Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-12

106 13. emigos ülés oktolwr IS. !SM. felirati javaslatot csak azért pártolom, csak azért fogadom el, mert meggyőződésem szerint az adott viszonyok között a leghelyesebb. Igaz, hogy mi, kik ezen oldalon ülünk, a bizalom egy fokával viseltetünk a kormány iránt és ebből folyólag természetes, hogy nem igyeke­zünk minduntalan és minden kérdést élére állítani, mint önök: de biztosíthatom a t. házat és itt egyéni meggyőződésből szólok, hogy ott, a hol a bizalom a meggyőződésbe ütköznék, ott a bizalomnak nálunk is határa volna. (Helyeslés jobbfelöl.) A bizalomról szólván, el nem mulaszthatom Pulszky Ferencz igen t. képviselő ur egy meg­jegyzésére reflectálni, a ki a múltkor azt mondta, hogy a parlamentáris élet alapja a bizalmatlan­ság; mert úgymond, minek vagyunk itt, ha fel­tétlenül bízunk a kormányban. Én ezen nézetet nem osztom és azt mondom, hogy a parlamentáris élet alapja épen a bizalom. (Helyeslés jobb/elől.) Én nem képzelek oly kormányt, a mely nem bír­ván a többség bizalmát, megtarthassa helyét alkot­mányos országban. (Helyeslés jóbbfelől:) És épen ezért, t. ház, nagyon természetes, ha a feliratban a bizalomnak bizonyos fokát hang­súlyozza a ház többsége. A másik, t. ház, mit szó nélkül nem hagy­hatok, az, a mit ékesszóló szavakban adott elő igen t. képviselőtársam Irányi Dániel. Azt mondta ugyanis, hogy a választások a törvényben meg nem engedett módon befolyásoltattak, nem csak a kormány, hanem ezen párt által is. Hát a meny­nyiben, t. ház, e vád a kormányra vonatkozik, természetes, hogy én magamat a kormány védőj eül fel nem tolhatom; de a mennyiben a mondott vád ezen pártot éri, meg fogja nekem a t. ház bocsá­tani, ha ez iránt néhány szót koczkáztatni meré­szelek. (Halljuk! Halljuk!) Először is azt gondolom, hogy miután Irányi t. képviselőtársam nem a maga, hanem pártja ne­vében szólalt fel, ezt a vádat ellenünk emelni jogosítva nem volt. Mert ilyen vádat csak ártatlan ember, illetőleg ártatlan párt emelhet azon párt ellen, a melyet vádol. {Tetszés jóbbfelől.) És enge­delmet kérek, elvárom Irányi t. képviselőtársam igazságszcretetétől,hogy nem fogja tagadásba venni hogy az ő sorai közt is ülnek oly egyének, kik akkor, mikor a nagy mondatok már kellő hatásra nem találtak és ha 15 esztendő alatt valóságos értékökre lekoptatott ígéretek (Ettenmondások és mozgás a szélső balon) nem tették meg a kellő hatást, oly eszközökhöz is folyamodtak, a melyek­nél különbeket mi sem használtunk. (Nagy derült­ség. Tetszés jobbfelöl.) T. ház! Most egy érdekes dolgot akarok elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Áttérek ugyanis arra, a mit gróf Apponyi mélyen t. képviselőtársam mondott. Következőleg fejezte ki magát, ha jól emlékezem: „azon képhez, melyet Irányi Dániel képviselő ur a ház elé festett, értve a törvénytelen utakon való korteskedést, ő pártja részéről maga is teljes mértékben hozzájárul, de el nem mulaszt­hatja, hogy a képnek hátterére ne figyelmeztesse a t. képviselőházat." (Halljuk! Halljuk!) Hiszen, t. ház, a felett valósággal aincs mit disputálni: mert ha a t. képviselő ur csodálkozik rajta, hogy mi korteskedtünk, én viszont azt mondhatnám, hogy ezen vád ellenében épen a t. képviselő ur pártjával szemben nincs szüksé­günk védekezni. Köztudomású dolog —- nem akarok részletekbe bocsátkozni — és meg fogják önök is engedni, (Halljuk.'Halljuk!) hogy a kortes­kedésnek minden nemét egyik párt sem vette igénybe olymértékben, mint épen az a párt, mely­nek gróf Apponyi t. képviselőtársam volt a tolmácsa. (Zajos ellentnondások balfelöl: Halljuk a hátteret!) Kérem, én épen a képnek hátterére akarok reflectálni. (Halljuk!) Ezt a panaszt azon párt részéről én jogosultnak ismerem. Hogy ne volna jogosult ez a panasz! Hiszen a tisztviselőket rendszerint a megyék általános többsége választja. Természetes, hogy a tisztviselők azon politikai nézeteket szokták vallani, melyeket a többség vall (ügy van! jóbbfelől. Ellenmondások és derültség a bal- és szélső baloldalon) és minthogy a törvény­hatóságoknál általában azon párt dicsekedhetik e tekintetben legkisebb számmal, a panasz leg­jogosultabb az ő részéről. (Tetszés jóbbfelől.) Ezeket kívántam röviden előterjeszteni és most engedjék meg nekem, hogy álláspontomat egész rövidséggel indokoljam. (Halljuk!) Miután kijelentettem, hogy Berzeviczy t. képviselőtársam nézeteit és indokolását egészen magamévá teszem, csupán azokra akarok még reflectálni, a mik az ellenjavaslatokban nézetem szerint helytelenek. Az Irányi Dániel mélyen t. képviselőtársam által benyújtott javaslatra nézve nem szükséges talán mondanom, hogy attól engem a pártnézet annyira elválaszt, hogy ha különben az abban foglalt elvekkel rokonszenveznék is, azt támo­gatni nem fogom. De van abban kettő, a mit neve­zetes eseménynek tartok és miután e tekintetben egy országos párt felszólalt, felszólalt még mielőtt az illető törvényjavaslatok napirenden volnának, legyen szabad nekem is az általa elfoglalt állás­ponttal szemben nézetemet kifejteni. (Halljuk!) Az egyik a választások ellen beadott kér­vényeknek a Curia bíráskodása alá való bocsátása. Remélem, hogy nem találok ellenzésre, ha con­statálom, hogy ezúttal a többség zsarnokoskodása nem szolgáltatott önöknek okot ennek követelésére. Ez oly igazság, melyet remélem, nem fognak ta­gadásba venni. Az ily javaslatnak pedig csak ak­kor volna értelme, ha a többség visszaélt volna hatalmával. i Én azt hiszem, t. ház, hogy a curiai birásko-

Next

/
Thumbnails
Contents