Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-14

14. országos ülés október 21 1884. 147 Pillantsanak önök vissza, uraim, egész odáig, j a hol a történelmi kor veszi kezdetét és meg fog­nak győződni arról, hogy az emberiség összes történetében még nem volt oly korszak, mely az emberiség fejlődésében oly óriási haladást tárna elénk, mint épen a mi korszakunk; még nem volt korszak, mely az őstermészet titkainak fel­kutatásában és felhasználásában annyi és oly nagy eredményeket mutathatna fel, mint épen a mi korunk: a küzdő, a többször visszaszorított, de azért mégis előbbre és előbbre nyomuló liberalis­musnak százada, azon század, melyre az újkor liberalismusa nyomta reá bélyegét. S a kiben meg­van a kellő elfogulatlanság fölismerni az ok és okozat közti összefüggést, az nem fogja elvitathatni, hogy az emberi szellem eme nagy és tömeges hódításaiban a legfőbb tényező az egyéni szabad­ság elve volt. Szüntessék meg önök e lélektani nsotivumot, a munka azon leghatalmasabb rugó­ját, a mely az egyén szabadságában és az egyéni tulajdonban fekszik: és a lázas tevékenység mai korszakát csakhamar a stagnatio korszaka váltaná fel, melyet ismét a visszaesés fogna követni. (Igaz! jobbfélöl.) Ennek nyomába jöhet egy újabb civili­satio. Eliberalismus, a melyet jellemeztem, az, a me­lyet azonban én nem akarok megérni s a melyet nem irigylek azoktól, a kik azt meg fogják érni, nem zsidó liberalismus, mint önök állítják. E dicsősé­get nem engedem én át a zsidóknak. (Helyeslés jobbfelöl.) Ebben nagy része, talán legnagyobb része van a keresztény culturának, ama nemes vallásnak, a mely a jogegyenlőség elvén alapul, melynek alaptörvénye: szeresd felebarátodat, mint tennen magadat. Becsüljék meg önök e liberalismust, a mely inkább eltűri a szabadság visszaéléseit is, mint­sem hogy elfojtaná magát a szabadságot. (Zajos tetszés jobbfelöl.) Becsüljék meg e liberalismust, mely nélkül önök sajtótermékei ma mindenesetre szigorúbb censura fegyelme alatt állanának; (Élénk tetszés é$ derültség jobifelöl) mint azon fegye­lem, a melyet önök enuntiatiói fölött a ház mélyen t. elnökének szelid keze gyakorol. E liberalismus nélkül önök nem ülhetnének ma itt a nép képviseletének termében; (Igás! TJgy van! jobbfelöl) e nélkül talán még ma is Pozsony­ban a tekintetes Karok és Rendek határoznának, ó nem ! — csak tanácskoznának a nemzet :-orsa felett. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Komlóssy Ferencz t. képviselőtársam pénteki beszédéből némi megnyugvással értesültem ugyan arról, hogy az antisemiták nem akarják a zsidókat sem öldöklő eszközökkel kiirtani, sem Palaesti­nába kitelepíteni. Ok sokkal enyhébb, sokkal humánusabb módszert találtak fel — mint ők mondják — a zsidó ragálytól a keresztény társa­dalmat megmenteni és ez — a kiéheztetés. (Derült­ség a jobboldalon.) Elzárva előlök a szabad versenyt, elvonva előlök bizonyos kereseti ágakat Csak­hogy, midőn ezen mentő eszközhöz folyamodnak, kifeledtek két dolgot számításukból: elfelejtették először azt, hogy minél szűkebb korlátok kosé szorítanák a zsidók megélhetését, mennél inkább redukálnák azon keresetágakat, melyeket nagylel­kűségük a zsidók számára fenhagyni akar: ezek az önfentartás természetes ösztönénél fogva kényte­lenek lennének annál több erőt, tevékenységet, erélyt kifejteni azon bűnös üzelmekre, melyekről önök a zsidókat vádolják és ekkor a keresztyén társadalom veszélyeit csak szaporítanák. És ki­maradt combinátiójukból továbbá az, hogy ha el­fogadnók az elvet, hogy bizonyos kereseti ágakat bizonyos osztályok szerint distribuáljunk, aKK ÖT. oly lejtőre jutnánk, a melyen nem lenne megálla­podás. (Ugy van! jobbfelHl.) Ma kizárnék bizonyos keresetágakból a zsidókat, holnap elveszthetnék hivatalképességüket a nem nemesek: holnaputáü pedig ezen elv alkalmasásában egy vagy más alakban rákerülhetne a sor a gentryre, míg végül lassanként — mert a reactio sem képes magát ki­vonni a logica törvényei alól — lassanként mon­dom, oda juthatnánk vissza, & hol az ember a báró­nál vette kezdetét, (Elénk, hosszas helyeslés és éljen­zés jobbfélöl.) Fentartom magamnak majd akkor, ha e kérdések concrét alakot öltenek itt e házban, a gyakorlati életből vont érvekkel is kimutatni, hogy ezen mentő eszközök, melyekkel önök bizo­nyos érdekeket megvédeni czéloznak, épen ezen érdekekre mérnének halálos csapást. Ma elegen­dőnek tartom csak elméleti szempontból consta­tálni azon nagy ellentétet, mely egyrészt az anti­semiták programmja, másrészt az újkor libera­lismusa, igen, az újkor civilisatiója között fen­forog. És most, uraim, kövessük báró Andreánszky t. képviselőtársamnak másik tanácsát is Miután az én t. barátom Zichy Antal megcsinálta és sze­rintem helyesen csinálta meg a diagnosist a létező bajokra nézve, most vállvetve fogjunk hozzá a ba­jok kiirtásához. A társadalom beteg, ezt kell meg­gyógyítanunk. (Helyeslés jobbfélöl.) A retrográd eszméknek kell minden áron útját vágnunk. Vissza kell terelnünk e nemzedéket ősei nagy hagyomá­nyaihoz. Ebben fekszik az egyedüli orvoslat. Egy­szerű kormány változás nem segítene a bajon; akárki venné is a kormány rúdját a kezébe, az nem lenne képes a megfeneklett hajónak lendüle­tet adni mindaddig, a míg a folyam meg nem tisztul az iszaptól. (Elénk helyeslés jobbfelöl) E téren is meg fogja tenni kötelességét a so­kat gúnyolt, megvetett és üldözött liberaliemus, r. mely nem mindig úszik a népszerűség magas hul­lámain, hanem a melynek bátorsága van szemte­szállani az előitéletekkelis. (Igaz! Ugy van! jobbfélöl.) 19*

Next

/
Thumbnails
Contents