Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-329
329. országos ülés márczius 17. 18S4. 35 Becker János: T. ház! En e 3. §-t ugy a | mint van elfogadom; elfogadom pedig azért, mert vannak esetek, midőn egyes községek saját erejükből emeltek védgátakat és ezeket mai napig is legjobb karban fentartják el annyira, hogy azok a legnagyobb vizek ostromát is kiállják. Á törvényjavaslat ezen szakasza következtében bármely község, vagy társulat a közérdek, vagy egyöntetű árvédelem elérhetése szempontjából a szomszédos társulatokba bevonható ; ennek következtében igen gyakran megtörténik, hogy egyes községek, melyeknek eddigi vízszabályozási munkálatai az illetőket legkevésbé terhelték, oly társulatokba kényszeríttetnek, melyeknek pénzügyi helyzete a legbonyolultabb és igy a 2. §. alapján, melyben a maximum van megállapítva, ott e társulatok kimondhatlan nagy teher alá vonatnak. Ezen okból kérem a t. házat, méltóztassék a 3-ik §-hoz következő kiegészítő indítványomat elfogadni, a mely nem alterálja azon két főezélt, melyet e szakasz kitííz magának, hanem inkább megvédi az egyes községet és birtokosokat az aránytalan és igazságtalan megterheltetéstől, Módosítványom a szakasz végéhez tolandó és következőkép szól: „Oly községek vagy más árterületek birtokosai, a kik az önerejükből épített védművekkel ez ideig önállóan védekeztek az árvizek ellen, ezen birtokosok joga továbbra is érvényben marad : azonban oly esetekben, hol ezen községek vagy más ártéri birtokosok megvédése egy szomszédos társulat érdekével kapcsolatos, ott a védmíívek felügyeletét ezen társulat gyakorolja és csupán ezen felügyelet után járó költségek erejéig kötelezhetők az érdekeltek." Elnök: Fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). B, Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T.ház! Én megvallom, hogy a felhozott módosítványok egyikéhez sem járulhatok. A Nikolics t. képviselő ur módosítványa lényegileg arra vonatkozik, hogy valahányszor közérdek szempontjából külön társulat alakítását rendeli el a kormány, az mindig a törvényhozás elébe hozassék. Tekintsük egy kissé meg, melyek azon indokok, melyek külön társulat alakítását indokolják. Az, ha valamely társulat el van zárva magasló tokkal a többi társulatoktól és igy a viz, mely bizonyos magaslatokon kiömlik, mást ugyan nem borít el, csak azon különálló területet, de az oly jelentékeny, hogy közérdekűnek kell tekinteni annak árvíztől való megmentését; vagy ha pl. a hullámverést annyira növeli árviz esetében, hogy a nélkül, hogy különben méltó volna az illető árterület mentesítése, mégis közérdekből szükséges a mentesítés más területek töltéseinek megvédése végett, vagy pl. midőn a társaságok a töltések megvédése végett, vagy netán hajózási I szempontból, vagy egyik-másik község biztosítása szempontjából lehet külön társulat megalkotását szóba hozni. De mily adatok alapján lehet az ily esetekben tisztába jönni épen a felől, hogy ép ennek a szüksége állott elő? Mindig a legrészletesebb műszaki felvételek, a száz meg száz niveaumérés az, a mi tisztába hozza, hogy valamely öböl csakugyan elvan zárva egész környezetétől, hogy onnan a viz máshova át nem megy, hogy annak egész területe ilyen meg ilyen nagy; és már ezért megérdemli, hogy a kérdés közérdekűnek tekintessék, vagy mert egyik-másik irányban ilyen meg ilyen a távolság, a mi által nagy hullámverést okozhatna egy északkeleti, vagy északnyugoti szél a túlsó oldalon, tehát szükséges, hogy a külön társulat megalkottassék és hogy közvetlen a folyam mellett a töltések felépittessenek. Ezek annyira műszaki, részleti kérdések, hogy mindezek megbirálásába esetről esetre a t. háznak belebocsátkoznia nem volna indokolt, Lehetséges az, hogy mikor ily eset fordul elő, ha t. i. közérdekben külön társulat alkotandó, arról a kormány ép ugy mint a vicinális vasutak engedélyezéséről az országgyűlésnek tudomásvétel végett jelentést tegyen. De ennél tovább menni nem tartanám helyesnek. A mi a másik módosítást illeti, melyet Becker t. képviselőtársam adott be, az talán egy kis félreértésen alapulj talán nem méltatta eléggé figyelmére a 3. §. első sorait, mert mi van azokban mondva? (Olvassa.) „Felhatalmaztatik a közmunka- és közlekedésügyi minister, hogy a közérdek vagy egyöntetű árvédelem szempontjából, a Tisza és mellékfolyói völgyein azon árterületeket, a. melyek eddigelé védtöltések által biztosítva nincsenek — tehát csak azokról szól — a végett hivatalból valamely fennálló társulathoz csatolhassa, esetleg az ilyen árterületek érdekeltségét hivatalból társulattá alakíthassa. Első esetben az illető társulat az ily területet a jelen törvény 13,14., 15., 16., 17. K stb. Tehát nem azon helyekről szól, a melyek védtöltések által már meg vannak védve, hanem azokról, a melyek még nincsenek megvédve. T. képviselőtársam módosítványa pedig egyenesen azon területekre szól, melyek már meg vannak védve. Ugy látszik, ott egy külön társulatnak léte áll fenn, vagy legalább kötelezettségeinek kell, hogy megfeleljenek. Arra nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy azon szabályok, melyek a társulatokra nézve fennállanak, azokra nézve is kötelezők, igy tehát kérném e pótlást is mellőzni. (Helyeslés jobbfelől.) Thaly Kálmán: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy a t. minister urnak nyilatkozatát Nikolics képviselőtársam módosítványát illetőleg egy pár megjegyzéssel kisérjem. Ha ezen 3. §-t figyelemmel elolvassuk, önkénytelenül két nagy elv5*
