Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-355
140 '355. országos ülés május 6. 1884. Tárgyai: 355. ORSZÁGOS ÜLÉ 1884. évi május hó 6-án. Péchy Tamás elnöklete alatt. Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés Mária Anna özv. királyné ő felsé<re haláláról; indítvány azt illetőleg: továbbá a szentesitett törvények kihirdetéséről és beérkezett kérvényekről. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister törvényjavaslatot nyújt be az 1S8Í : LII. törvényczikk folytán keletkezett viszonyok rendezéséről. A pénzügyi és közlekedési bizottságok jelentése a maros-ludas - beszterezei vasútról; ugyancsak a pénzügyi bizottság jelentése a főrendiház módosításairól a szeszadó-javaslatra és az 1881-iki közöstigyi pótkiadásokról. A kérvényi bizottság jelentése a kérvények 45. sorrendjéről. A közlekedésügyi bizottság jelentése a közelebbről benyújtott vasúti javaslatokról. Göndocs Benedek indítványának indokolása a selyemtenyésztésről. Az állandó országház építéséről, az 1870. évi X. t.-ez. módosításáról törvényjavaslatok végmegszavazása. A zárszámadási bizottság az 1882-ki közös kiadásokról szóló jelentéseinek tárgyalása s az ebben tett indítványok elfogadása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, gr. Szapáry Gyula, gr. Széchényi Pál, Trefort Ágoston, o. Kemény Gábor, Pauler Tivadar, Bedekővich Kálmán. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Rakovszky István jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett szólni kívánók neveit Zsilinszky Mihály, az azok ellen jelentkezőket Duka Ferencz jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a május 3-ikán tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Elnök: Tisztelt ház ! Szomorú kötelességet teljesítek, a midőn a ministerelnök úrtól vett értesítés alapján bejelentem a t. háznak azt a gyászesetet, mely Mária Anna császárnőnek és Magyarország királynőjének, V-ik Ferdinánd császár és apostoli magyar király özvegyének, elhunyta által ugy a magas uraikodóházat, mint hazánkat érte. A nagy halott tizenkét éven át volt Magyarországnak szeretett királynője s azon jótékony befolyás mellett, melyet ez idő alatt nemzetünk ügyeire gyakorolt s mely legfőképen az 1848-iki törvények szentesítéseinél lett történelmi emlékűvé, örök hálára kötelezte Magyarországot. Meg vagyok győződve, hogy a t. ház közérzületének adok kifejezést, midőn javaslatba hozom, méltóztassék megbízni az elnökséget, hogy ő Felségeik előtt a képviselőház fájdalmát és részvétét tolmácsolja (Élénk helyeslés) s egyszersmind a képviselőházat a temetkezési szertartásnál képviselje. (Élénk helyeslés.) Egyszersmind indítványozom, hogy szombaton a gyászszertartás napján a ház ülést ne tartson. (Helyeslés.) Bemutatom a ministerelnök 1504/M.E. sz. átiratát, mely szerint a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezéséről, a győr-sopron-ebenfurti vasútra vonatkozó 1872. évi XXVII. és 1874. évi XXX. törvénycsikkek némely határ ozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslatok ő Felsége által Schönbrunnban 1884. év április t hava 26. napján legkegyelmesebben részesittetvén, mint ez idei XIV., illetve XV. törvénycikkek az „Országos Törvénytár útján f. é. május hó 1-ső napján kihirdettettek és ezeknek a legfelsőbb szentesítési záradékkal ellátott eredeti példányai az országos levéltárban helyeztettek el.
