Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-360
*J20 3(50. országos ölé: ezen 10 millióból 9.169,000 el van költve; az árfolyam lesz körülbelül 95, tehát be fog folyni 9.500,000 forint, marad e szerint 330,000 forint azon dolgokra, melyek még ezentiíl fognak építtetni. Ott van Csongrád városának védgátja, ott van a csatornák, zsilipek építése, melyek igen nagy összegű pénzt fognak fölemészteni, úgyhogy arra, miszerint ezen végleges gátak kiépítésére ott a hol még kiépítve nincsenek, ebből a 10 millióból nem fog jutni és a társulatok ismét azon helyzetben lesznek, hogy új kölcsönt kell annak idején kötniök. Ha pedig a társulatok el lesznek egymástól választva, az alsók külön és a felsőbbek ismét külön, ezek nem lesznek rávehetők, hogy ők ismét bemenjenek egy új kölcsönbe és oly czélra hozzanak áldozatot, mely voltaképen érdekükben van ugyan, de mely alul nekik kibújniok a meglevő törvény alkalmat szolgáltat. Ezeket kívántam t. ház, megjegyezni és még egyszer kijelentem, hogy a törvényjavaslatot ugy a mint van,% részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Széll Györgyi T. ház! Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. A jelen törvényjavaslat t. ház, Békés városától a Kőrös balpartjári a Tiszáig, majd innen a Tisza balpartján a Maros torkolatáig és a Maros torkolatától fel Apátfalváig, a Maros jobb partján lévő védtöltéseknek kellő méretekbeni kiépítésére, majd a belvizek bevezetésére szükséges csatornaterv és költségelőirányzat elkészítésére, majd végre az ártér fejlesztési munkálatokra szükséges költségek fedezésére mulhatlanul szükséges összegek mikénti fölvevése s a kormánynak mikénti visszafizetéséről rendelkezik. Minthogy eddigelé oly sok panasz, oly sok sérelem előterjesztése után sem lehetett e sérelmeket bármily alapos s hosszadalmas előterjesztés mellett sem egészében és kellőképen orvosolni: ez úttal sem remélhetek sikert, bármennyire indokolnám is felszólalásomat, ugyanazért a törvényjavaslat ellen csak röviden következőket terjesztem elő, mert más siker ugy sem érhetnék el, mintigy, ugyanis minthogy a törvényjavaslata t. közlekedési minister ur részéről kirendelt kormánybiztosság közbejöttévei a Deutsch vállalkozó által eddig tett költségek megtérítéséről is rendelkezik, ez a vállalkozó pedig a békés-tarcsai vonalon 47'3 kr. köbméterenkint átlag árt, azon kivül a töltésbe nem alkalmazható föld eltávolításáért 24 krt, továbbá az ingoványok bealapozásáért 91 Vt o krt, a körösi vonalon 78 krt, azonkívül a töltés tisztításért folyó méterenkint 63 5 A° krt és végül a gyökerek irtásáért 9 krt fizettetett akkor, midőn az arad-csanádi vasuttársulat Makó alatt a Maros árterében 7- 8 méter magasságú töltést köbméterenkint 24 és 7« krért épített be. májua IS. 1884. De t. ház, ha netalán az mondatnék, hogy azon időben olcsón lehetett építeni, ma sokkal drágább az építkezés, ennek ellenkezője igazolásául hivatkozom Dániel Ernő úrra, mint az alsó tiszai egyik ármentesítő társulatának igazgatójára, a ki 260,000 írtért építtet ezúttal töltést, a mely szerint egy köbméter földet 277* krért épített a töltésekbe, a mely töltés szintén olyan magasságú, mint a felső tiszai védtöltések. De hogy ezen és eddig megejtett munka hallatlan és mondhatni rendkívüli magas árú volt, hivatkozom a KőrösTisza Maros vidéki érdekeltségnek 1882-ben Szege "en tartott értekezletéből kirendelt l4-es küldöttségnek 1882. február 26-án részint a ministerelnök, részint a közmunka- és közlekedési minister, részint a pénzügyminister urnak benyújtott emlékiratára, a mely szerint kiemeltetik különösen, hogy ha már eddig történt is építkezés ilyen magas árban, jövőre szüntettessék meg a kormánybiztosság és a társulatok helyeztessenek vissza autonóm jogkörükbe, hogy ők maguk építsék a töltéseket. Hivatkozik e küldöttség emlékiratában külön isen arra, hogy : „ társulati számadások igazolhatják, hogy a Kőrösnél köbméterenkint 25 kr., a Tiszánál és Marosnál köbméterenkint 35 krjával építhették volna ki védgátjaikat." Hát t. ház, a mennyiben a törvény rendelkezése oda is kiterjed, hogy mennyit vállal magára az eddigi költségekből az állam és itt kifejezést ad annak, hogy az eddigi kamatokat elengedi, erre nekem az az észrevételem van, hogyha csak ennyiben részesíti a kormány az illető érdekeltséget, akkor bizony alig nyújt valamit, mondhatni nem is részesíti semmi jótéteményében. — Mert ez a drága munkáltatás, mely a töltéseknek kellő mértékben való kiépítése körül előfordult, ha az eddig felszámított árban fog maradni és ax állam ebből a drága munkáltatási összegből egy nagy részt nem vállal magára, akkor elmondhatni, hogy az állam az illető vidéket semmi jótéteményébe nem részesítette, továbbá a kataszteri tiszta jövedelmet részint az-wállami egyenes, részint a pótadók, részint a községi, egyházi és iskolai adók tökéletesen fölemésztik. Ekként az érdekelt vidéknek eddigi súlyos állapotán ezen törvény által segítve nem lesz. De t. hkz, minthogy az 539. szám alatt bemutatott és f. évi márczius 23-án kelt közmunkaés közlekedési ministeri jelentés szerint az eddig tett kiadásokról csak általánosságban van a számadás megtéve, én pedig ez évi február 20-án a t. minister urat interpellátiómban arra kértem, hogy erre nézve ugy a törvényhozás, mint az illető érdekeltség megnyugtatása végett részletes, kimerítő és okadaíolt számadást méltóztatnék előterjeszteni és pedig annyival inkább, mert nekem tudomásom van arról, hogy Deutsch vállalkozó nem teljesítette mindenben elvállalt kötelezettségeit, nem különösen a mindszent-apátfalvai társu-
