Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-12

12. orssigo* Ülés október IS. 1884. |Q| de fokozatosan az államháztartás rendezését elérni lehet, akkor, midőn a jelen kormány ezt nem teszi: más következtetésre nem juthatunk, minthogy a kormánynak e tekintetben nincs semmi politikája, viszi a dolgot a mint lehet, él naprólnapra, behajtja az adókat meglehetős kíméletlenséggel, csinálja az adósságokat, ha arra szükség van; ellenben azon végső határt, mely felé törekedni kell, ha mindjárt az talán évek múlva lenne is elérhető s azon módokat, a melyekkel ez elérhető, megnevezni és megjelölni nem tudja. Hát ez a jövőnek pénzügyi politikája? {ügy van! a baloldalon) Avagy, t.'képviselőház, hol késik az administratió reformja? Hát még ma sem érkezett-e el ennek szükségessége, melytől egyedül várható felfogásom szerint az, hogy az administratió ugy az állami, mint az igazgatási érdekeknek megfeleljen és hogy ez utón valahára elkészítsük ez országban azon helyzetet, hogy annak tisztasága, melynek ma fájdalom, oly számos ellenkező jelenségeit látjuk, lekövetkezzék? (Helyeslés a baloldalon.) Avagy t. képviselőház, azon súlyos és felfogásom szerint is sajnos társadalmi és felekezeti súrlódások orvoslására, melyek közelebb fölmerül tek és a melyek kezdenek acut alakot ölteni, elégséges-e az, a mit a t. kormány mond, hogy a magyar állam elég erős és hatalmas arra, hogy ezeket elnyomja, a nélkül, hogy egyszersmind gondoskodnánk arról, hogy ezen bajoknak belső és alapos gyógyítása is eszközöltessék? {Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Az elnyomás és elfojtás magában véve nem orvosság, mert annak igen könnyen az a következése lehet, hogy az elfojtott baj visszaverődik azon testrészekbe is, melyekben az eddigelé elterjedve nem volt. {Élénk a helyeslés a baloldalon.) De nem akarok igaztalan lenni, t. ház és elismerem, hogy a t. kormánynak van egy újabban, legalább az utóbbi időben és a választások alatt szóval és a sajtóban is erősen hangoztatott gyógyszere és ez: a liberalismus. (Tetszés a baloldalon.) Oly egyetemes gyógyszer ez, mint az

; minő a középkori alchimisták nagy elixiriuma, vagy sárga tineturája volt, mely a bölcsek halhatatlansági italának tartatott. (Derültség balfelöl.) Ma ugy látszik, a liberalismus is ilyen szer, ép oly jó és üdítő gyógyszer a lelkiismeret megnyugtatására azoknál, {Úgy van! a baloldalon) a kik az ellenzéki küzdelmet megunva, innen oda át mentek, hogy ellentétes^és általuk eddig elítélt politikát kövessenek, (Élénk tetszés a baloldalon) mint jó gyógyszer azon gyomorterhelések ellen, melyeket néha a beveendő és bevenni muszáj politika sokaknál okoz. {Élénk tetszés és Cerültség balfelöl) Hát, t. képviselőház, az igaz és józan liberaligmust, mint követendő irányt, én is helyeslem, én is magaménak vallom. {Helyeslés a baloldalon.) De azt azután megmondom, hogy ha valami bennem a liberalismusba vetett hitet és bizalmat megingatni képes lenne : az csak az lehetne, hogy az a politika is liberálisnak vallja magát, melyet a t. kormány követ [Ugy van! a baloldalon) és melyről egy szót szólani akarok. {Halljuk!) A t. kormány politikája, t. ház, a rendszertelenségnek és elvtelenségnek a politikája. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A t. kormány, hogy ha az neki hasznos, ma liberális, holnap conservativ. {Ugy van! a baloldalon.) A t. kormány a liberalismust és a rendet ezen kettős, együttjáró és szükségképen együtt járni kellető feladatot ugy oldja meg, hogy jogállam helyett teremt Policzájstaatot, rendőrállamot. Mert hát, t. ház, tudvalevő dolog, hogy az igen t. kormánytól évek előtt származott azon rendelet és eljárás, mely a gyülekezeti jogot megszorította és pedig, fájdalom, annyira megszorította, hogy a lefolyt választások alatt, mint ez több megyében tapasztalható volt, még a képviselőjelöltek sem szólhattak választóikhoz a nélkül, hogy erre a rendőri vagy a közigazgatási hatóságok engedélyét ki ne kérjék. (Igás ! Ugy van! a bal-és szélső balon.) ÉN t. ház, vájjon nem a kormánytól származott-e az, hogy a sajtó termékeit előzetes birói parancs nélkül rendőrileg lefoglalni lehet, a mint ez megtörtént? Vájjon nem a t. kormánytól származik-e az, hogy Magyarországon ma ugy a küszöbjog szentsége, mint az egyéni szabadság minden korlátok nélkül, nem mondom a rendőri önkényre, hanem a rendőri eljárás tetszésére van bizva. Es midőn arról van szó, hogy pl. az esküdtszék mai szervezetében nem teszi meg azon szolgálatokat, melyeket attól méltán várunk: akkor a helyett, hogy refurmálnók, annak legalább egyrésze felfüggesztetni czéloztatik. Vájjon, t. képviselőház, a választások alatt a választó polgárok jogai, egyéni szabadságai mily eljárásnak voltak kitéve ? Méltóztassanak meghinni, sok helyt megfordultam {Éljenzés balftlöl) — a mire tegnap Búsbach t képviselőtársam reflectált, a kire leszek szerencsés még visszatérni — de mondhatom, hogy a választások alatt Magyarországon az egyéni szabadság olyan volt, mely felett a szó szoros értelmében senki sem őrködött és az a rendőri és közigazgatási hatóság tetszésének volt teljesen átadva; {Helyeslés a bal-és a szélső baloldalon) és oly dolgok történtek — a mint majd erre vonatkozólag concrét adatokat leszek bátor felhozni — a miket valóban felháborodás nélkül jogállamban látni és tíírni szabad nem lenne. {Helyeslés balfelöl.) Avagy, t. ház, mit tartsak azon liberalismusról, mely azok ellen hirdettetik, a kiknek a választások alatt támogatását a kormány nem csak kikérte, de nagy mértékben igénybe is vette. Félek tőle, hogy ily előzmények után a liberalismus te-