Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.
Ülésnapok - 1884-13
11 országos ilés október 21, 1SS4. | g [ hangsúlyozván azt, hogy Magyarország állami I önállóságának teljes helyreállítását kívánja, ugyanakkor igen helyesen az 1848-ki törvényeknek egyik praegnans jellegére hivatkozott, arra t. i. } hogy azok a magyar alkotmányt határozottan demokratikus alapokra fektetik. Én is ezt nemcsak tudom, hanem át ia érzem és ezt reánk nézve nagy szerencsének tartom, mert véleményem szerint Magyarország, mint állam, csak addig tarthatja fenn magát, mig demokratikus alapokon áll, oly alapokon, melyeken az országnak minden polgára nemzetiségi és vallási különbség nélkül jogait egyaránt élvezheti. Én is azon meggyőző (lésben vagyok, hogy a ki ezen demokratikus alaptól elterelni törekszik a magyar alkotmányt, az egyszersmind agressiv politikát fiz a 48-ki törvényekkel szemben. (Tetszés a jobboldalon.) Azok, a kik a 48-ki törvényeket megalkották, a régi középosztálynak, az u. n. gentrynek tagjai voltak s a régi gentrynek ezen tagjai, a kikhez tartoztak Deák, Kossuth, Nyáry Pál, Szemere, ugy hitték, hogy a gentry érdekeit az által védhetik meg, ha összeolvasztják azt az egész nemzettel; ugy hitték érvényesíteni ennek érdekeit, ha nem külön társadalmi rétegeket conserválnak, hanem egy erős magyar nemzetet teremtenek, a mely vegye át a maga további fejlődését, melyet addig a magyar gentrynek és aristokratiának tagjai a 48-ki törvényekben lefektetett sikerrel folytattak. (Tetszés jobbfelöl.) Ennélfogva, t. képviselőház, daczára annak, hogy nemcsak e hazában, hanem európaszerte bizonyos reactionarius szellem uralkodik és hogy ama bizonyos Makart-szin, mely most a szinek között divattá vált, meglátszik bizonyos tekintetben a politikai törekvéseken is, a mennyiben t. i. régi elmúlt korszakoknak intézményeit, társadalmi rétegeit akarnák exelusiv állapotukban életre galvanizálni és egyes társadalmi rétegeket érdekeinek előtérbe tolásával akarnának hatalomhoz juttatni; daczára mindennek, meg vagyok győződve arról, hogy a ki Magyarország fejlődését őszintén akarja, azt csak egy alapon: a democratieus alapon teheti. Ennélfogva mindazon törekvések, melyek ezen democraticus alaptól eltérnek, mindazon transuctiók, melyek erre az eltérésre vezetnének: az én hitem és meggyőződésem szerint is, a nemzetet erejében, nagy egészében kisebbítik, csak gyengébbé teszik. És ha meggondoljuk t. ház, hogy ma innen és túl felvettetik az a kérdés, hogy a magyar gentrynek, a melynek legfényesebb alakjai 1848ban nem külön osztályokat akartak, hanem egy minden tagjában egyenrangú nemzetet teremtettek, hogy — mondom — a magyar gentrynek állana érdekében az antisemiticus mozgalmak által való megvédése : akkor nem felelhetek reá mással, mint hogy ez nem volna egyéb, mint meggyalázása a KÉPVH. KAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. | gentry ama nagy alakjainak, a kik osztályuknak épen ugy, mint az országnak érdekében demoeratíkus alapra, a jogegyenlőség, a teljts vallásszabadság alapjára fektették Magyarország alkotmányát. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem tehát t. képviselőház, hogy valamint nem állt érdekében a múltban - s ezt legkiválóbb egyéniségei vallották — hogy a gentry, mint külön társadalmi osztály eonse; váltassék, mint olyan, melynek az államétól különböző érdekei lehetnek: ugy ma sem állhat ez érdekében, sőt ma kétszeresen nem állhat érdekében, hogy akként dédelgessék, mint a melyre az állam egységes érdekein kivül még más érdek szempontjából is kell tekintettel lenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én azt hiszem, t. ház, a magyar középosztály sokkal erősebben, szívósabban, melegebben ragaszkodik hazájához, hazájának nemzeti érdekeihez, hogysem vélt, de a valóságban nem létező külön érdekeit kívánná az állam által meg védetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Legyen szabad most t. ház, néhány uiegjeg-yzést tennem, azon köteles tiszteletnél fogva is, melylyel személye iránt vagyok. Horánszky t. képviselőtársamnak a mait napokban tartott beszédjére. (Halljuk!) A t. képviselő ur igen sötét képet festett beszédében és nagyon emlékeztetett engem Vereschagin komor conceptiójára. Csupa szomorú alakok, teljesen sötét kép; s én, ki a t. képviselő ur higgadtságáról és arról, hogy szeret és törekszik igazságos lenni, meg vagyok győződve: egész beszédje alatt csodálkoztam a fölött, hogy t. képviselő ur állításoknál, vádaknál egyebet, nem mondott és elhallgatta azokat a bizonyítékokat, melyek amaz erős vádakat súlyosakká tehették volna. Mindjárt beszédje elején azt monda a t. képviselő ur, hogy ez a kormány keresztül vezette az országot akiegyezés elsőstádiuiuátólahGi'vátcz,merek leszedéséig a megaláztatások hosszú során. íme, szemben állunk ezen erős állítással, ezen súlyos váddal; de az állításon kivül egyebet nem hallunk. Az általa fölvetett másik kérdés az volt. hogy ime, letelt tiz év és hol vannak e kormánynak nagyszert! alkotásai? No hát, t. ház, én daczára annak, hogy a t. képviselő ur csak állított és vádolt anélkül,hogy állításait bizonyítani igyekezett volna: sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem iránta, hogysem a mellett, a mit meg én vallok igaznak, bizonyítékokat ne hoznék fel. (Halljuk!) A kiegyezési tárgyalásoknál veszi fel a t. képviselő ur a megaláztatások lánezolatát. Én nem fogom itt a kiegyezési tárgyalásokat újra feleleveníteni, hanem csak két dolgot említek meg. Ugyanazt a beszédet, a melyet a t. képviselő ur az általunk létesített kiegyezésről elmondott, ellő
