Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-360

360. országos ülés luftja* 13. 1884. 211 szabályoztassék akkor, ha valamely vizmű több törvényhatóság területére terjed ki. Ily esetben eddig az 1840: X. t.-cz. keretében azon gyakorlat fejlődött ki, hogy ily vízmüveknél minden alispán a vizmű azon részére nézve hozott határozatot, mely az ő megyéjének területén feküdt és ez a gyakorlatban igen sok visszásságra és huzavonára vezetett. A minister ur akként kivánta ez esetben az illetékességet szabályozni, hogy oly vízmüveknél, melyek több törvényhatóság területén feküsznek, az legyen szabályozó, hogy a panasz melyik alispánnál adatott be s azon alispán legyen köteles a többi alispánokat értesíteni s ha azok 15 nap alatt az illetékesség ellen kifogást nem tesznek, akkor azon alispán, a kinél a kérvény beadatott, illetékességét megállapítja s a szerint eljár; ha pedig a többi alispánoknak az illetékesség ellen kifogásuk vagy észrevételük van, akkor az illetékesség végleges megállapítása végett az iratok a közmunka- és közlekedési ministerhez felterjesztendők. Ugyanezen törvényjavaslatban végül van tekintet az átmeneti intézkedésekre is, a mennyiben kimondatik benne, hogy mindazon ügyekben, melyekben első fokú határozat még nem hozatott, ezen törvény szerint fog kelleni eljárni. Ezek szerint, t. ház, a közlekedési bizottság e törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Midőn azonban ezt teszi, némely óhajt kivan kifejezni. Egy ilyen óhaja a közlekedési bizottságnak az, hogy ugyanazon szempontok, a melyek kívánatossá tették az administratió egyszerűsítése és gyorsítása tekintetéből azt, hogy a megyei közgyűlések helyett ily ügyekben az 1840: X. t.-cz. keretében az alispán legyen illetékes; ugyanazon szempontok, melyek hasonló intézkedést clictáltak az 1874: XI. t.-cz. 7. §-ában, kívánatossá tennék azt is, hogy az ármentesítési ügyekben szintén az alispán legyen illetékes a megyei közgyűlések helyett, vagyis hogy az ármentesítési ügyekben is az eljárás egyszertísittessék és gyorsittassék. A közlekedési bizottság továbbá óhaját fejezte ki az iránt, hogy valamint Temes és Torontál vármegyékben eddig is történt, ugy más megyékben is ott, a hol a vízi ügyek nagyobb mértékben halmozódtak össze, az illető törvényhatóságok által azok elintézésére ad hoc alispánok helyettesittetnek. Es a bizottság súlyt helyez arra, hogy az illetőknek ezen törekvése a közlekedési kormányzat részéről támogatásban részesüljön. Végül a bizottságnak még egy óhaját kell kifejeznem és ez az, hogy miután a vízi jogra vonatkozó rendelkezések oly elszórtan vannak törvényeinkben, hogy igen kevés ember tudja azt, hogy mely szakasz van eltörülve, melyik olyan, a mely félig fennáll és félig eltörültetett: ennélfogva a bizottság súlyt helyez arra, hogy az általános vizijog, mely iránt előmunkálatok úgyis történtek, mielőbb egységesen eonfidicálva a ház elé terjesztessék. Annál nagyobb súlyt helyez erre a bizottság, mert a víz hasznosítása az öntözés, a víznek ipari czélokra leendő felhasználása kérdéseiben vagy egyáltalán nincsenek törvényes rendelkezéseink, vagy ha vannak, ezek oly primitívek, hogy közgazdászatunk ezen ágának nagyobb kifejlését az annak megfelelő törvényes alap és törvényes feltételek nélkül nem remélhetjük. Ezek után van szerencsém a törvényjavaslatot elfogadás végett ajánlani. {Helyeslés jőbbfelol.) Lükő Géza: T. ház! Az 1840. X. t.-czikk mint azt t. előadó ur is beszédének bevezetésében mondta, akként intézkedett, hogy vízműnek által okozott károk esetén a felek folyamodványukat a megye közgyűlésének adván be, a közgyűlés megyei küldöttséget rendelt ki a helyszínére, természetesen szakértőkkel együtt és ezen kiküldöttségnek jelentése alapján volt hivatva a megye közönsége a panasz felett érdemlegesen határozni. Ennek ellenében a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat azt állapítja meg, hogy a folyamodványok a közgyűlés helyett ezentúl az alispánnak adatván be, az alispán rendelne ki küldöttséget és ennek jel estese alapján az alispán hoz határozatot. Erre nézve megjegyzem, hogy a törvényjavaslatban foglalt ezen rendelkezés nem egyéb, mint ismét egy megyei jognak elkobzása, [ügy van! a szélső baloldalon.) Nem akarok arra kiterjeszkedni, hogy egy megye közönségének több belátással és tapintattal kell birnia — mert több egyénekből áll — annak megítélésére, hogy kik nem érdekelt egyének. De magának az ügynek érdemleges elbírálása is sokkal tökéletesebb, ha egy egész megyei közönség megbirálása alapján történik az, mint ha egy egyén véleménye dönt. E tekintetben tehát nem tartom czélszeríínek a törvényjavaslatban foglalt rendelkezést. A felebbvitel a javaslat szerint a közigazgatási bizottsághoz történik. Ez csak folyamánya an nak a bureaucraticus tendentiának,a melyet az imént jeleztem, hogy a megyei közönségtől a jog elvétetvén, egyes emberre, az alispánra ruháztatott. Most másodfokon az egyes ember határozata a 10—15 tagú közigazgatási bizottságnak elbírálása alá rendeltetik. De felszólalásom súlyát arra helyezem, a mit a t. előadó ur utoljára említett. Jelesül, hogy óhajtja a bizottság, hogy a vizijog általános rendezéséről mentül előbb nyujtassék be törvényjavaslat és oldassák meg e nagyfontosságú kérdés. Igenis az előmunkálatok már készen vannak, a ministerium a törvényjavaslatot megszerkesztette, azt Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt egy szakértő bizottság megvizsgálta, ez a bizottság munkálatát már 1873. deczember végén befejezte és igy egy egész tíz év folyt le, mely alatt módja lett volna a kormánynak a törvényjavaslatot elő27*