Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

330. országos ttléi márezius 1$. 1884. 57 központi bizottság ülésein a választott tagok mindig többségben lehessenek. Már pedig a kormány czélja ezen consultativ közeg felállításával nem az, hogy a saját közegeinek véleményét tudja meg, hanem hogy megtudja az érdekeltség véleményét. A módosítványt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Nikolics képviselő ur egy pótlást javasol. A kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső halon: Kisebbség!) Kérem a képviselő urakat, a kik elfogadják a módosítványt és azt kiáltják „elfogadjuk"-, méltóztassanak felállani, mert különben az „igen"-nel szavazók közé nem Boroztathatnak. {Helyeslés.) Kérem, tehát újból azon képviselő urakat, a kik elfogadják a módosítványt, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső talon : Kisebbség!) Kérem azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A módosítvány elfogadtatott. TibáŰ Antal jegyző (olvassa a 39, 30, 31. §§-at, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 32. §-t.) Nikolics Sándor: Ezen szakaszban postabélyegmentesség adatik a társulatoknak. Ezen kedvezményért valamennyi társulat hálás lehet a törvényhozásnak. Azonban e szakasz azt is megmondja, hogy milyen szavak tétessenek ki a postabélyegmentesség eléretése végett a boríték hátlapján. Ki van téve, hogy ezen szavakat kell használni: „Tiszaszabályozási ügyben", azonban ide tartozik a Kőrös, Temes és a Berettyó is. Tehát oly szót kell használni, melyben mindez bentfoglaltatik. Szerintem ez volna kiteendő: „Tiszavölgyi szabályozási ügyben". (Helyeslés.) Ajánlom ebbeli módosítványomat elfogadásra. Tibád Antal jegyző (olvassa a módosítványt): E kifejezés helyett „Tiszaszabályozási ügyben", tétessék „Tiszavölgy-szabályozás ügyében". Elnök * Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A szakasz szövege nem támadtatott meg, hanem Nikolics Sándor képviselő ur adott be egy módosítványt, Kérdem a t. házat, méltóztatik-e szemben Nikolich képviselő ur módosítványával a bizottság eredeti szövegét elfogadni? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy Nikolich képviselő ur módodosítványa elfogadtatott. Tibád Antal jegyző (olvassa a 3. fejezet 83. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa 34. §4). Darányi Ignácz előadó: A 34. §-ra nézve bátor vagyok két szövegezési módosítványt tenni. Az első sorban ezen szó után „szolgabirák" közbeszúrandó volna „a törvényhatósági joggal felruKÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XVI. KÖTET. házott és". Azt hiszem, ezt indokolni nem szükséges. Továbbá a második sorban ezen szó után „folytán" a következő hat szó kihagyandó lenne és ennek helyébe volna iktatandó: „az 1871 : XL. t.-cz. értelmében kiállítandó összes munkaerőt". Ez inkább szövegezési kérdés, nem czéloztatott egyéb, mint hogy az 1871: XL. t.-cz. értelmében állittassék ki a munkaerő. Kovács Ferencz: Bátor vagyok azon módosítványt előterjeszteni, hogy ezen szavak helyett „az érdekelt és a védművekhez legközelebb eső községek", tétessék „az érdekelt birtokosok és községek". Azért kívánnám ezt betétetni, mert ha megmarad a szöveg, az esetben csupán a gátak közelében levő községek ereje fog felhasználtatni. Már pedig, ha eléretik az a ezél, hogy a Kőrös, Tisza, Berettyó mentében levő területek egy társulattá alakulnak, akkor kívánatos, hogy a védművekhez legközelebb eső községek is hozzájáruljanak. Másrészt azért kívánom betétetni, hogy nemcsak a községek, hanem a birtokosok is viseljék a terhet; mert ha ezt nem mondjuk ki, akkor csupán a községek vállaira nehezedik a teher. Továbbá egy iij bekezdést is bátor vagyok javaslatba hozni, mely így szólna: „A közerő, ugy a hatóságilag kirendelt munkaerő, csakis saját községe területének védelmére szolgáló gátaknál alkalmazható". Ép azon oknál fogva, mert ha ily óriás társulat alakul, könnyen megtörténhetik, hogy Makóról a közerőt elfogják és a Kőröshöz rendelik, már pedig nem tartom megegyeztethetőnek az igazsággal, hogy 8—9 mértföld távolságra rendeltessék a közerő. Elnök: A módosítványok fel fognak olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítvány okai). Darányi Ignácz előadó: T. ház! Kovács Ferencz t. képviselőin első módosítványához nem járulhatok, azért, mert a községek és birtokosok közt nem lehet megkülönböztetést tenni, miután a birtokosok is benfoglaltatnak a községekben és itt nem czéloztatott egyéb, mint a gátrendőrségről szóló 1871: XL. t.-cz. intézkedésének fentartása, ezért voltam bátor épen a képviselő ur megnyugtatására ezen szakasznak máskép szövegezését indítványozni. De másik módosítását sem fogadhatom el a képviselő urnak, t. i. azt, hogy a községek veszély esetére a védelemre csakis saját határaikon belül legyenek kötelezhetők, mert e módosítvány oly helyzetet tenne lehetővé, hogy ha valamely községnek a maga határában semmi baja sem volna. a szomszéd határban pedig az árviz legközelebbről fenyegetne, el kellene úsztatni azon szomszéd községet azért, hogy a másik község ne segíts