Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-348

348. orseégos ftlég április26. 1884. <%\ folytonosan a Curián, hanem a kir. táblától a má­sodfokú elbírálás után lejöttek és több ideig a nyír­egyházi törvényszéknél voltak az ítélet kihirde tés'e czéljáhól. A mi azon kifogását illeti a kir. főügyészségnek, hogy Heuman Ignácz ellen beadott vádjelentés a tissa-eszlári perből kifolyó esetet képez, tehát, ez is mintegy indokul szolgál az ő késedelmére nézve, hogy t. i. mivel a tisza eszlári perbői foly az eset, ennek következtében nem te­hette meg kötelességét, mig azon per be nem fejez­tetett : ez sem fogadható el, minthogy a tisza­eszlári perből kifolyólag tudvalevőleg egyéb ügyek is merültek fel és ezek már ez idő szerint legalább is másodfokú elbírálást nyertek. Nem vagyok azon helyzetben t. ház, hogy a tisza-eszlári per részletezésébe bocsátkozzam. (Nyugtalanság. íélkiáUások johbfelől: Isten ments!) Egyébiránt nem is akarom ezt. (Zaj.) Nem aka­rom ezzel a t. ház becses türelmét fárasztani, de mégis tel kell hivnom a t. háznak mint a pártat­lan igazságszolgáltatás iránt mindenkor mélyen érző testületnek becses figyelmét azon körülményre, :Ogy az igazságszolgáltatás eredibilitása az egyéni szabadságnak legfőbb biztosítékát akkor fogja ké­pezni, ha egyenlő mértékkel méretik minden fele­kezet, párt és egyáltalán minden társadalmi állásra való tekintet nélkül. Egyáltalán nem fogadhatnám el azon megkülönböztetést, hogy egyes egyének ellen, a kik iránt talán nem tudom micsoda indok­ból egyik-másik birói hatóságnak bizonyos e 7 len­szenve forog fenn, gyorsím keresztülhajtatik az eljárás, mig ellenben más egyének ellenében, a kik iránt talán bizonyos rokonszenvet táplál egyik vagy másik birói hatóság, késedelmesebben, eny­hébben, talán kedvezéssel történjék igazságszol­gáltatás. Ennek megjegyzése mellett, hangsúlyozva újólag, hogy én a t. igazságügyminister ur igaz­ságszeretetébe és ügybuzgóságába teljes bizalma­mat vetem, hogy a jövőre nézve hasonló megkü­lönböztetés és hasonló visszaélés nem fog történni, vagy ha elő fog fordulni, fogja tudni az alkal­mas eszközöket még a kir. főügyészséggel szem­ben is alkalmazásba venni, a t. minister ur adott válaszát tudomásul veszem. Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! A mondottakra csak röviden azt kívánom megjegyezni, hogy a főügyészség jelentésében arra volt a fősúly fektetve, hogy miután az állító­lagos rágalmazás, vagy becsületsértés a védbeszéd­ben követtetett el, a védbeszédnek hiteles szövege pedig épen csak a jegyzőkönyvekben tudható meg, melyek azonban az iratokkal a felsőbb bíróság­nál voltak: ez okozta a késedelmet. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni ? (Igen!) A válasz tudomásul vétetik. T. ház! Méltóztatik tudni, hogy a tárgyalás alatt levő törvényi avaslatból alig van néhány sza­kasz hátra sigy rövid idő múlva más törvényj > vas­latokra kerül a sor. A hétfői ülés napirendjére nézve azt vagyok bátor javaslatba hozni, hogy az ülés első tárgya természetesen az ipartörvényja­vaslat hátralevő szakaszainak tárgyalása legyen, de azonkívül a hétfői napirendre tűzessék ki az igazságügyi bizottság 517. sz. jelentése az orszá­gos fegyintézeteknek egygyel való szaporítása, a létezők átalakítása és némely fogházak építése tárgyában beadott törvényjavaslatról. Hétfőn más tárgy nem vétetnék fel, hanem A legközelebbi hétre vonatkozólag azt hiszem, czél­szerü volna, ha a t. ház tájékozás szempontjából már most méltóztatnék kimondani, miszerint a számvizsgáló bizottságnak 537. szám alatt kinyo­matott jelentése az 1883. évi Julius i-től ugyan­azon év deczember 31-éig vezetett pénztári szám­adás megvizsgálása tárgyában lenne szintén elin­tézendő. Ezután következnék az igazságügyi bizott­ság jelentése a Svájczczal 1884. január 8-án Bernben a szegényjog kölcsönös biztosítása iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyában, a pénzügyi bizottság je­lentése a Fiume város területén emelendő építmé­nyek rendkívüli adómentességéről szóló törvény­javaslat tárgyában, ugyancsak a pénzügyi bizottság jelentése a budapesti nagy-körút létesítésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871. XLII. t.-czikk némely intézkedéseinek módosítá­tásáról és a Budapest főváros dunajobbparti te­rületének egyes részén emelendő építmények adó­mentességről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azután következnék a pénzügyi és közlekedési bizottság jelentése az állandó országház építési tervének jóváhagyásáról és az építés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezt voltam bátor tájékozásul felemlíteni. Most az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 pereskor.)

Next

/
Thumbnails
Contents