Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-345
336 345. országos ülés április 23. 1884bir, hogy az idegen, ki ilyen levegőhöz nincsen szokva, csak visszatartott lélekzettel haladhat át e helyiségeken. Találtam pinezehelyiségeket, melyeknek fekete falai arra utalnak, hogy azelőtt szénraktárak voltak; oly barlangok, mélyen a föld gyomrában, hova egy napsugár sem hatolhat. Más nagyobb nyomdák megint olyanok, hogy a tér vízszintes válaszfal által két helyiségre, egy alsóra és egy felsőre van osztva, ugy, hogy az alsó munkahelyiségben összegyűlt rósz levegő még a felsőbe is hatol és az ottani munkásokat önkénytelen gőzfürdőnek teszi ki". És azután azt mondja az orvos, hogy a fővárosban csak : ; 5 nyomda bir alkalmas szellőztetővel. Továbbá, a mi érdekes a viszony ismertetésére, különösen egy minden birálaton alól levő nyomdahelyiséget feltüntetve, a következő : A „Nyomdászok Közlönye" 1883. aug. 16-ki száma ezeket irja: (Olvassa) „Corvina-nyomda a neve egy volt gabonapinczének. Az akadémiautcza, a mellett, hogy igen keskeny, többnyire 3—4 emeletes házakból van építve, e ház-óriások a világosságot elfoglalván, a földszinti helyiségek már meglehetős sötétek. De miután itt még emberek laknak, nincs mit keresnünk. Térjünk a patkányok birodalmába, a pinczébe. Vagy harmincz lépcsőn lemenve, forinamosó és egyéb requisitumokon keresztül bukdácsolva, a kimustrált gabnapinczéből nyomdává változott „termekbe" jutunk. Dohos szag és nyirkos levegő üti meg orrunkat, párosulva a gyorssajtón avasodott olajjal. Ez a „gépterem". A falak köröskörül mellig érő deszkával vannak burkolva, a mint ez már a gabonapinczéknél szokásos. Körültekintve, néhány vézna, elcsigázott inasgyerek surran el mellettünk, egy boltozott nyilas felé törekedve, melyen át kísérteties fényben néhány alakot látunk görnyedezni. Ezek betűszedők lehetnek! No, akkor itt lesz a szedőterem. De közeledjünk a hely felé... Szent isten!... Irgalmazz e szegényeknek!... Minő levegő ! Keressük az ablakot.. . nincs — csak a tálba vájt két rácsozott lyuk, melyeken át a magasba nézve, önkénytelenül Szibéria ólombányái jutnak eszünkbe. Hát a hol állunk, nem ólombánya? Bizony az, csakhogy a szabad Magyarországban! És itt szedik és nyomtatják a „Nemzeti Ujság"-ot ós ölik a „nemzeti munkaerőt". Hogy a bagnobeli rabbal addig tapostatják a malmot, mig kileheli nyomorult lelkét, azt értjük, de hogy ez őskori halálra Ítéltek barlangjához hasonló siralomházban emberekkel egész nap és éjen át dolgoztatnak, az valóban lelketlenség. Sokkal egészségesebb pinczelakásokból kellett már szegény munkásesaládoknak kihurczolkodniok és e nyomorult, dohos vermet még „Corvina-nyomdának" merik keresztelni. Hiszszük azonban, hogy a köz| egészségügyi tanács nem fog soká késni e eholeraj fészek fertőtlenítésével". A lakásviszonyokra nézve bátor vagyok hivatkozni jeles statistikus Körösi Józsefnek 1881-ben kiadott munkájára, melyben nyomdászmunkáslakásokat 150—160-at emlit, melyek a kereseti és lakási viszonyokra tekintettel minden birálaton alól állanak. Ily viszonyok vannak itt a fővárosban, mig a vidéken, hol kisebb telepeken több helyiséggel is rendelkezhetnek, nem igen fordulhatnak elő. De az ily viszonyok tekintetbe vételével legelső kötelessége a fővárosnak és kormánynak a szükséges intézkedésekről gondoskodni. Ezúttal nem akarok bővebben kiterjeszkedni azon viszonyokra, melyek különösen az esti lappal biró lapoknál vannak, melyek az éjjeli munkával együtt 12—13 óránál is többet tesznek ki, ez az éjjeli és nappali foglalkozás mind a szemre, mind a testi erőre nézve romboló hatással bir. Nem akarok szólani a vasárnapi munkaszünetről, mely különösen a vasárnapi lapok és a vasárnapot követő lapok kiadásánál j önné figyelembe, mely a nyomdászok életére és egészségére igen káros befolyással bir, a mely megérdemli a figyelmet, hogy a munkaórák megapasztásával fejlődni fog a mechanikára vonatkozó tekintettel azon erők szaporítása, melyeket jobban lehet felhasználni és ezen kivül több időt lehet fordítani a testi erő fentartására és a szellemi művelődésre. Ezeket voltam bátor kifejteni, határozott indítványt nem teszek, mert mint Apponyi említette, egy haldokló félben levő ház már nem sokat intézkedhetik. {Igaz! szélső balfélöl.) Szükségesnek látom ezt hangsúlyozni és a minister urat fölkérni, hogy méltóztassék közegeinek, a közegészségügyi tanácsnak és az erre hivatottaknak felhasználásával meggyőződést szerezni arról, hogy bizonyára a nyomdák és nyomdászok sorsa igényel sürgős intézkedéseket. Egyébiránt ne méltóztassanak a ministeri szobákból mindent rózsás üvegen át nézni, hanem méltóztass;-? nek egyszer a saját hivatala közelében levő azon dohos pinczehelyiségekbe belépni és azonnal megfogják látni, hogy min kell segíteni. Ajánlom az Irányi Dániel képviselő ur által elmondottak elfogadása mellett ezeket is a minister ur figyelmébe. Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, a vitát bezárom. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar* és kereskedelemügyi minister: Irányi Dániel képviselő ur ezen fejezethez módosítványt nyújtott be, a mely három részre oszlik. Az első rész a gyáraknak negyedévenkénti megvizsgálását kívánja. Ezt minden további indokolás nélkül elfogadom. (Helyeslés.) A harmadik rész a jelentések köztudomásra hozataláról intézkedik. Ezt is elfogadom, mert minden jelentés, a mely a minis-
