Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-352
84 352. országos ülé* május 1. 18S4. „Határozati javaslat. A törvényjavaslat élnem fogadtatván, felhivatik a kormány, hogy az 1880: LVIII. t.-cz. értelmében az állandó országház építésére vonatkozólag újabb, az ország pénzügyi helyzetének is megfelelő előterjesztést tegyen. 4 Gr. Tisza Lajos: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, (Halljuk !) illetőleg az annak kapcsában beterjesztett építési terv ellen főleg két irányban tétetnek ellenvetések, részben a stylus ellen, részben pedig pénzügyi szempontból. Szabad legyen nekem, mint a ki az illető országos bizottságnak egyik szerény tagja, majd a szűkebb bizottságnak elnöke voltam, volt tehát bőven alkalmam ezen ügy részleteivel megismerkedni, foglalkozni, mondom, legyen szabad általában nézeteimet ezen ügyben röviden kifejtenem s a hallott ellenvetésekre megjegyzéseimet megtennem. (Halljuk!) Midőn egy monumentális középület emeléséről van szó, szem előtt kell tartanunk először, hogy azon épület — bocsánatot kérek, ha talán kissé szakszerű leszek [Halljuk! Halljuk!) — szem előtt kell tartani, hogy azon épület rendeltetése jellegét magán viselje; továbbá, hogy ép ugy, mint bál-mely más művészi alkotás, akár a szobrászat, akár a festészet terén, egy bizonyos megfelelő eszmének kinyomata legyen, a melyet a figyelő szemlélő abban felismerhet és a mely őt azon irányban hangolja, a mely tulaj donkép az épület tervezésénél a művészt vezette ; továbbá, hogy azon épület beleülj ék környezetébe és végül hogy az építési térnek helyes kihasználásával annak belső beosztása czélszerűség szempontjából megfeleljen a hozzákötött kívánalmaknak. Mindezt szem előtt tartva t. ház és tekintetted ugy alkotmányunk fejlődésének korszakaira, mint tekintettel azon a természet alkotta nagyszerű keretre, melyben ezen épület elhelyeztetni fog, valamint végül tekintettel az eredetileg rendelkezésre álló építési területnek szabálytalan alakzatára, megvallom ezen építendő állandó országházat ugy képzeltem magamnak, mint valamely középkori stylban emelt harmonieus, de a merev symmetriát már a styl szeszélyességénéi fogva kizáró épület-tömb ; egy tömör óriás toronybástyával, kiépítve a Dunára, a mely mintegy jelképezze a magyar állameszmének és a magyar alkotmánynak alapjaiban való megdönthetetlenségét, (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon) a mely körül csoportosulnának különböző méreteikkel, különböző díszítéssel, kiszögeléseikkel, csúcsos vagy lapos fedeleikkel a még szükséges többi helyiségeket magokban foglaló épület-testek, jelezve mintegy alkotmányunknak különböző korszakonként és különböző mérvben való kifejlődését. (Tetszés a jobboldalon.) En megvagyok győződvet. ház, hogy egy ily épület szemben a budai bérczekkel, a monumentális két hid közti partra elhelyezve, ültetvények közül kiemelve és magát a Duna tükrében megkettőztetve, (Halljuk!) egy oly komoly, megragadó, festői képet adott volna, a melynek párját bármely európai fővárosban bátran kereshettük volna. Ugy kell azonban venni t. ház, hogy a belső beosztásra nézve az eszmének ezen felfogás szerinti kivitele oly nehézségekkel járt, melyeket az építészeti technica mai színvonalán megoldani nem képes, mert különben megvallom, nem tudnám magamnak megmagyarázni, hogy annyi kitűnő építész között, a kik terveket adtak be és a kik emelkedett felfogásuknak és ízlésüknek eddigi alkotásaikban nem egyszer adták jelét, mondom, hogy azok közül egy sem akadt, a ki az eszmének az érintett alapon való megvalósítását, a feladatnak ezen alapon való megoldását megkísértette volna. Mindazon terek, melyek beadattak, a szigorú symmetria alapján készültek s annálfogva szükségessé tették az eredeti építési területnek is némi módosítását és a környezetnek szabályozását. Ezen tervek közül, mint a t. előadó ur is elmondotta s a mint az indokolásban is foglaltatik, Steindl tanár ur terve fogadtatott el és hosszú bizottsági tanácskozások folytán jött létre azon terv, mely ma előttünk fekszik s a melyet a bizottság a maga részéről is bona fide ajánlhat a t. háznak, ugy styl, mint berendezés szempontjából. A bizottság ugyanis a stylt illetőleg azon meggyőződésben volt, hogy az általam előadott tekinteteknél fogva igenis megfelelő a gót styl arra, hogy a magyar parlament háza abban építtessék és azon körülmény, a mely itt a gót styl ellen felhozatott, hogy az összeütközésbe jő a Pesten általában elterjedt renaissance és görög styllel, tulajdonkép, az épületnek elhelyezését tekintve, a bizottság előtt inkább a góth styl elfogadása mellett volt érv. Mert tagadhatalan, hogy ha a mostani Dunasor jelenlegi egyhangú építési modorában esetleg egész a Margit-hidig kinyujtatnék, egy oly monoton vonalat képezne, a melynek megszakítása a szemlélőre csak kellemesen fog hatni. Azon aggály, hogy itt a szemet sértő kiríva ellentétek fognak előállni, indokolható volna az esetben, hogy ha más fönnálló épületek közé, azokkal hasonló méretben és velők közvetlen érintkezésben egy teljesen elütő stylban tartott épület akarna elhelyeztetni; itt azonban nem ez az eset. Itt egy tér közepére, ültetvények közé, minden más épülettől egy bizonyos távolban és izoláltan egy nagy épülettömböt képező, nagyobb méretekben tartott épület szándékoltatik elhelyeztetni. Itt tehát az a közvetlenség hiányzik, mely a szemet esetleg tán sérthetné. Bátor vagyok egyébiránt egy példára is hivatkozni. Itt van a fővárosi redoute épület, minden budapesti épülettől, annálfogva a vele szomszédos épületekétől is teljesen elütő stylben, azoktól csupán aránylag keskeny
