Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-348

14 348. országos ülés április 26. 1884, Harmadik indokom, a mely a legfontosabb, az a felfogás, a mely a törvényjavaslatban nyilvánul, hogy a törvényjavaslatban tisztán, kizárólag az ipar természetével biró ügyek szabályoztatnak. A ki azonban figyelemmel tekinti át a törvényjavaslatot, azt találja, hogy van benne egy sereg intézkedés, a mely tisztán közegészségi, közrenűészeti, tüzrendészeti szempont alá esik. Tudjuk, hogy ezen ügyek a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak, ezekre nézve más törvények megállapítják a közigazgatási hatóság competentiáját. Most micsoda ok van arra, hogy ezen egynemű ügyekre nézve különféle orgánumokat állítsunk fel ugy, hogy a közrendészeti ügy egyik törvény alapján az alispán hatáskörébe tartozik, ezen törvény alapján pedig nem, csupán azért, mert iparra vonatkozik? Ez a eompetentiák összezavarására vezet, a mely kétségkívül bénítja az administratiót s zavarólag hat reá. Ezek azon okok, a melyek alapján én azt a módosítványt ajánlom, hogy állíttassék vissza az, a mi az 1872-iki ipartörvényben volt, állíttassék vissza a másodfokú kérdésekben az alispánnak hatósága, a városokra nézve pedig a városi tanácsé mint az 1872-iki törvényben volt. De hogy egész képét nyújtsam azon következményeknek, melyeket ezen módosítás előidézni fog, bátor vagyok még a 175. §-hoz beadandó módosítványomat felolvasni. Tudom, nem tartozik ide, de annak felvilágosításául szolgál, hogy én ezen ipartanácsot, a melynek alakítására vonatkozik a 175. szakasz, nem kívánnám teljesen mellőzni: mellőzni kívánnám mint jurisdictióval felruházott tényezőt, de mint véleményező testületet nézetem szerint fenn lehetne tartani. Meg vagyok győződve, hogy a lelkiismeretes tisztviselő, a ki alaposan akarja megoldani a kérdéseket, melyek eléje kerülnek, bizonyára érzi, hogy nincs elég gyakorlati tapasztalása iparügyekben s ehhez a testülethez fog fordulni, hogy az szakkérdésekben neki tájékozást nyújtson. így tehát módosítványom egészben véve, belefoglalva a 175. §-hoz való módoístást is, következőkép fog alakulni: A 166. szakasz II. pontjában „a törvényhatósági ipartanács" helyett „vármegyékben az, alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács"; a 175. §-t illetőleg pedig a szakasz szövege elé tétetnék: „Minden törvényhatóság ipartanácsot alakít, melynek feladata véleményt adni mindazon iparügyi kérdésekben, melyekre nézve az iparhatóság hozzáfordul." A szakasz többi szövege változatlanul fentartatik. Ezt azonban csak a 175. §-nál fogom benyújtani. Duka Ferencz jegyző (olvassa Grünwald Bélának a 166. §-ra vonatkozó médosítványát). Kállay János: T. ház! Én azt hiszem, hogy a törvényhozó testület czélja oly törvényt hozni, mely az igazságszolgáltatást gyorsítsa és egyszersmind az azt igénybe vevőknek költséget, fáradságot, időveszteséget a mennyire lehet ne okozzon. Én ennek következtében a 166. §. a) pontjához kívánok szólani, mely azt tartalmazza, hogy „községekben a szolgabíró." A megyei szabályrendeletek értelmében a szolgabíró körutakat köteles tenni a járásban; hogy mennyi ideig, az a járás nagyságától függ. így időközben eltölthet 2—3 hetet, tehát az az iparos, a ki e törvény alapján a szolgabírói székhelyre megy, esetleg nem találja ott a szolgabírót, vissza kell mennie, ez természetesen költségbe, időveszteségbe, fáradságba kerül. — A megyei szabályrendeletek szerint a szolgabírónak vagy a szolgabírói segédnek mindig a székhelyen kell lenni, ha tehát ezt a pontot kellőkép módosítjuk, akkor az iparos, ki panaszra megy, nem veszít semmit, mert panaszát ugy a szolgabíró, mint a szolgabírói segéd felveheti. Annál inkább jogosult ez és annál inkább kérem a t. házat módosítványom elfogadására, mert ugy a szolgabíró, mint a szolgabírói segéd egyforma hatáskörrel van felruházva. Módosítványom igy hangzik: A 166. §. a) pontjához teendő: „vagy szolgabirósegéd". Győrffy Pető: T. ház! A Grünwald Béla t. képviselő ur által beterjesztett módosítványt épen azon indokoknál fogva, melyeket ő előadott, nem pártolhatom. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy az alispánt a sok bizottság nagyon elfoglalja s azért ne adjuk neki ezt a hatáskört, hogy t. i. a bizottságnak elnöke legyen. Hát kérem, akár az ipartanácsban elnököl, akár pedig ő maga referálja — mint mondani szokták — az alispán ettől a munkától semmi áron megszabadulni nem fog, még azon indítvány elfogadása esetében sem, melyet a t. képviselő ur előterjesztett. Másodszor azt méltóztatott mondani, hogy azon iparos, a kinek szüksége van arra, hogy ügye elíátassék, könnyen találja meg a hatóságot, vagy a tisztviselőt, a ki azt elintézze és ne bízzuk azt időről-időre esetlegesen összehívandó collegiumra, mert az nehézkesebben jár el. De másrészt a törvényhatósági városokban mégis a tanácsra kívánja ezt bízni. Egyik esetben tehát collegium helyett egyes személyt, más esetben egyes személy helyett collegiumot tesz. Kérem tehát, méltóztassék a szöveget, ugy a mint van, elfogadni. {Helyeslés szélső baloldalon.) Deutsch Lipót: T. ház ! A törvény szabatossága érdekében van egy csekély módosítványom. A 166. §. első pontjában elősorolja az iparhatóságokat. Minthogy a 127. §-ban meg van állapítva, hogy bizonyos esetekben az ipartestületek