség megsértésének vádjával illetett. Én igen óhajtanám, hogy ha a t. előadó ur leszállana helyzete magaslatáról és megtekintené az ország több vidékein a nép nyomorát, különösen a felvidéken, a hol, emlékszem a legközelebbi múltban, hogy a nép füvekből és falevelekből sütött kenyérrel táplálkozott; de elvezethetném a t. előadó urat a Tisza partjának egyes községeibe is, a hol saját szemeimmel láttam, hogy a népnek egyes munkásai, a midőn verejtéköket letörlik, sertések számára termesztett gyökerekkel pótolják élelmüket. Ez a kép a t. előadó ur azon jogegyenlőségének ecce signuma. Búsbach képviselő ur ezen viszonyoknak feltüntetését a béke megzavarásának nevezi. Én azt hiszem, t. ház, hogy a ki rámutat a bajokra és a ki óhajtja a bajok orvoslását, az inkább a békés viszonyokat akarja fentártani, mintsem megzavarni. Egyébként legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy mig az ő védenczei megett a gyáva nagyravágyás, a hatalom önkénye és a szuronyok állanak, a mi hátunk megett milliók gondolatszövetsége áll, megszentesítem fogja előbb-utóbb eszméinket és meg fogja álla pítani azok unióját. (TJ.,y van! balfelöl.) Mert hiszen oly hitelveknek terjesztése, a mely hitelvek bele nem illenek ajogrend keretébe, nem felelhetnek meg a jogegyenlőség eszméjének. A jogegyenlőség csak egyenlő alapon álió társadalomban képzelhető. Annak értéke, t. előadó ur, nem absolut, hanem viszonylagos. Ott, hol a társadalomnak egyik osztálya felebaráti szeretet tanának alapján áll és cselekményéül a biblia szolgál souverain törvény gyanánt, mig a másik osztály naponként megsérti "& felebaráti szeretetet és a hívőknek bűnök minden nemeit tanítja s a csalást és uzsorát nemcsak mint isten előtt kedves cselekedetet, hanem hittételeiben mint megengedett jogot hirdeti: ott a jogegyenlőségnek még csak árnyéka sem létezik. És t. előadó ur, akik ily ellentétek mellett nem látják az élet gyakorlati nyilvánulásában a jogegyenlőséget és felkelnek épen a jogegyenlőség nevében, követelve annak gyak >rlati alkalmazását, a vétkek és bűnök megszüntetése ált il, azok azt hiszem, nem követnek retrográd-politikát. A jogegyenlőséget illetőleg tehát biztosítom a t. előadó urat, hogy a világ minden művelt állama ekként fogja fel, hogy az viszonylagos és nem absolut értéke iszerint mél' tánylandó, ött van Svájezaak példája, melynek