Képviselőházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–deczember 3.

Ülésnapok - 1884-11

ü. országos ülés mkiéUr IV. 1S84. t>7 tében is, csakhogy nem a tényekben, elavult tör­téneti adatokban, hanem azon értelmes szellemben kell tanulmányoznunk hazánk történetét, melyek a tényekben nyilvánultak. S igy véve a dolgot, bátran elmondhatjuk, hogy a magyar nemzetet ér­telmi és erkölcsi erői, történelmileg fejlődött saját­ságai tartották fenn az által, hogy ezekben mindig meg volt a fentartásra szükséges fejlődési képes­sége, S ez a fejlődési képesség első sorban abban nyilvánult, hogy az önmaga által birt jog és sza­badság áldásait, szoros intézményekkel fokról fokra, lépésről lépésre kiterjesztette az állam terü­letén lakó vagy bevándorlóit Összes népelemekre. Ez irányban mindig tudott előre menni. S ha az események súlya alatt egyszer - másszor vissza­lépett, a történelem az ily visszalépést mindig poli­tikai hibának igazolta be. S ha van vád, melyet nemzetünk ellen emelni lehet a múltban, a miatt, hogy egyszer-másszor nem volt méltányos, vagy igazságos, az is az ily visszalépés kifolyása volt. Azért előttem az antisemitizmus, midőn a jog­egyenlőség áldásainak csak tegnap részesévé vált zsidóságot különösen akarja megrendszabályozni ma, ugy tűnik fel, mint a nemzet feladatainak félreismerése, sőt mint törekvés, elismerem nem okodatolt törekvés a nemzetnek feladataitól s ter­mészetes fejlődésétől való elterelésére. Az a hang pedig, melyre b. Andreánszky ur hivatkozott, hogy t. L ez oldalon is volnának, kiknek szíve helyes­lőleg szólal fel, midőn az antisemitizmusról hall beszélni, lehet ezt elfogultságnak, vagy túlságosan aggódó faj szeretetnek, mint ezt Istóczy képviselő úrról is felteszem és az érzelmek azon nagy szá­mának viszhangja, melyekről az antisemitäk egész listát állítottak össze részint elmélkedéseikkel, részint izgatással, de a szabadelvű haladás embe­rének gondolatvilágában az antisemitizmus csak egy ítéletet szülhet: azt, hogy a múlt idők ásatnak fel sírjukból, azon idők, melyek felidézését a nem­zet nagy lantosa azzal gyanúsítja, hogy önző nép­szerűséget hajhászva, csak arra förekesznek, hogy babért fűzzenek önhomlokukra, oly babért, melyre nézve teljesen egyetértek a nemzet jövőjéért lán­goló lyricussal, midőn felőle igy nyilatkozik: „Én nem irigylem babérotokat, penész van rajta és halotti szag.* (Hosszas élénk helyeslése] Elfogadom a bizottsági javaslatot. Elnök: Tisztelt ház ! Az idő előrehaladt, azt hiszem, hogy a tanácskozás folytatását a hol­napi ülésre lehet halasztani, melynek első tárgya •A ma félbeszakadt tárgyalás folytatása, továbbá az első lajstromban foglalt kérvények tárgyalása , lesz. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 percekor.) KÉPVH. NAPLŐ. 1884—87. .1. KÖTET. is

Next

/
Thumbnails
Contents