Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-358

358. országos ülés májas 9. ÍS84. 181 A ház többsége nem fogadja el és igy a határozati javaslat elesett. T. ház! A közlekedési bizottság s illetőleg a .közlekedési minister jelentései a főrendiházzal is közlendők, hogy azokat tudomásul vévén, hozzájárulhasson. Van szerencsém bejelenteni a háznak, hogy Ugron Gábor képviselő ur tekintettel arra, hogy holnap ülés nem tartatik, egy interpellátiót kíván előterjeszteni az ülés végén, azt hiszem, hogy a t. ház beleegyezik. (Helyeslés.) Következik a 45. számú sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Győrös Mihály komárónimegyei lakos kérvénye, melyben téves gyámi számadások következtében — még 1853-ban eladott birtokának a komárommegyei árvapénztárba elhelyezett sneki 1882-ben kiadatni rendelt vételára kamatainak számára leendő kiutalását kéri. Zeyk Dániel előadó: T. ház! A folyamodó jogérvényes bírói ítélet alapján még 1853-ban gyámi számadásokból származó bizonyos összeg megtérítésére ítéltetett és ennek következtében birtoka, mely 6—7,000 forintot ért, 2,600 Értért elárvereztetett. 1882-ben ez ügyben vizsgálat rendeltetett és az eredmény az, hogy bizonyos számadási hibák következtében történt az 1853-iki elmarasztalás. Jogérvényes Ítélettel állván szemben a megye, nem intézkedhetett máskép, minthogy szánalmi és méltányossági okokból elrendelte a 2,800 frtot tevő összeget, az intercalaris kamatokat azonban visszatartotta. Ez ellen Győrös Mihály felfolyamodott a belügyministerinmhoz, a ministerium azonban a megye határozatát helybenhagyta. Győrös most a képviselőházhoz fordult s orvoslást, illetőleg a kamatok kiadásának elrendelését kéri. A bizottság javaslata a következő: A közigazgatási hatóságok méltányos intézkedései után •újabb intézkedés szükségessége fenn nem forogván, ugy e 4691. ikt. sz., valamint az ennek elintézését sürgető 5604 ikt. sz. kérvény kérelmezőnek leendő visszaküldés végett kiadatik a belügyniinisternek. Csanády Sándor: T. ház ! Én nem pártolhatom a bizottság határozati javaslatát azon oknál fogva, mert egy szóval sincs indokolva, hogy miért tartatik vissza Győrös uram, komáromi polgárnak őt megillető pénze. Magán úton kérdést intézvén, az előadó úrtól azon felvilágosítást nyertem, hogy méltányossági szempontból. Már t. ház, én az osztó igazsággal nem tartom megegyeztethetőnek azt, hogy méltányossági okokból valakinek a tulajdon saját pénze visszatartassék, a miért nem fogadom el a határozati javaslatot. Zeyk Dániel előadó: Csanády Sándor képviselő ur felszólalására csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy nem méltányossági okokból tartatik vissza a kamat, hanem méltányossági okokból adatik ki az összeg, a mennyiben jogérvényes ítélettel szemben állván, Komárom megye alig tehetett egyebet, mint azt, hogy a jelen esetben, a mint mondja, e szánalomból és méltányossági okokból az illető összeget kiutalványozta, de nem méltányossági okokból tartatik a kamat vissza, hanem méltányossági okokból adatik ki neki az összeg. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogad tátik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Osli, Csorna, Babot, Farad, Bágyog, Barbaes, Szabáth, Dör, Szárföld, Veszkény, Tót-Keresztur, Potyond, Kapuvár, Gartha, Tamási, Jobaháza, Bogyászló sopronmegyei községek feliratát, melyben az úgynevezett „megyei kanális" ásatása körül előfordult rendetlenségek megvizsgálását kérik. Zeyk Dániel előadó: T. ház! Sopronmegye • közönsége 1881-ben közgyülésileg elrendelte, hogy az úgynevezett megyei kanális ásassék ki. Ugyanazon közgyűlésben Farad község, a kapuvári uradalom kérelme következtében elrendelte azt is, hogy a megyei kanális azon része, mely a 1 ősárkányi határon vonul át és a mely a vizvezetésre egyáltalán nem alkalmas, de ellenkezőleg áradás alkalmával a vidéket elönti, más irányban vezettessék; a munka létesítése az alsó Rába-vizszabályozó társulatra bízatott és felhatalmaztatott egyszersmind, hogy az előleges előirányzatokat, költségeket megtéve, az illetőkkel magát érintkezésbe tegye és a munkálatokat haladéktalanul indítsa meg. A Rábaszabályozó társaság a munkálatokat megkezdi, megtéteti az előleges számításokat és 1872-ben tartott ülésében a munkálatok megindítását elrendelte. Ugyanezen gyűlésben a kapuvári uradalom igazgatója kijelenté, hogy az uradalom két évi visszatérítés fejében hajlandó előlegezni a kivánt összeget. 1882-ben az albizottság, melyre a munkálatok tényleges vezetése bízva volt, jelenté, hogy a munkálat készen van s egyszersmind azon észrevételt teszi jelentésében, hogy a kanális bizonyos szakasza újra volna ásandó és töltésekkel védendő, mivel a bő-sárkányi határon elvezetett kanális haszna csak az esetben lenne érvényesíthető. Egyszersmind a kapuvári uradalom bejelenti, hogy a munka befejeztetvén, kéri a költségek megtérítését elrendelni. A költségmegtérítés el is rendeltetett, a szolgabirák felhivatnak a behajtásra, azonban nagyon lanyhán folyván be a költségek, 1882-ben a kapuvári uradalom kérvényez a megye közönségéhez és kéri ezen költségek haladéktalan behajtását. Ez el is rendeltetvén, ezen határozatot Satler Ferencz a ministeriumhoz fellebbezi és a ministerium, tekintettel a határozat okaira, a megye közönsége Ítéletét helybenhagyja.