Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-355

355 országos 8!és május 6 1S&4. 14" szerint az állam összes bevételei 202 milliót, kiadásai 228 milliót tesznek ki; tehát a költségvetési törvényben előirányzott deficit 26 millió. Ismeretes dolog azonban, hogy a zárszámadási végleges mérleg nemcsak a költségvetési törvénytől függ, hanem, hogy erre befolyással vannak a különböző póthiteltörvények és azon további pénzügyi törvények is, melyek a kormánynak bizonyos bevételek és kiadások megtételére felhatalmazást adnak. így 1882-ben is a költségvetési törvényen kivül létrejött 4 póthiteltörvény és befolyást gyakorolt az év mérlegére azon további 28 pénzügyi törvény is, melyek a kormányt bizonyos kiadások eszközlésére felhatalmazták. Mindezek összhatása következtében azl882-ki bevételek és kiadások oly módon alakultak, hogy a kiadások 55.

8 millióval meghaladták a bevételeket, vagyis ezen 55.

g millió fejezi ki az 1882, évre praeliminált deficitet. Ezzel szemben a tényleges deficit, mint említeni volt szerencsém, 46.300,000 frt, tehát 97* millióval kedvezőbb, mint a mennyire praelimináltatott. Azon kérdésre, hogy mi idézte elő az előirányzattal szemben ezen kedvezőbb eredményt, utalni kell a bevételi többletekre és a kiadásoknál történt megtakarításokra. Az előirányzattal szemben több bevétel volt 9.400.000 írttal, a kiadásoknál megtakaritratott 100.000 írt. A mi a bevételeket illeti, ezen 9.400.000 frt megoszlik a rendes és az átmeneti bevételek közt. A rendes bevételeknél mutatkozik 3.700,000 frtnyi többlet az előirányzattal szemben, az átmenetinél pedig 5.700,000 frt; meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen 5,700,000 írtban benne foglaltatik azon 3.600,000 frt bevétel, mely az államjószágok eladásából volt már 1881-ben praeliminálva, de csak 1882-ben következett be. Ha tehát szigorúan akarunk számítani és az 1881. év javára irjuk ezen 3.600,000 irtot, az 18S2. év javára mutatkozó több bevétel még mindig 2.100,000 frtot tesz. A rendes kezelésnél mutatkozó ezen több bevételek, következő bevételi forrásokra vezethetők vissza. A határvám és az agió többet jövedelmezett 414,000 írttal. a jogi illeték 2.200,900 írttal, a dohányjövedék bruttóbevétele 216,000 írttal, a sójövedék 199,000, írttal, az államjószágok feleslege 629,000 írttal, az állavasutak tiszta jövedelme 4.162,000 írttal, melyben benne foglaltatik az imént említett 3.900,000 frt, mint a korábbi évek feleslege; a posta 410,000 frt, a távírda 142,000 frt, az államerdők feleslege 107,000 írt s igy tovább. És ha tekintetbe vesszük a többi bevételi ágaknál mutatkozó kevesbletet, kijön a 3.700,000 írt többlet a rendes bevételeknél. Azonban nemcsak a bevételeknél, hanem a rendes kiadásoknál is kedvezőbb volt a tényleges eredmény az előirányzattal szemben, a mennyiben 2.300,000 frt megtakarítás mutatkozott a rendes kiadásoknál. Ha tehát összesítjük a többletet a bevételeknél és a megKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVII. KÖTET. takarítást a kiadásoknál, már a rendes kezelésnél mutatkozik 6 milliónyi kedvezőbb eredmény az előirányzattal szemben; s igy történt az, hogy a rendes kezelés deficitje, mely a költségvetési törvény szerint 11.800,000 írtra előirányoztatott, tényleg 5.900,000 frt,vagyis az előirányzott összegnek fele. A mi a kiadásokat illeti, volt szerencséin említeni, hogy a rendes kiadásoknál 2.300,000 frt megtakarítás éretett eí, a beruházásoknál szintén volt 1.200,000 frt megtakarítás, tehát a kiadásoknál az összes megtakarítás 3.500,000 frt. Miután azonban az átmeneti kezelés bizonyos, máimegindult nagyobbmérvű munkálatok következtében az előirányzott összegnél 3.400,000 írttal több kiadást igényelt, azért a kiadásoknál elért megtakarítás összesen csak 115,000 frt. Áttérve az átmeneti kezelésre, volt szerencsém felemlíteni, hogy az átmeneti bevételek közt foglaltatnak legnagyobb részt azon összegek, melyek kölcsönből származnak. Eltekintve azon 45.300,000 frtnyi összegtől, mely 1882-ben a conversio czéljából felvétetett és ugyanarra, fordíttatott is tényleg, azon összegek, melyek 1882-ben kölcsönökből származnak, összesen 49.700,000 irtot tesznek. Ezen összeg azon különböző czélokhoz képest, melyek annak kölcsönvételét szükségessé tették, három csoportra osztható. Az első csoportba tartoznak azon kölcsön vett összegek, a melyek beruházásokra fordíttattak, nevezetesen azon 13.400,000 frt, melyet a budapest-zimonyi vasút kiépítése szükségelt és azon 200,000 írt,melyet a szegedi hídfeljáróinak építése vett igénybe. A második csoportba tartozik azon 24.200,000 frt, a mely az 1882-ik évi deficit fedezése czéljából vétetett fel és másodszor azon 2.000,000 frt, melyet a rendkívüli közösügyi szükséglet igényelt. Végre a harmadik csoportba tartozik azon 9.000,000 frt, mely adósságtörlesztés czéljából vétetett fel 1882-ben és azon 900,000 frt is ide számítandó, mely a budapest-zimonyi vasút kiépítésére felvett összegnek időközi kamatját képezte. A harmadik csoportban felsorolt 9.000,000 frtnyi összeg, mely az adósságok törlesztésére. fordíttatott, vagyis helyesebben azon eljárás, melynél fogva a kormány a kölcsönvett pénzt adósságtörlesztésre fordította, többször szóba hozatott a t. képviselőházban és igen szigorú kritika és megítélés tárgyát képezte. Azonban méltóztatnak tudni, hogy ezen eljárás törvényen alapszik, t. i. az 1880: VIII. és IX. és 1881 : XI. t.-cz-nek azon határozatain, melynél fogva utasított a kormány, hogy azon összegeket, melyek bizonyos kölcsönök, nevezetesen a 1868-ik évi vasúti kölcsön, továbbá a 30 és 54 milliós kölcsönök, azon kivül a keleti vasút első és második kibocsátású elsőbbségi köt19