Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-352

352, orszásros ülés ir'ájns í. 18S4. Dl t. ház tagjai pártkülönbség nélkül igen kis kivétellel — mert a vámháztérről is volt szó — az országház; ezélszerű elhelyezésére, mint arra, hogy a ministerem ökhöz — még ha az Tisza Kálmán is — közelállók telkének értéke esetleg pár ezer írttal ne emelkedjék. Ez az, ami 1880-ban történt, tessék a hírlapokban utánanézni és igy igen kár azon, már akkor lezajlott dolgokat felhozni most, midőn magáról a tényről van szó, midőn ennélfogva arról, hogy ezen gyanúsításnak alapja volna, szó sem lehet, mert ez ügy ezelőtt négy évvel törvényhozásilag eldöntetett. (Ugy van! a jobbfelöl!) Tovább menvén a tárgyra, Helfy t. képviselő ur azt is mondja, hogy ő ismeretes összegeket megszavazni!, de ismeretlen összegeket nem szavazhat meg. Bocsánatot kérek és ebben még magának gr. Ápponyinak beszédére is utalhatnám, ha ismeretes összeget, azaz olyan összeget akar csak megszavazni, a melyről biztos, hogy soha semmi viszonyok közt, nem változik, akkor soha egy országházat telepíteni nem fogunk. De többet mondok; biztosabb alapon számítani szerintem nem lehet, mint az, a mely ez alapon és ezen számítás által történt. És még azt is megmondhatom a t. képviselő urnak, hogy a bizottság — ugy látszik nem helyesen — és a kormány is az őszinteségben túl ment azon határon, mely talán szükséges volt. Mert ha a szokásos részletes költségeket állapittatja meg a mai árak és gyakorlat szerint, itt ugy mint az solide meg szokott állapíttatni, aligha csalódom, hogy ezen országháznak ily módon való felépítése alig ment volna 8 milliónál valamivel többre. {Igaz! jóbbfelől.) De mi azt mondtuk: meg kell mondani őszintén, hogy a lehető legalaposabb számítás szerint mennyibe fog kerülni, ne nézzük tehát a bécsi városháznak költségelőirányzatát, mert azt ugy is nem lehetett betartani, hanem tudjuk meg, hogy ;izon a múlt évben elkészüli épület valósággal mennyibe került. Tehát nem az előirányzat, a mely több millióval meghaladtatott, hanem a valóságos költség vétetett alapjául; alapul vétetett mindamellett, hogy azokon kívül, a mik itt elmondattak, mindenki igen jól tudja, ott bizonyos feledékenységek folytán, százezerekre menő újabb költségek, fűtés berendezése és más ilyenek miatt váltak szükségessé. Es még hozzá teszem, hogy nemesük ennek daczára, de annak daczára is, a mit nem hiszem, hogy valaki kétségbe vonná, hogy egy ily óriás épületnek, a hol a köbméterek oly nagy számáról van szó, az anyagnak a hely színére szállítása is fontos. Bécsben — akár mennyire is könnyítve volt a szállítás a közlekedés mindenféle eszközei által — akár vizén, akár vasúton hozták légyen, mégis nagy költséggel járt azon roppant anyagnak az építés helyére való szállítása; nálunk ellenben a hajóról, a Dunáról közvetlenül az építés helyére lehet szállítani. (Helyeslés.) Ez nem meg- | vetendő különbség; olyan, a mely az alapozási költségekben mutatkozó differentiát, azt hiszem, maga körülbelőí fedezné. Nem akarom azt mondani — mert egyetértek abban, hogy nem lehet — hogy positiv jótállást vállalhatna el bárki is az iránt, hogy soha semmi viszonyok közt egy fillérrel több költségbe nem fog kerülni az épület. Nem lehet ezt azért sem, mert hosszú évek során át létesítendő építésről van szó. De igenis merem állítani, hogy solidabb alapra fektetve és a teher nagyságát őszintébben feltüntetve számítani, mint a hogy ezen esetben történt, egyáltalán semmi módon és semmikép nem lehet Helfy Ignácz: Hát a berendezés ? Tisza Kálmán ministerein ok: Megmondja ebben is őszintén az indokolás, hogy a berendezés külön marad. (Felkiáltások balfelöl : De mennyit tesz ki ?) Hiszen a képviselő urak mind azt mondták, hogy a berendezés 27* millió, az építési költségekben a tálhaladás '•' millió, igy hozták ki a 15 milliót. Én tehát arról beszélek. Különben t. ház, áttérek most igen röviden az Orbán Balázs képviselő ur által beadott határozati javaslatra és nem beszédére, mert megvallom, én egyénileg szakszerűen, ugy mint ő is tévé, nem tudok a dologról szólni; de kénytelen vagyok az ő szak- és építészeti ismereteivel szembe egy Ybl, egy Weber, egy Steindlnak a nem szakszerű véleményét elfogadni. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Azt mondja a határozati javaslat, hogy: „miután az állandó országház építését tárgyazó törvényjavaslat későn került a törvényhozás elé," gondolom t. ház, ezt nem szükséges czáfolni, mert mindenesetre jó ideje van a törvényhozás előtt, volt idő vele foglalkozni, volt gondoskodás téve, hogy mindenki meggyőződést szerezhessen az épület terveinek mibenlétéről. Ezen indokot tehát el nem fogadom. Azt mondja továbbá: „hogy miután az elfogadott tervezet a Dunasor eltorlaszolása miatt sem látszik a czélnak megfelelni." Hogy ez t. ház a Dunasort hogy torlaszolja el, azt utóvégre nem tudom, mert hiszen azon épület előtt még a felső rakparton is gyalogosok elmehetnek, a kocsijárás pedig az alsó rakparton — pedig a hol corso van, mindenütt csak az alsórakparton van kocsijárás — egyáltalán nem akadályozíatik. Azt pedig csak mellesleg jegyzem meg, hogy a corsótól semmi esetre sem fosztja meg a fővárost. (Egy hang a szélső baloldalon; Három-négy méter less az út!) Ugy emlékszem, de nem állítom, 14 méter lesz, meg van mondva az indokolásban és mindenesetre oly széles, a melynél szélesebbre egyáltalán nincs szükség. De mellesleg megjegyzem azt is, hogy a fővárost — a mint a képviselő ur is mondta — nem 12*