Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-345
345. orszftgos fili'.s április 23. 1884. 339 feladata lesz az iparosok közt a rendet fentartani; és csakugyan az 1872. évi ipartörvény ellen a legtöbb kifogást azon okból emelték, mert az az iparosok között rendet és fegyelmet nem létezett. A törvényjavaslat egyik szakasza kimondja, hogy épen a rend és fegyelem fentartása szempontjából az ipartestületekre bizonyos hatósági jogok gyakorlása fog ruháztatni. A III. fejezet a), b) és c) pontjai értelmében a hatóságra ruházott teendők az ipartestületek által lesznek gyakorolhatók. Én kijegyeztem magamnak ezeket a teendőket és ha t. ház méltóztatik megengedni, egyenként fel fogom azokat sorolni. (Halljuk!) A III. fej. a) pontja alatt felemlittetik, hogy az iparhatóság a következőkre lesz hivatva: A tanonczok felvételére, tanonczbizonyítványok kiállítására ; továbbá ezen feladat körébe tartozik a tanviszony megszűntével erről tudomást venni; a területén alkalmazott tanonczokról lajstromot vezetni ; értesülni a tanonezok magaviseletéről havonként legalább egyszer és gondoskodni arról, hogy a tanoneziskolák látogatását, valamint a gyakorlati oktatás menetét illetőleg meggyőződést szerezzen magának. A tanoncziskolákra vonatkozólag kimondatik, hogy az iparhatóság feladata lesz: megállapítani, vájjon a tanítás munkanapokon, vagy vasárnaponként, a nappali vagy esti órákban tartassék-e; a tanoncziskola tantervűnek és tartamának egyes iparágak szempontjából való módosítása iránt a kormánynak javaslatot tenni; a tanoneziskolák felett a közvetlen felügyeletet a kerületi tanfelügyelővel együtt gyakorolni. A segédekre vonatkozó c) pont alatt felemlittetik, hogy az iparhatóság lesz hivatva a segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszokat tiszti orvos közbejöttével megvizsgálni és haladék nélkül orvosolni; a munkakönyveket kiállítani, ezekről pontos jegyzéket vezetni; az erre vonatkozó bejelentéseket átvenni; az elveszett munkakönyvnek másolatát kiállítani; a segéd munkakönyvében a szükséges bejegyzéseket eszközölni és a területén alkalmazott segédekről lajstomot vezetni. További feladata lenne a tanoncz- és segédügyet rendezni, erre vonatkozólag javaslatot kidolgozni s a törvényhatóságnak beterjeszteni, a mely azután azt mint törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalná •és egész területére kötelezőleg életbeléptetné; azután az iparosok és segédek között felmerülő viszályok kiegyenlítése tekintetében intézkedni. — Erre vonatkozólag a 141. §. értelmében az önálló iparosoknak és a segédeknek egyenlő számban kellene a békéltető bizottságba tagokat választani. Feladata lenne továbbá arról gondoskodni, hogy segélypénztárak és szövetkezetek létesüljenek. Mind oly feladatok t. ház, melyek ha az iparhatóságra bízatnak, az én meggyőződésem szerint legnagyobb részt teljesítetlenek fognak maradni. [ És ha figyelembe veszszük azt, hogy az iparhatóságok a nélkül is túl vannak munkával terhelve, üdvözölni kellene egy ily intézményt már abból a szempontból is, hogy az iparhatóságok teendői lehetőleg csökkentessenek. De azt mondtam, a legnagyobb súlyt arra fektetem, hogy nagyon sok teendő egyáltalán nem fog elintéztetni, ha ily testületek nem létesülnek. Ha már a törvényjavaslat megengedi, hogy az ily testületek létesüljenek mindenütt, a hol legalább 100 oly iparos van, a ki képesítéshez kötött ipart gyakorol, ezen felül törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, ezen intézkedést elvi szempontból bírálni felesleges, mert maga a javaslat is arra az álláspontra lépett, hogy a kényszert bizonyos körülmények közt a gazdasági törvényhozás terén érvényesíteni lehet. Ezen intézkedést tehát a jelen körülmények közt csakis czélszerűségi szempontból kell megbírálni. És e szempontból tekintve, én azt nem fogadom el. Mert épen ott, a hol az ily testületekre a legnagyobb szfkség lenne, nem fognak azok létesülhetni. Vannak nagy városok, hol 1500—2000 önálló iparos is van és ha a törvényjavaslat által kitűzött feltételhez köttetnék a testületek létesítése, oly tömeget kellene a két harmad többség megnyerhetése végett az iparosoknak egyszerre összehozni, melyet az olyanok köréből, kik kézi munkájukból élnek, összehozni egyáltalában igen nehéz. De ha a törvényhozás az ily közegek létesítését szükségesnek tartja, nem bizhatja azt sem az iparosok belátására, sem a véletlenre, hanem kötelezőleg ki kell mondania, hogy mindenütt, a hol a szükséges előfeltételek megvannak, az ily testületek létesítendők, mert azok által bizonyos feladatok teljesítése biztosítandó. Én ennélfogva gr. Zichy Jenő t. képviselőtársam módosítványát pártolom. {Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Dobránszky Péter: T. ház! Az ipartestületi kényszer vagy testületi szabadság sokat vitatott kérdésének törvényhozási méltatása alkalmával nem szándékozom azon széles elméleti alapra helyezkedni, melyről 11 — 12 év óta az 1872-iki ipartörvény egyletekben, társulatokban, congressusokban, sajtóban ostrom tárgyává tétetett ; nem helyezkedem azon elméleti alapra,melyről igen sokan bizonyos panaeaeákban, nevezetesen az ipartestületek kényszerű megalkotásában keresték az iparosok boldogulásának bűvös eszközét. De midőn ezen elméleti alapra nem helyezkedem, annál inkább szükséges kellő figyelemre méltatnom azon gyakorlati, a törvényhozás előtt egyedül jogosultsággal biró tényeket és szempontokat, melyeket a tapasztalat nyújt. Köztudomású t. ház, az, a mit a közgazdasági bizottság előttünk fekvő jelentésében maga is mond, hogy az 1872-iki ipartörvény jó következ| menyei leginkább azért maradtak el, mert e tor43»
