Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.
Ülésnapok - 1881-353
106 555. ors*ágos ülés mAjnt 2. 1884. 46.597,889. Minthogy épen a birtokosokra nehezül legfőkép minden adó, ezekre fektettem itt is a legnagyobb súlyt és számítottam minden hold után 2 krajczárt; mert az egész kért összeg 10 évre oszlik el s abból egy évre jut nem egészen egy millió. Ezen számításom alapián kijött, hogy a birtokosoktól 46.597,889 hold után 2 krajczárjával bejön 931,956 frt. Továbbá Magyarországon önálló iparos, önálló vállalkozó van 380,786. Önálló kereskedő összesen véve a tisztekkel és üzletvezetőkkel, kik az ipar és kereskedelem körében vannak alkalmazva, 84,755. Mindössze tehát önálló iparosok és kereskedők: 479,147. Azt hiszem, nem számítottam vérmesen, midőn középszámítással minden iparost, kinek évenként 200 frt jövedelme van, de lehet 1000 is, vagy kereskedőt, kinek lehet 300 írt jövedelme, de lehet 5—10 ezer frt is, mindezeket középszámítással a tiz holdas gazdákkal tettem anyagi tehetőség szempontjából egy sorba. E számítás szerint az iparosok 'és kereskedőktől kikerül: 95,882 frt. Van továbbá az országban 1,222 bányabirtokos és van olyan ember, ki értelmi kereset után él 125,306, háztulajdonos és Járadékélvező pedig van kerekszámmal: 90.000. Összesen e kathegoria tehát kitesz 216.528-at. Azt hiszem, megsérteném ezeket, ha kisebb kathegoriába tenném, mint az 50 holdas kis gazdákat, de én őket anyagi tehetőség és adófizetési képesség szempontjából a 25 holdas kis gazdákkal tettem egy sorba. E számítás szerint kijött ezen csoportnál: 108.267frt Ezen2krajczáros adózási kulcs szerint tehát kikerül a földbirtokosoktól: 931,956 frt, az önálló iparosok és kereskedőktől 95,882 frt, a bányabirtokosok, értelmi kereset után élők, háztulajdonosok ésévjáradékosoktól kikerül 108,264 frt. Ez összesen: 1.136,102 frt évenként. Ennyire, e törvényjavaslat szerint, nincs is szükség, itt bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy sz ámítás ómnál a munkaeok, napszámosok, cselédekre egyáltalában nem is tekintettem, pedig ilyen ember az országban 4.818,497 van. Mit tesz ez? Azt, hogy ha ezeket is figyelembe veszszük, mint az adózásnál tényleg történik is, akkor a fennebbi összegből még kevesebb jut a birtokosokra, az iparosokra, a kereskedőkre stbre. Ha ezek is tekintetbe vétetnek, akkor a „népre", a munkásokra ezen összegből fejenként még egy egész krajezár sem jut. Hát kérdem: ez az a borzasztó teher, ez az a rettentő nynzás, a melylyel,némely állítások szerint, a törvényhozás a népre, az országra és a hazára ront ?! Utóvégre is mire való még ez a nemzettől kért áldozat? Tiz esztendőn át, addig mig azon épület épülni fog, az iparosoknak és a munkásoknak egész raja és serege talál ott munkát és keresetet. Ez valósággal nagy műhelye lesz a különböző iparágakban való kiképzésnek. Tudok e tekintetben már tényekre is hivatkozni. A kassai dómnak első kijavításánál nem lehetett az országban találni erre alkalmas, képzett munkásokat. A kívülről behozott munkásoktól azonban a magyar munkások eltanulván a mesterséget, ma a kassai dómnál már hazai erők dolgoznak. Ez az összeg tehát a hazai iparügy fejlesztésére hozott áldozat is egyszersmind. Ez egy nagy nemzeti munkaadás és egy nagy műhely az ipar különböző ágainak fejlesztésére. (Élénk helyeslések jobboldalon.) T. ház! Puszta beszédekkel, törvényekkel és irott malaszttal soha sem fogjuk az ipart fejleszthetni, mert a legjobb iskola az, ha munkát és keresetet adtink nekik, gyakorló vállalatoknál. És aztán kérdem: hát az a pénz kimegy az országból ? Az itt marad az országban, épen csak az egyik kézből át megy a másikba. Ezen épület azonfelül, hogy a törvényhozásnak a háza és temploma lesz, egyszersmind azon >Walhalla", azon díszcsarnok is lesz, a melyet némelyek a Gellért-hegy tetejére kivannak építeni. Az országháza a legalkalmasabb hely és a gót styl legczélszerűbb arra, hogy abban a nemzeti történelemnek legfényesebb alakjai és szobrai elhelyeztessenek. Ha ilyen szempontból fogjuk fel a dolgot, ha a nemzeti becsület és méltóság, ha a nemzeti történelem dicső alakjainak apotheosisa szempontjából és a magyar ipar fejlesztése szempontjából is tekintjük az ügyet, a most kért áldozat oly áldozat, a melyet nem tudok megtagadni magától a nemes és jó ügytől. (Helyeslés jobbfelől.) Ha áldozunk, akkor állani fog a képviselőház, állani fog a templom, mely hirdetni fogja a nemzet alkotmányát, méltóságát és erejét, reményét és jogát újabb ezer évhez és hirdetni fogja a nagy nemzeti prófétának amaz éltető jóslatát, hogy ez azon Magyarország, a mely nem volt, hanem lesz. (Ugy van! jobbfelöl.) Én a nemzeti becsületnek, az ország méltóságának és dicsőségének, az alkotmány és törvények cultusának meghozom ezen áldozatot és elfogadom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Gr. Tisza Lajos: T ház! Egy adatot kívánok bővebben felvilágosítani, nehogy később félremagyarázásra adjon alkalmat, minthogy ezen adatok tőlem származnak. Dobránszky képviselő ur — Szalay Imre: Dobzsánszky! Gr. Tisza Lajos: — itt felolvasta több benyújtott terveknek költségvetését. Erre nézve meg kívánom jegyezni, hogy ez nem azon költségvetés, mely a pályázatra beadott tervekhez az illetők által benyujtatott, mert ez ellen talán ők felszólalhatnának, ha nem találnák meg az ő számaikat, — (Nyugtalanság balfelöl. Felkiáltások: Mi csímtn beszél?) hanem azon költségvetés, amely köbméterenként ugyanazon egységárral lett számítva, a