Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

330. országos ülés márczins 18. !8S4. o a óhajomnak adok kifejezést, hogy valóban bár soha nagyobb vesztegetési sommák egy-egy községre ne fordíttattak volna és ne fordíttatnának Magyar­országon, mint ez. (Derültség jobbfelöl. Félkiáltások balfelöl: Nem az Összeg nagysága teszi!) A vesztegetési vádra, a választási törvény szerint ez még nem elég bizonyíték; mert ez azt mondja, hogy a ki másnak pénzt ad vagy ígéretet tesz, vagy fenyegeti azért, hogy valakire szavazzon vagy ne szavazzon; de egy-egy köz­ségnek még törvényben elismert kiadásokra is lehet 14 frtot és ennél sokkal nagyobb összege­ket is adni, szoktak is adni pártkülönbség nél­kül. (Mozgás és felkiáltás balfelöl: Jó biztatás a választások előtt!) Ez nem azt teszi, hogy 14 frtot is ne lehessen adni vesztegetési szándékból, te­hát bűnösen; de akkor meg kell a dolog körül­ményeit vizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest, ha van bú'n, igenis azt megbüntetni, de nem magát a tényt, mint egy már elkövetett bűn esalhatlan jelét odaállítani. A t. képviselő ur előhozza azt is, hogy Hont­megyében minden tisztviselő a centrumban és a vidéken korteskedik, hogy semmi ügyben sem in­tézkedik s az administratió pang. Nekem erről ter­mészetesen tudomásom nem lehet. Hogy tisztvise­selők, hihetőleg Hontmegyében mint másutt is érdeklődnek a választások iránt; (Derültség balfe­löl) hogy befolyásukat gyakorolják, ezt tökélete­sen elhiszem, de panasz ismét csak két esetben lehet. Az egyik az, hogy ha valamelyik hatalmával visszaél és a törvényben meghatározott korláto­kon túl megy, a másik az. hogy ha csakugyan az administrativ teendők a miatt elhanyagoltainak, a mit egyszerűen állítni nem elég, a mi concret egyes esetekre vonatkozó bizonylatokra szorul és az utóbbi: az ügyek intézésének elhanyagolása olyan, a mit nehezen fognak azok, kiknek ügyeik elhanyagoltainak, elhallgatni és azt várni, hogy a képviselőházban történjek interpellatió. [Élénk he­lyeslés jobbfelöl.) De a képviselő ur megjegyzi azt is, hogy itt ez oldalon semmitől sem szörnyűködnek. Bocsásson meg a képviselő ur, én igen sok dologtól szörnyű­ködöm. Szörnyűködöm a többek közt attól is, hogy nyilvánosan, a ház kebelében egy megyének tisztikara majdnem kivétel nélkül, egyszerűen, mert talán egy esetben pártszempontból nem egy képviselő kedve szerint jár el, a pellengérre állít­tassák. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) De a képviselő ur azt mondja (Egy hang a szélső baloldalon : Hát a posta?! Derültség.) Majd ráfogok erre is térni. A képviselő ur azt mondja, hogy természetes, ha egy megyében, egy kerület­ben a közszellem éveken át ugy el volt nyomva, ha az egyszer megmozdul, hogy akkor ilyenek történnek. De hát t. képviselő ur, csakugyan ugy el volt ott nyomva a közszellem ? Hát azért választatott ott meg mindig pártjuknak egy tagja, Paczolay János, kit annyira sajnálok, hogy meghalt? (Közbe­kiáltás balfelöl: Mert a főispán sógora volt! Zaj.) Az ekére az országúton, a kavics munkára, mely az egyik párthoz tartozónak másfél méterrel, a másik párthoz tartozónak fél méterrel szabatik ki, természetesen most nem felelhetek. Minden­esetre kénytelen vagyok az egésznek bebizonyított voltát addig, mig be nem bizonyul, kétségesnek tartani. De beleszólt egy t. képviselő ur, hogy hát a posta? Horánszky Nándor: Nem én szóltam! Tisza Kálmán ministerelnök: Tudom, egy képviselő ur, mondtam, képviselő urak többen vannak itt. Erre megkívánom jegyezni, hogy ab­ból, a mi épen egy választási mozgalom idején történik, nem tudom, hogy történt-e, minő azon szerződés felmondása, abból mindjárt, mint be­bizonyított dolgot azt következtetni, hogy ez kor­tesczélokból történt, csakugy r an nem lehet. Ezek­nek egymással összeköttetésbe hozatala és mint positivum odaállítása, nem egyéb, mint az illető kormány közegek esetleg a ministeriumnak gyanú­sítása. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor: Hat véletlen eset egy­szerre í (Derültség balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Én, t. ház! a postaszerződések kötésére és felbontására be­folyással nem birok, de arról jót állók a képviselő urnak, hogy ezen ügynek mindamellett, miután a képviselőházban szóba hozatott, végére fogok járni. (Helyeslés.) Különben megjegyzem még, hogy mig a t. képviselő ur egyenesen, határozottan az egésss megyei tisztikart, a főispánt, a kormányt erősza­kos megvesztegető, törvénytelen választási eljárás­sal gyanúsítja: én gyanúsítani sem őt nem fogom, sem mást nem fogok; de méltóztassanak megen­gedni, bizonynyal azt, hogy akarta, nem tudom, de a felszólalás ugy néz ki, mintha szándék vezetné, hogy intimidálja azokat, a kik nem az ellenzék jelöltje mellett vannak. {Helyeslés. Ugy van! jobbfelöl.) A mi az egyes kérdéseket illeti, határozottan nyilvánítom, hogy mindannak, a mi ezen kérdő­pontokban megvizsgálást érdemel, azaz mind­azoknak, a mik egyes, állítólagosán a választási aetussal összekötött tényekre vonatkoznak, köte­lességszerűleg vegére fogok járni és a találtakhoz képest törvény szerint intézkedni. De én két köte­lességet ismerek. Az egyik az, hogy a ki a tör­vény ellen vét, megbüntettessék; a másik az, hogy az, a ki ily módon vádoltatik, az intimidatió ellen

Next

/
Thumbnails
Contents