Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-13

IS. országos ülto október 20. 1884. 127 KonilÓSSy Ferencz: Itt vagyunk! (Hosszantartó, nagy derültség.) . Fenyvessy Ferencz: Komlóssy képviselő ur büszkén és. mellét verve mondja, hogy ott van Ö, a, nagyszerű példa, melyet az ifjúságnak követnie kell! Komlóssy Ferencz: Az ifjak! :: Fenyvessy Ferencz: Hát, t.ház, én kerestem már régen ezen itagyszerü példát. Köszönöm Komlóssy urnak, hogy figyelmeztetett e példákra ! Kerestem a tudóst, a ki a tudomány felszentelt hajlékában őszült meg.... Hácz Géza: Nendtvich! Fenyvessy Ferencz: Az lesz, t. képviselő ur! Keresem a tudóst az íróasztalnál, hogy hadd olvassam el szellemi tárházának kincseit; keresem a kathedránál, hogy hadd hallom tőle, az ősz tudóstól, a tudomány igazságainak diadalát, keresem és hol találom? Találom egy rozzant politikai verklinél, a mint jobb és szebb sorsot érdemlő buzgalommal húzza a „zíkcene-zakeene* nótát. {Derültség.} Keresem a papot, a vallás fölkent bajnokát, hogy a paphoz illő kipróbált akaraterőt, kipróbált jellemet, a magaviselet és modor méltóságát tanuljam el tőle és találom a papot -— bocsánat, de ugy van — a Starcsevicsek felbőszült táborában, a kik — vagy legalább ma még csak egyes számban — a ki isten igéje helyett a durvaság oly szavát és igéjét használja, melyért nincs Magyarországon ház.... Komlóssy Ferencz: Személyeskedés! Tessék rendre utasítani. (Ellenmondások. Zaj.) Fenyvessy Ferencz: Ismétlem, mert nem árt az ismétlés, a durvaság oly szavát és igéjét használja, melyért nincs Magyarországon ház, az országházat kivéve, a hol megtüretnék. (Helyeslés.) Bácz Géza: Csak egy zsidó-egylet tiszteletbeli tagja mondaná rá. (Nagy zaj. Halljujc!) Fenyvessy Ferencz: Tisztelt képviselőház ! Kem tagadom, igen kedvező alkalom lenne e pillanatban rátérni azon felirati javaslatra, a melyet Andreánszky képviselő ur elvtársai nevében, a t. ház asztalára letett; de a parlamentnek ;<nnyi kitűnősége pártkülönbség nélkül ráadta a javaslatra a bélyeget, hogy az én csekély sza

: vara csekély súlyának latba vetése valóban felesleges. Pedig szeretném e kérdést más oldalról is tárgyalni. Szerettem volna például megmondani és bebizonyítani, hogy önökben, igen t. antisemita-párti képviselő urak — nem akarok sérteni — nagy részben nem a meggyőződés melege és ereje van, hanem a feltűnési vágy és a feltűnési viszketegnek ösztöne. (Helyesles a jobb- és baloldalon. Ellenmondás a bal- és szélsőbal különböző padjain.) Szerettem volna bebizonyítani, hogy önöknek hízeleg az, hogy míg egy parlamentben hiába iratja fel magát a szólásra a parlament legnagyobbb kitűnősége, tudósa, a galleria kiürül, a képviselőház padjai üresek lesznek; s csak akkor telnek meg, ha egy antisemita képviselő ur beszél. (Hdyeslés a baloldalon.) Önöknek hízeleg az, hogy a közvélemény, a mely nem ismeri a közmívelődés nagy embereinek nevét és hírét, önöknek legkisebb tagját is, mint hires embert csodálja! Elnök: Arra kérem a képviselő urat, hogy az egyik pártról a másik pártot még nagyobb mértékben ingerelni sohasem szabad. Bácz Géza: Parlamenti illem! (Nagy zaj.) Elnök: Mert ez képes a parlament nyugalmát a legnagyobb mértékben felzavarni. Fenyvessy Ferencz: Megköszönöm az elnök ur szíves figyelmeztetését. Tehát nem az itt ülő pártról szólok, hanem azokról, a kik az antisemitismus által a nép kezébe egy oly kardot adnak, melynek — miként a költő mondja — nincs markolata, ugy hogy a nép mennél erősebben sújt, annál mélyebben sebzi meg önmagát. (Helyeslés és tetszés a haló dalon.) Igenis, nem önökre, hanem azokra mondom, nehogy kikapjak az elnöki székből, (Derültség) a kik nem azt a tüzet szítják, a mely melegít, hanem azt, mely éget és pusztít, mint Néró tüze. Ha önöknek van hivatásuk tüzet gerjeszteni, van ennél szebb tűz, gerjeszszék a haza békéjét biztosító honszeretet tüzét. Ezen a tűzön nem fog ki ama másik tüz, mely elégette Mucius Scaevola kezét. Ezek után ki kell jelentenem t. ház — a mint magától is értetődik — hogy az önök javaslatát absolute semmi körülmények közt nem teszem soha magamévá. (Egy hang balfélöl: Nem is kérünk belőle!) Engedje meg azonban a t. ministerelnök ur, hogy mielőtt az antisemitismus kérdését befejezném, egy komoly kérést terjeszszek elő. ISem tudom méltóztatott-e már hallani — nem magam találtam ki — hogy az a gyanú merült fel a t. ministerelnök ur ellenében az antisemitismust illetőleg, ép azért, mert az antisemitisinus, ha valakinek — ezt tagadni nem lehet — csak a kormánynak tett politikai hasznot, a mennyiben az antisemitismus volt az, a mely a választók e nagy részét, a zsidóságnak nagy zömét — a kormánypártba hajtotta, mint ;'. hatalom birtokosainak táborába; hogy épen azért, mert az antisemitismus volt oka annak — hogy ha igaz, én nem állítom — hogy a zsidóság a választások alatt ezreket és ezreket adott a kormánynak agitátionális czélokra (Mozgás balfélöl): a t. ministerelnök ur feláll minden antisemita vita alatt, mond egy szép, elismerésre méltó dictiót, hanem azután azt mondja magáról, a mit Maintenon asszony irt halálának évében, 1777-ben: „Én megtettem kötelességemet, most már nem látok semmit, nem hallok semmit, nem törődöm semmivel." (Egy hang balfelöl: Karóba, akarna talán húzatni! Derültség) Ugy tesz a t. mi-