Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-348

4 3!8. erseágos ülés április 26 1S&4. ter urat és a t. házat, hogy a .munkaszünetelés" helyett .munkabeszüntetés" tétessék. Duka Ferencz jegyző (olvassa a mődosiíványt). Irányi Dániel: Én is egy kis irályi módosítással kezdem felszólalásomat. Itt az van mondva: „az összebeszélésnél résztvevő segédek*. Készt valamiben szoktunk venni, nem pedig valaminél; gyűlésben, isteni tiszteletben veszünk részt, nem gyűlésnél, isteni tiszteletnél. De van egy fontosabb, lényeges módosítványom, nevezetesen az, hogy munkamegszüntetés esetén is, a mely összebeszélés következtében történik, ha a munkás valóban beteg, a segélytől ne egyen megfosztva. Ertem és bizonyos mértékig méltánylom a czélt, melyet a szakasz készítője maga elé tűzött, : mely. czél nyilván az volt, nehogy könyelmű indokolatlan munkamegszüntetésekre némileg inger nyújtassák az által, hogy a munkát megszüntető munkások a segélypéuztárból minden esetben fognak segélyt kapni; ámbár nem lehet tagadni, hogy vannak esetek, a midőn a munkások igazságos és méltányos kívánságaikat csakis ily módon képesek elérni. Ugy de t. ház, azt csak nem lehet feltenni, hogy a munkás szándékosan megbetegedjék, szándékosan tegye magát beteggé azért, hogy a munkabérénél mindenesetre csekélyebb segélyben részesüljön. Az ellen pedig, nehogy a betegséget csak tettesse, esak színlelje, biztosítanak az illető segélyegylet alapszabályai, melyek szerint csakis hivatalos orvosi bizonyítvány alapján tarthat igényt segélyre a megbetegedett munkás. Ugyanazért reménylem, hogy a t. ház belátva, ezen kívánságnak nemcsak méltányos, de igazságos voltát, indítványomat nem fogja visszautasítani. Annálinkább, mert hiszen melyik pénztárt akarja igénybe venni betegség esetére a munkás? Azt a pénztárt, mely legnagyobb részt a munkások filléreiből keletkezik, melyhez a munkaadók mindenesetre kisebb részben járulnak, mint maguk a munkások. Ha megtagadják betegség esetére a munkástól a segélyt, mi fog bekövetkezni ? Az, hogy vagy minden segély nélkül nyomorban marad és talán elhal, vagy pedig a kórházba kénytelen felvétetni magát, mely esetben nem az a segély-pénztár, mely a munkatársak filléreiből alakul, hanem az illetékes község adózó polgárai lesznek terhelve. Annálfogva azt, gondolom t. ház, hogy az a kívánság, mely szerint igazolt betegség esetén munkabeszüntetés idejében is részesüljön segélyben a munkás, igen méltányos. Ne szolgáltassunk, nem mondom okot, de legalább is ürügyet az illetőknek arra, hogy minket, az ország képviselő- ( házát, szivtelenséggel vádolhassanak. Ugyanazért 1 kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a következő módosítványt: Az első sor végén előforduló .összebeszélésnél" helyett teendő .összebeszélésben" ; továbbá a „segédnek" szó után teendő: „igazolt betegség, esetén kívül", a mikor is a szöveg igy fog hangzani: „az összebeszélésben résztvevő segédnek igazolt betegség esetén kívül segélyt nem adhat." (Helyeslés.) Csanády Sándor: A határozat hozatala előtt a házszabályokhoz kívánok szólni. A házszabályok 181. §-a határozottan kimondja, hogy a határozat hozatalára legalább 100 képviselő jelenléte szükséges. Minthogy pedig jelenleg itt annyian nem vagyunk, kérem a házszabályokat alkalmazásba vétetni. Ha képviselő valaki, legyen idebent és nem odakünn. Ha képviselő valaki, legyen a képviselőházban és ne másutt. (Zaj.) Elnök: A házszabályok szerint kétségtelen, hogy 100 tag jelenléte kívántatik a határozat hozatalához és ez iránt kétség merülvén föl, majd akkor, midőn határozat hozandó lesz, nem marad egyéb hátra, mint megszámítani a jelenlevőket, hogy megtudhassuk, vájjon határozatképcs-e a ház. De mig a tanácskozás folyik, azt hiszem, nem volna szükséges a megszámlálást eszközölni. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Hozzájárulok Irányi t. képviselőtársam mindkét indítványához, melyek közül az érdemlegeset az igazság követelményeinek tartom; s minthogy én a közgazdasági bizottságban szintén ehhez hasonló indítványt tettem, nagyon kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. De ezenkívül még egy módosítást tartok, ha nem is okvetlenül szükségesnek, de igen czélszerűnek a szakasz nagyobb világossága kedvéért. A szakasz intentiója csak az és nem is lehet más, hogy a segélypénztárból a munkaszünetelés tartama alatt a munkaszünetelésben résztvevő segédeknek segély ne nyújtathassák és pedig vagy absolute nem, vagy, a mint én óhajtom, azon korlátozással, mely Irányi t. képviselőtársam indítványában foglaltatik. A szakasz szövegéből azonban könnyen azt lehetne kiolvasni, ha az egy bizonyos érdességgel alkalmaztatnék, hogy a munkaszünetelésben résztvett segéd vagy munkás ez által állandóan disqualiíicálja magát arra, hogy ily pénztárból nyerhető segélyezésben részesülhessen. Ezért én elfogadván Irányi t. képviselőtársam módosítványait, részemről még azt vagyok bátor indítványozni, hogy ezen szó után: „segélypénztár" tétessék „a munkaszünetelés tartama alatt." (Helyeslés.) Gr. Széchényi Pál, földmívelés- ipar- s kereskedelmi minister: T. ház! Részemről ugy Irányi, mint Apponyi t. képviselő urak módosításaihoz hozzájárulok, Göndöcs t. képviselő ur módosítását azonban nem tartom helyesnek, mert