Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-355

142 355. országos ülés má'ns 6, 1884. gyenezek hosszabb időn át a selyem ipart betanulták, ezek később már képesek lesznek tanítani az újabb fegyenczeket és igy a fegyenczház lehet ama hely, hol a selymészeti ipar taníttatni, az ott levő fegyenczek pedig abban képeztetni fognak, minek eredménye az leend, hogy idő multával lesz elég képzett selyem-iparos. Indítványom nagy előnyére szolgál az, hogy a selyenigombolyítás, fonás és szövészet a fegyenczek által legolcsóbban teljesíthető anélkül, hogy a többi kézműiparosok keresetét jelenleg megrontaná, mert selyemiparos még nincs. Indítványomat annyival is inkább ajánlom a t. háznak elfogadás végett, mivel a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister folyó évi költségvetésében 254,000 frt van előirányozva a selymészéire és maga a kormány is m.kir. selyemfonodát állított fel 30 orsóra az 1882. évben Pancsován, az 1883.évben pedigUjvidéken magyar selyemgubó raktárt emelt. A költségvetés tárgyalása alkalmával maga a tisztelt földmivelési minister ur is bevallá, hogy a magyar selyem kilója kitűnő minőségénél fogva 5 franekal drágábban kelt el, mint az olasz: elmondá azt is, hogy Bács megyében, hol a selymészet nagy terjedelmet nyert, az elaggott asszonyok és gyermekek kezelik azt leginkább és selyem gubókért évenként egyedül Bácsmegye maga 54,600 frtot kap. Részemről itt bátor vagyok megjegyezni, hogy később, ha a kormány több helyen gubó-beválto hivatalt állít fel, az fogja leginkább elősegíteni a gubó-termelést, mert a mit most a csomagolás és postai szállításra kiadnak, az a termelőké marad és igy több hasznot vehetnek be a termelők a gub ókból. Végre a selyemtenyésztés legfőbb feltétele a szederfa is már jelenleg hazánkban meglehetős mérvben elvan terjedve. A községi faiskolákban több helyen neveltetnek, több helyen pedig az utak mentén is ültettetnek. Az 1883. évben a gubótermelés az egész országban 72,142 kilo 86 dekára szaporodott és a tenyésztőknek érte 78,185 frt 11 kr. fizettetett beváltási ár fejében. Ha a fentebb említetteket figyelembe vesszük, akkor be kell látnunk, hogy a selymészeti ipar -Magyarországban csak a kezdetlegesség első fokán van, azért erőteljesebb eszközökkel kell azt előmozdítani, Hisz ha Franczia és Olaszországban, továbbá Ausztriában a selyemtermelés oly sok millió jövedelmi forrást nyújt, mert ők a terményt magok feldolgozzák, akkor Magyarországnak, ama országnak, hol oly kitűnő selyem termelhető, sem szabad az ipar eme terén visszamaradni, hanem a mit termel, a helyett, hogy azt mint nyers anyagot külföldre szállítaná, szükséges, hogy azt itthon fel] fonássá és szövesse, mit nézetem szerint kezdetj ben a czélszerűen alkalmazott fegyencz-munka által lehet legolcsóbban és leghasznosabban eszközölni. Miért is kérem a t. házat, hogy utasítsa a t. igazságügyi ministert, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerrel egyetértőleg, hogy a fegyenezházakat ugy rendezze be, hogy azok a selyemipar-ügy fejlesztésére, emelésére és gyors elterjedésére szolgáljanak, különösen a selyemgombolyítás, fonás és egyszerű szövés a fegyencziparágak közé mielőbb felvétessék. E czélból ajánlom a t. háznak beadott indítványomnak elfogadását, mert nézetem szerint a selyemipar idővel nagy jövedelmi forrást fog nyújtani az országnak. Pauler Tivadar igazság a gyminister: T. ház! A házszabályok értelmében mai nap nem az indítvány elfogadásáról, hanem csak arról lehet szó, vájjon a t. ház ezt az indítványt tárgyalásra ki akarja-e tűzni, vagy nem. Én teljesen méltánylom Gyula városa képviselőjének intentióit, teljesen méltánylom mindazon okokat, melyeket ő a selyemipar fontosságáról, az országra való jövedelmczhetőségéről felhozott és nem akarom intentiójának jóvoltát, nem a czélnak üdvösségét kétségbe vonni; de kénytelen vagyok állásomnál fogva, az eszközt, melyet ő kijelölt, olyannak nyivánítani, a melyet részemről el nem fogadhatok s azért a t. házat kérem, hogy ezen indítványnak bővebb tárgyalását mellőzni méltóztassék. Az okaim pedig következők: a munka mindenesetre a büntetésnek némi súlyosbítását foglalja magában. Azért a mi büntető törvénykönyvünk szerint változik a szabadságvesztés büntetésének fokához képest és mig a fegyházra itélt kénytelen azt a munkát teljesíteni, a melyet az igazgatóság kijelöl, az államfogházban lévő egyáltalán nem kényszeríthető munkára, a kik börtönre vagy fogházra vannak ítélve, azok a munkanemek közül szabadon választhatnak. Ennélfogva a munkának, mint a büntetés némi súlyosbításának, nehezebbnek kell lenni. Általában el van ismerve, hogy olyannak kell lenni, a mely a gondolkodást leköti és hogy a lélekölő tökéletesen mechanikus munkálkodás börtönügyi szempontból el nem fogadható. A gubók legombolyítása oly munka, hogy azt rendesen gyermekek teljesítik. Az sem az illetőnek a figyelmét, sem testi erejét le nem köti és már ebből a szempontból sem tekinthető alkalmasnak. De mi a ezélja részben annak a közmunkának'? Részben az, hogy a fogoly addig, mig szabadságától meg van fosztva, saját szorgalma és munkája által keresményének bizonyos részét jövőre biztosítsa az úgynevezett munkajutalmak által, a