Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-349
349. országos ülés április 28. 1884. 23 ministernek az 1881: LII. t.-cz. végrehajtásáról tett előterjesztése tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést a megfelelő jegyzőkönyvvel együtt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni, annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a napirenrl és pedig az ipartörvény részletes tárgyalásának folytatása, j Tibád Antal jegyző (olvassa a 183. §-t). Mukics Ernő: T. ház! Az itt fölemlített iparágak sorozatát én hiányosnak tartom és annak pótlásául a következő módosítványt ajánlom a t. háznak és a t. kormánynak elfogadásra: (Halljuk !) A 183. §. a) bekezdésének első sorában e szavak helyett: „marha-és lótenyésztés K , tétessék: „állattenyésztés". Ugyané bekezdés 2. sorában „szőlőmívelés" szó után tétessék: „selymészét és méhészet. " Ezenkívül még néhány stylaris módosítványom volna, a melyek indokolását nem tartom szükségesnek, hanem azokra csakis a t. ház figyelmét felhívom. Jelesen a 183. §. 1 sorában „törvény" szó után tétessék „rendelkezései". Továbbá: Az a) bekezdés második sorában „mellékipar" helyett „mellékiparágak.'' Az f) bekezdés első sorában „ahhoz" helyett : „azokhoz". Az e) bekezdés első sorában „állítása" helyett: „felállitása". Kérem a t. házat, méltóztassék ezen niódosítványokat elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Feny vessy Ferencz (olvassa a módodtványt.) Teleszky István: T. ház! Bészemről azon kibővítéseket és irályi módosításokat, melyeket előttem szólott t. képviselőtársam tett, elfogadhatónak találom. Nekem azonban más irányban van e szakaszhoz módosítványom, a mennyiben ezen szakasz k), l) és m) pontjait egyszerűen kihagyatni kérem. A k) pont ugyanis azt mondja, hogy nem esik ezen törvény rendelkezése alá az ügyvédek, mérnökök foglalkozása, az l) pont szerint a gyógyászat gyakorlása — orvosok, sebészek, szülészek, stb. — és mindennemű gyógyintézetek — ideértve a szülészházakat, tébolydákat — valamint az álatgyógyászat és a gyógyszerésze az m) pont szerint a magánoktatás és a magánnevelés. Megjegyzem t. képviselőház, hogy ezen 183. §. egészen a régi ipartörvény 105. §-ának szószerinti átvétele, és ha akkor még némileg indokolható volt, bár meggyőződésem szerint akkor sem volt helyes, hogy az úgynevezett szellemi foglalkozások egyes ágazatai kikapva és a szellemi foglalkozások kimerítése nélkül az ipartörvény rendelkezése alól kivetetteknek mondattak, akkor még inkább felesleges ma, midőn az időközben hozott törvények által már speeialiter szabályoztatott pl. az ügyvédkezés, szabályoztatott az orvosi, sebészi, szülészi gyakorlat a közegészségegyi törvény által stb. Általában azon meggyőződésben vagyok, hogy semmi kétely nem férhet ahhoz, hogy az úgynevezett szellemi foglalkozások összes sorozatára, melyek csak töredékes felsorolását tartalmazzák ezen szakasz Aj, l), m) pontjai, az ipartörvény általában ki nem terjedhet és helytelennek tartom épen azért, meri a részletes felsorolásból azt lehetne következtetni, hogy vannak szellemi foglalkozások, melyek esetleg az ipartörvény rendelkezése alá esnek. Pedig vannak oly szellemi foglalkozások, a melyek az az iparhoz sokkal közelebb állanak, mint a k), l), m) pontok alatt felsoroltak. Legyen szabad példa gyanánt csak a képzőművészet bizonyos faját felcmlitenem: a szobrászatot, mely a kőfaragási iparhoz bizonyosan sokkal közelebb áll, mint akár az ügyvédi, akár az orvosi foglalkozás. Én tehát nem tartom szerencsés törvényalkotásnak azt, ha kimondunk bizonyos dolgokat, hogy nem tartoznak az ipartörvény alá, a melyek egész más térre tartoznak. Talán egyetlenegy kétség lehet a gyógyszerészeire nézve, hogy vájjon az bizonyos vonatkozásaiban az ipartörvény alá esik-e vagy sem. De e tekintetben is felesleges intézkedni, mert a közegészségügy rendezését tárgyazó 1876: XIV. t.-cz. 128. §. igy szól: „A gyógyszertárak gyógyszerészi szakértők által állami engedély folytán felállított közegészségi intézetek s mint ilyenek az iparüzletek sorába nem tartoznak; mihez képest a gyógyszerészek az iparkamarai illetékek fizetésére nem köteleztethetnek. " Mindezen okoknál fogva t. ház, bátor vagyok indítványozni, miszerint e szakaszból a k), l), m) pontok, mint feleslegesek és részben még félreértésre is okot szolgáltatók, egyszerűen töröltessenek és a következő n), o), p) pontok jelzői megfelelőleg változtassanak át. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosüványt.) Gaal Jenő (világosi): T.ház! A 183. §. d) és g) pontjára akarok pár észrevételt tenni. (Halljuk!) kd) pont alatt kivétetnek a jelen törvény rendelkezései alól az állami egyedárúság és az ezzel összekötött vállalatok, a g) pont alatt pedig a vasúti, a gőzhajózási és csatorna-vállalatok. Nagyon természetesnek tartom, hogy e vállalatokra a törvény hatálya egészen nem terjesztetik ki, de vannak benne oly intézkedések, melyek a dolog természete szerintalkalmazandók az ezen vállalatok körében létező gyári üzemekre nézve. Az állami egyedáruság vállalatai közül különösen a lőpor és dohánygyártás körében nagyon szükséges, hogy a
