Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-331

331. országos ülés márcniuä 21.1884. 67 A másik lényeges intézkedés a dolog érdemére nézve annyiban függ Össze az ellőbbivel, hogy szintén a felszólalások elintézésének rövidítését czélozza, még pedig olyformán, hogy mig a régi törvényben a járási bizottságok munkájának teljes befejezése előtt a kerületi bizottság és valamennyi kerületi bizottság munkáinak befejezése előtt az országos bizottság össze nem ülhetett, ezen intézkedésben sok késedelem volt, mert egyik járás vagy kerület elkésése az egész munkát hátráltatta, addig a törvényjavaslat erre vonatkozólag azon intézkedést tartalmazza, hogy ha a járások nagyrésze munkáját befejezte, a kerületi bizottság már összehiható legyen, a nélkül, hogy valamennyi járás munkájának bevégzését bevárnák ; azonban természetes, hogy midőn a még hátralevő járások hátralevő munkájokat befejezték, ezek felülvizsgálata és elintézése czéljából a kerületi bizottság egy második ülésre lenne összehívandó s ennek következtében a munkára nézve csak azon módosítás történik, hogy a munka nagy része gyorsabban és azon arányban végeztetik el, melyben az csakugyan az alsó forumokban is elintéztetett. Az országos bizottságoknál még egy további intézkedés is van, a mennyiben itt már az ülések számát sem köti meg a törvényjavaslat s magukra a kerületekre nézve azon intézkedést tartalmazza, hogy két ülésben, illetőleg kétszeri összehívással vétessenek felülvizsgálat alá a járási bizottság munkálatai, az országos bizottságra nézve még ezen megkötés sincs, hanem általában feltétlenül, a hányszor szüksége mutatkozik az összehívásnak, erre nézve a törvényjavaslat a felhatalmazást megadja, hogy így a felszólalások elintézése gyorsabban eszközöltessék. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez nemcsak az államkincstárnak, de maguknak a feleknek is érdekében van, mert az ideiglenes állapot úgy az adózás, mint a hitelviszonyok szempontjából az eljárás lassúsága rájuk nézve is csak hátrányos. Ennek következtében, ha az eljárás gyorsittatik, mindazon garantiákmellett, a melyek egyáltalán szükségesek a magánérdek védelmére, a törvényjavaslat egészen helyes alapra van fektetve. Csak azt vagyok bátor még előzetesen bejelenteni, hogy a törvényjavaslat egyik intézkedése, mely az országos bizottságra vonatkozik, az, hogy ha esetleg nagy eltérések mutatkoznak s az országos bizottság szükségesnek tartaná helyszíni szemlét rendelni el, a pénzügyi bizottság szükségesnek tartja egy általam az illető szakasznál beadandó módosítványnyal azon kibővítést is felvenni, hogy ezen helyszíni szemléknél az érdekelt felek is megjelenhessenek és megtehessék észrevételeiket. Ezt előzetesen bejelentve a t. háznak, a mi némi tekintetben elvi jelentőséggel is bir, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadás végett. (Helyeslés jobbfeJől.) Nagy István: Tisztelt képviselőház! Midőn én a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, mely az új földadó-kataszteri munkálatok eredményei ellen érvényesíthető felszólalások elintézésének módjáról rendelkezik, általánosságban elfogadom, nem azért teszem azt, mintha e javaslat rendelkezéseitől várnám a kataszteri munkálatoknál felmerült bajok gyökeres orvoslását, melyeket én az ország némely vidékén csak a becslésnek újra átdolgozása és az általános revisió utján vélek orvosolhatónak — hanem elfogadom a javaslatot azért, mert azt legalább az osztályba sorozásnál elkövetett hibák javításáx*a tartom részben megfelelőnek. Szabadjon azonban e kijelentésemhez még néhány megjegyzést fűznöm, előre is bocsánatot kérve, ha talán kissé hosszasabban bátorkodnám a t. ház becses türelmét igénybe venni. A fölrbulószabályozásról szóló 1875: VII.t.-cz. rendelkezéseinek nem volt, nem lehetett más czélja, minthogy minden földbirtok tiszta jövedelme egyenlő elvek szerint számittassék ki, hogy a földadó a földbirtokra az egész országban igazságosan és arányosan vettessék ki. Ezen, mindenki által helyeselt alapelvnek azonban az új kataszteri munka nem felel meg. Ha mindenütt az 1875. évi ápril 5-én 18,168. szám alatt kibocsátott pénzügyministeri rendeletben kifejezett elvek érvényesültek volna a kataszteri munkálatoknál, semmi okunk nem lehetne panaszra; mert akkor a jövedelem a törvény értelmében kiszámított igazi tiszta jövedelem lett volna, A valóságban azonban e rendelet intézkedései sok helyen figyelmen kivül hagyattak. A becslőbiztosok egyes járások- és kerületekben igen magasan, másokban ellenben felette alacsonyan, vagyis a valóságnál kétszer-háromszor alacsonyabban becsültek. A tiszta jövedelem kiszámításánál elkövetett sérelmeknél azonban nem csekélyebb azon sérelem, mely az osztályba sorozásnál követtetett el, hol a becsiőbiztos egyéni felfogásának, igen gyakran pedig önkénykedésének legtágabb tere nyílott; minek azután az lett sajnos következménye, hogy az első és második osztályba sorozott földek száma az egyik járásban 10, a másikban l°/o-tóli lett. Tudja azt mindenki, tudom én is, hogy a jó földek száma az egyik járásban több, a másikban kevesebb; de hogy a földadószabályozási törvény czélja az lett volna, hogy az egyik vidékről ok nélkül levegye, a másikra pedig indokolatlanul, tehát igazságtalanul a terhet reá rójja, ezt már el nem hihetem. Pedig ha ez az új kataszternél nem igy történt volna, akkor az adószázalék sem lehetett volna 25 százalék. Azt kérdezhetné azonban valaki, hogyrn van az, hogy ma sokan oly felette magasnak tartják a tiszta jövedelem után kivetett 25 adószázalékot, ha előbb a tiszta jövedelem 30 százalékát nem sokallották? Ezen