Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-332
3S2. trszágos ülés márczins 22. 1S84. S9 elhamarkodva, nem tudom miféle rögtönzött hatá rozati javaslatokkal intézkedni nem lehet, nem tanácsos. Hanem, midőn helyeslem a kérvényi bizottság javaslatát, bátor vagyok az igen t. igazságügyniinister urat arra kérni, hogy miután a kérvény tárgya tulajdonképen hosszas tanulmányozásokra nem adhat anyagot, mert a kérdés ismeretes kérdés és a tárgy már bőven tanulmányozva volt, kegyeskedjék azon lenni, hogy ezen irányban lehetőleg gyorsan intézkedés tétessék, még pedig törvényhozási intézkedés, addig is kérem az igen t. igazságügyminister urat, hogy a mennyiben azt törvény szerint lehetségesnek és méltányosnak találja — kegyeskedjék saját hatáskörében minél előbb intézkedni, hogy az a hivatalos eljárás, a mely mintegy Damokles kardja függ a székelyek feje felett, felfüggesztessék, addig is, mig ez érdemben a szükséges törvényhozási intézkedések kezdeményeztetnek és megtétetnek. Kegyeskedjék végül gondoskodni, hogy a szükséges törvényhozási intézkedések minél előbb megtétessenek. Ezen kérelmemnek a t. minister ur és a t. háznak figyelmébe ajánlása mellett, pártolom és elfogadom a kérvényi bizottság határozati javaslatát. Győrffy Gyula: T. ház! A kérvényi bizottságnak Gyergyó vidék kérvénye tárgyában hozott határozatát én a magam részéről elfogadom, mert meg vagyok győződve arról, hogy a kérvénynyel megtámadott 1876: LV. t.-cz., valamint az 1880: XLV. t.-cz., mely Gyergyó vidékére az arányosítást törvényben megállapítja, nemcsak fenn nem tartható, de annak a törvényhozás által leendő megváltoztatása feltétlenül szükséges. Ezen tény igazolására nem akarom az előttem szólott t. képviselő urat a doctrinair fejtegetések terére követni, sem pedig a kérvénynek magának előttem fekvő indokait ismételni, hanem egyszerűen utalok magukra ezen indokokra, valamint az igen t. előadó ur által előadottakra. Ha tehát egy létező törvény megváltoztatásának szüksége a törvényhozás által megállapíttatik, ugy akkor azon eszközökről is kell gondoskodni, hogy a törvényhozás erre vonatkozó intézkedéseinek lehetősége biztosittassék. A kérvényi bizottság ezen határozata a törvényhozás intézkedésének lehetőségét egyáltalában nem biztosítja, sőt ellenkezőleg az 187 1: LI. t.-cz. végrehajtása végett 1872-ben 20,846. szám alatt kiadott ministeri rendelet a kérvényi bizottság ezen határozatát megakadályozza, mert azon rendelet értelmében az elsőfolyamodású királyi törvényszékeknek meghagyatik, hogy az arányosítási törvény értelmében a feleknek záros határidő alatt jogukban áll az arányosítási kereseteket megindítani, ha pedig e jogukkal a felek élni nem fognak, akkor az elsőfolyamodású törvényszékeknek meghagyatik, hogy azon kereseteket hivatalból indítsák meg. Az 1880: XLV. t.-cz., mely az előző törvényt inódoKÉPVH. NAPLÓ. 1881 --84. XVI. KÖTET. | sítja, a királyi törvényszékeknek adott ezen utasí| tást még kiterjeszti és érvényben hagyja, úgy hogy tényleg ma az arányosítási keresetek mindenütt egész Erdélyben folyamatban vannak és pedig, minthogy az illető felek maguk nem indították meg, a törvényszékek által hivatalból tétettek folyamatba. Ha tehát a kérvényi bizottság ezen határozata csak egyszerűen elfogadtatik, ennek következése nem lesz más, mint az, hogy a t. igazságügyminister ur vagy be fogja látni a törvényhozás intézkedésének szükségét és erre nézve majd a javaslatot beterjeszti, vagy pedig egyáltalában nem fogja belátni és ha nem fogja belátni, akkor igenis várakozási állapotba helyeztetnek az illető érdeklettek és alkalmuk lesz arról meggyőződni, hogy a törvényhozás és a kormány nem akar nyilatkozni az iránt, hogy vájjon a megtámadott törvényt fenn akarj a-e tartani vagy nem. Ha pedig az intézkedés szükségét be fogja látni, akkor megengedem, hogy a helyi viszonyoknak és a tényleges állapotnak megfelelő törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, de addig majd a hivatalból megindított arányosítási perek, mire a javaslat beterjesztetik és elfogadtatik, már bevégzett, megítélt dolgokká fognak válni és igy a törvényhozás és kormánynak atyai gondoskodását az illető érdekelt felek egyáltalában igénybe nem vehetik, annak hasznát élvezni nem fogják. Ezen indokból kifolyólag, nehogy az illető vidéket az arányosítási perekhez szükséges nagymérvű előzetes költségek ok nélkül terheljék, másfelől hogy megóvassanak az illetők a bizonytalanság által könnyen ingerelhető túlkapásoktól, bátor vagyok a következő határozati javaslatot beterj eszteni: Határozati javaslat. A kérvényi bizottságnak a Gyergyó vidék kérvénye tárgyában hozott határozatának elfogadása mellett, mondja ki a képviselőház : hogy utasittatik az igazságügyminister, hogy az 1872. május 6-án kiadott és a kényszerarányosítást elrendelő 20,846. számú igazságügyministeri rendeletet helyezze hatályon kívül és a folyamatban levő arányosítási pereket a törvényhozás további intézkedéséig függessze fel. (Helyeslés szélső balfelöl.) Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Székely Elek előadó: T. ház! A Győrffy képviselő ur által beadott határozati javaslatot én részemről, mint a kérvényi bizottság előadója, el nem fogadhatom és pedig azért nem, mert a mint t. képviselőtársam is beszédében kifejtette, az igazságügyminister urnak idézett rendelete a törvényen alapszik és annak visszavonása által is egyáltalá| ban nem lenne segítve azon a bajon, minthogy az 12
