Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

S30, orssiigos ülés márczius 18. 1884. 5S dekeltségnek, vidéknek meglett volna az alkalom, | hogy 30—40 év alatt tegye ezen beruházásokat, teljesen képes lett volna minden segítség, minden hozzájárulás nélkül azt teljesíteni. De az Í881-ki és az azt megelőző 1876. és 1879-ki nagy vizek nemcsak a vidéket magát, hanem az azon területeken levő népes városokat is végveszéiylyel, elpusztulással fenyegette. Ennélfogva természetes is az a félelem és a lakosság azon folyamodása ugy a kormányhoz, mint a törvényhozáshoz, hogy területeik okvetetlenül biztosíttassanak. Az is természetes volt, hogy midőn az 1881: LH. t.-cz. meghozatott, mert itt nemcsak arról volt szó, hogy a művelhető föld mentessék meg, hanem arról, hogy népes városoknak teljes védelmi biztonság adassék a jövőre, tehát a gátak nem oly mérvekben épültek, mintha csak gazdasági területet kellett volna megvédeni, hanem építtettek azon nagy érdekeknek megfelelő arányban, melyet népes városok megvédésének érdeke követelt. Természetes következménye tehát ennek az, hogy az érdekeltség csakugyan óriási költségek előtt áll. De kötelesnek érzem magamat ugy itt a házban, mint a házon kivül az iránt felvilágosítást adni bármikor és nemcsak felvilágosítást adni, de magamat igazolni is arra nézve, vájjon az adott viszonyok között a munkálatok, melyek ott teljesíttettek, drágák voltak-e ? Mert t. ház, én épen oly hibának tartom és az érdekeltekre nézve tökéletesen mindegy, akár hűtlen kezek, akár könynyelinü kezek által okoztatott a veszély, a kár, mely abból származik s mely egyformán sújtja az érdekeltséget. Ennélfogva nem igazolható drágaságot elfogadhatónak nem tartok. De végre nekem is tetemes aggályaim voltak a munka kezdetén azon felelősséggel szemben, mely előtt állottam, midőn az állampénztárból előlegeztettek az összegek oly lakosok érdekében, kiket hogy meg is hallgattam, az általában nem. a törvény rendelkezéséből, hanem saját elhatározásomból folyt. En sokkal természetesebbnek, sokkal igazolhatóbbnak, helyesebbnek tartom minden működésünknél felhasználni az autonóm közegek közreműködését, kik felvilágosítást adhatnak az ügyek állásáról s kellő időben és kellő alkalommal az ügyek vezetésére maguk is befolyást gyakorolhattak. Épen ezért már mindjárt, midőn a legnagyobb munkák kiadattak, első kötelességemnek ismertem azt, hogy az egész vidék nagybirtokossága és népes városok képviselői mind meghivassanak az illető árlejtésre, melyen igen számosan meg is jelentek. Itt van kezeim között eredetiben az akkor tartott ülés jegyzőkönyve és midőn az ajánlatok felbontattak, kötelességem szerint felvilágosítottam az érdekeltségeket s elmondám, a mint itt szóról-szóraf benfoglaltatik az eredeti jegyzőkönyvben: a szükséges pénz ugyan előle- I | geztetik az állam által, nekem ugyan nem kötelességem, hogy az urakat meghallgassam, de arról határozott tudomással birok, hogy az ebből származó terhek az urak vállát fogják nyomni. Daczára annak, hogy én egységes vállalat által a biztosítást helyesebbnek, jobbnak vélem a keresztülvitel szempontjából és annak szempontjából, hogy az gyorsabban teljesíttessék: azonban mindenek felett az érdekeltség belenyugvását óhajtom magamnak biztosítani és kijelentettem nekik előre ünnepélyesen, hogy akár egyes kisebb vállakozó, akár pedig a társulatok saját regiejökkel hajlandók ezen munkákat teljesíteni, habár az némi nehézséget és nagy megterheltetést is ró rám, a legnagyobb készséggel fogom fogadni és eljárásomat az ő határozatukhoz fogom módosítani, azt ajánlván az illető ministernek, mit az illető érdekeltek el fognak fogadni. Erre az érdekeltek egyhangúlag azon módot fogadták el, melyben azt mondják, hogy a régi árakkal összehasonlítva, ugy találják, hogy ezen munkálatok nem drágák, ennélfogva ők ajánlják a vállalatban való kiadást. Ez bizonyítéka lehetne annak, hogy tulaj donképen a felelősség ezért nem egészen rajtam áll, hanem állana azokon is. De én tovább mentem, még alaposabb meggyőződést igyekeztem magamnak szerezni azután, hogy ezen munkálatok foganatba vétettek. A bekövetkezett ősz folytán nagy esőzések állottak elő. Nagyon természetes, hogy az illető vállalkozó nem igen szívesen akarta teljesíteni a munkát és bejelentette, hogy le akar a munkáról mondani. Azt mondottam, tessék ezt Írásban beadni. És épen akkor, mikor az érdekeltek közt hallható volt bizonyos panasz, hogy a munka drága, midőn az általa teljesített 5.500,000 köbméterből még csak 1 millió köbmétert hordott ki, akkor kérte, hogy minden kártérítés nélkül storniroztassék a a szerződés. Ezt észrevétel nélkül az érdekeltek elé terjesztettem. Az érdekeltség meggyőződött, hogy a stornirozásnak ez idő szerint helye nem lehet. De tovább mentem, azt mondották, hogy az érdekeltek olcsóbban teljesíthetnék a munkát. Hogy ezt megpróbáljuk, a Kőrös mentén minden egyes községet, minden egyes várost felszólítottam azzal, hogy ezen ajánlati árak mellett nem utólag fizetve, hanem én előlegezve a pénzt a szükséges munkák kivitelére, hajlandók-e elvállalni e munkát ? Erre itt van minden egyes községtől a nyilatkozat, hogy a rendkívüli viszonyokra hivatkozva, magokat hajlandóknak nem jelentik ki. Sőt tovább mentem és ez szól Széll György képviselő urnak, ki azt mondotta, hogy mennyivel olcsóbban teljesítette volna azt Makó városa, a mi telj esittetett az állam által. Kekem mondották ezt előbb és épen ezért megpróbáltam Makó városát felszólítani és tekintettel I arra, hogy egy város teljesítvén az építkezési fel-