Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-353
S53, orsüAgos fiié* májas 1 1884 j [ \ világ jó ízlésében nekünk igen kiváló helyet biztosított. Nekünk tehát, ha már idegen építészeti formát kell elfogadnunk, ha már idegen — mert kölcsön vett pénzen kell építenünk: — (Igaz! bah feWl) arról kellene gondoskodni, hogy legalább a festészetet, tehát a díszletezés terén a magyar művészek közreműködését ne zárjuk ki. De méltóztassék megfontolni, hogy a gót styl oly időben keletkezett, mikor a szobrászat és festészet teljesen el volt hanyagolva. A gót styl a szobrászatot a maga csipkézetével igyekezett pótolni; a festészetet pedig a maga homályosságával igyekezett feleslegessé tenni. Ugy hogy ezen építészeti rendszer mellett mindkét másik műágnak decorativ jelentősége a nullpontra szállott le. És tényleg ugy áll a dolog, hogy egy tiszta stylű gót építményben egy nagy méretű képet elhelyezni nem lehet. Már pedig ha mi monumentumot akarunk állítani a jelenkor magyar culturájáról, lehetetlen onnan kizárni virágzásnak indult festészetünket. Egy parlament legszebb, legharmonicusabb dísze a történeti festmény. Ezen iránynak Munkácsy nagy lendületet adott e művészetben. Az ő ecsetje nélkül bevégzett magyar müvet alkotni nem tudunk. De ha a t. ház ragaszkodik a gót formákhoz, természetesen le kell mondani arról, hogy a festészet közreműködését igénybe vegyük, ha pedig mégis igénybe vétetnék, akkor nem stylszertí épületet hoznak létre, hanem zagyvalékot, tehát a czélt — stylszerűség szempontjából — nem érjük el. Hátra volna még t. ház, hogy néhány szót szóljak az épület elhelyezéséről. At.ministerelnök ur tegnap felemlítette, hogy azon helyhez közel, a hol az építkezés történik, az ő személyiségét közelről érdeklő egyéneknek házuk, vagy telkük van. Én ez iránt teljesen közönbös vagyok, mert arról vagyok meggyőződve, hogy e körülmény a ministerelnök ur abbeli elhatározását, hogy oda építessék az országház, bizonyára megnehezítette. Én teljesen alkalmasnak találom azon helyet, melyet építkezés czéljából kiválasztanak; ugy vagyok meggyőződve, hogy a gazdasági élet logikai fejlődése szerint onnan a gyárak előbb-utóbb leszoríttatnak és ott egy uj szép városrész emelkedik. De határozottan helytelenítenem keli azt, hogy az építmény kitolatik egész a Dunáig. Ez által az építmény legszebb homlokzata el van zárva a néző közönségelőtt és a ki azt meg akarja nézni, át kell menni Budára refractorral a kezében és igy vizsgálni meg azt. Ez az építészeti absurdum semmikép sincs indokolva, mert a tér maga elég nagy arra, hogy közepére építtessék az épület és igy annak minden homlokzata, oldala láthatóvá tétessék. Nem is hozatott fel e téren egyetlenegy megállható indok sem, mert a mit gr. Tisza Lajos t. képviselő ur tegnap felhozott, hogy az építmény mintegy visszatükröződjék a Duna hullámaiban, inkább melodramaticus kifejezés, mint argumentum. (Élénk helyeslés és tetszés balfelöl.) Összegezve a mondottakat, én ahhoz, hogy az ezredéves ünnepre egy nagyszabású képviselőház építtessék, szívesen hozzájárulok; de ahhoz, hogy az ily óriási költséget emészszen fel, ahhoz, hogy gót stylben építtessék és ahhoz, hogy a Dunához kitolassék, szavazatommal nem járulhatok, hanem csatlakozom gr. Apponyi Albert t. képviselő ur indítványához. (Élénk helyeslés balfelöl.) Magyar János: Mélyen t. képviselőház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz midőn felszólalni kívánok, nem akarok beszédemnek hosszú feneket kerekíteni, nem is fogok a stillal és helylyel foglalkozni, mert hiszen ez alól felmentettek engemet az ellenzék t. szónokai. Felszólalásomnak egyedüli oka az, hogy Somssich Pál ő excellentiája egy kifejezést használt, a melylyel minket ijesztgetett tegnap, hogy egyáltalában nem lesz engedékeny. Minthogy pedig őszintén szólván, én is némi ellenzéki viszketeget érzek magamban, habár ezen oldalon ülök is, minthogy nem igen tudok félni, bátorságot veszek magamnak a t. ház becses figyelmét rövid időre kikérni. (Halljuk!) Mindig szeretem, ha komolyság terjes lelkesedésben tisztelhetem képviselőtársaimat, még akkor is, habár mint ellenzékiek az ezen oldalon ülőket, a kormányt és pártját támadják meg. Azonban a szenvedélyességben nem fogom követni az általam igen t. képviselő urat Somssich Pál ő ecxellentiáját, valamint nem követein insinuatioiban Orbán Balázs t. képviselőtársamat. Mert az elsőt, a szenvedélyt igen rossz tanácsadónak tartom, az insinuatiót pedig kevésbbé férfiasnak nyilvánítóin. Én a mit tudok, mit érzek, őszintén meg szoktam mondani, minden sértés nélkül és ha talán némelykor akaratomon kivül ez mégis megtörténnék, ugy mindenkor igen szívesen bocsánatot kérek bárkitől. A törvényhozó testület részére építendő országház szükségét és czélszerűségét, úgyszintén magát a tervezetet is gr. Apponyi Albert t. képviselő ur helyesnek nyilvánította, sőt mint ő mondja, örömmel üdvözli e téren azon jeles művészeket, a kik azt készítették s annak létrehozásában közreműködtek. Ha jelen volnának e jeles férfiak, bizonynyal köszönetet mondanának Apponyi Albert t. képviselő urnak, minthogy azonban nincsennek itt, helyettűk én teszem azt és köszönetet mondok az elismerésért. Sajnálom azonban, hogy a t. képviselő ur beszédének további részében ez öromérzetet teljesen lehangolni, úgyszólván megsemmisíteni igyekezett, mert a t. képviselő ur ugy folytatta tovább beszédét, hogy habár aestheticailag minden tekintetben a legszebbnek, czélszertíségi szempontból a legjobbnak találta is ezt a tervezetet, mégis nem tartja a nagy összeget mostani pénzügyi helyzetünkben megszavazandónak, mert azt lelkiismeretével nem tudná megegyeztetni. Igen t,
