Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-344

344. országos ülés április 2*2. 18S4. 319 tóztatnak tudni, hogy az ipariskolák, a hol fenn­állanak, legkevésbé állami pénzekből tartatnak fenn, hanem egyletek, testületek vagy egyesek áldozatkészségéből. Méltóztatnak tudni, hogy ha az áldozóktól és az iskolafentartóktól elvonunk minden rendelkezési jogot, mindenesetre áldozat­készségök és érdeklődésök csökkenni fog. Tehát ezen intézetek fennállása és fejlődése érdekében szükséges, hogy azoknak, kik ezen iskolákra áldoznak, bizonyos befolyás, rendelkezés tartassák fenn és ha a ministerium az elérendő tanczélt álla­pi íj a meg és ennek ellenőrzését a maga közegei által gyakorolja, gondoskodva van, hogy itt vissza­élésnek, hanyatlásnak ne legyen helye. Bátor vagyok tehát indítványozni, hogy a szakasz első és második bekezdése helyett ä kö­vetkező szöveg tétessék: „A tanfolyam tanczélját és az elérendő isme­retek minimumát a vallás- és közoktatási minister a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minis­terrel egyetértőlcg állapítja meg. E kereten belül az iskolát fentartó testület az elsőfokú iparható­sággal egyetértve állapítja meg a tanfolyam tan­tervét és a szorgalom idő tartamát, valamint a heti tanórák számát." Elismerem, hogy ezen indítványt ugy a mint előadtam, rögtön a házban igen nehéz lesz elfo­gadni, mert lényeg'es változtatást tesz a törvényen, azért kérem a házat, méltóztassék elhatározni, hogy indítványom a közgazdasági bizottsághoz utasít­tassák további megfontolás végett. Csanády Sándor: T. képviselőház! Sze­rintem Teleszky István képviselő ur nyilatkozatá­nak első része tökéletesen ellentétben áll nyilat­kozatának második részével. Ugyanis at. képviselő ur azt méltóztatik mondani Irányi Dániel képviselő­társamnak a közgazdasági tanításra vonatkozó in­dítványára, hogy azt azért nem fogadja el, mert bízik az illető minister urakban, hogy ugy fognak intézkedni a közgazdasági tárgyat illetőleg, a mint azt a közügy érdeke meg fogja kívánni. Azonban alig pár perezezel később egy indítványnyal lépett fel, a melyben azt óhajtja kimondatni, hogy a val­lás- és erkölcstanra oktattassanak a tanonczok. Már azt kell következtetni a t. képviselő ur nyilatkozatából, hogy az Irányi Dániel képviselő­társam által tett módosítványt azért nem fogadja el, mert erről az oldalról jött. Azt kell következ­tetni továbbá az ő nyilatkozatából, hogyha biza­lommal viseltetik is közgazdasági kérdéseket ille­tőleg a közoktatásügyi és kereskedelemügyi mi­nister urak iránt, de nem viseltetik bizalommal vallási és közerkölesiségi tekintetben. (Élénk tet­szés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Én nem kárhoztatom azt, hogy Teleszky képviselő ur a ministerium iránti bizalomból nem fogadta el az Irányi Dániel kép­viselő ur által tett indítványt: de ha minister vol­nék, bizony rósz néven venném, hogy erkölcsi tekintetben nem bizik bennem. (Derültség a szélső baloldalon.) En, miután megtörténhetik hogy a mostani t. minister urak után oly ministerek is jöhetnek, kik irányában még annyi bizalommal sem visel­tetem, mint a jelenlegiek irányában, (Derültség a jobboldalon) igenis elfogadom, mind Irányi t. kép­viselőtársamnak, mind Teleszky István urnak indítványát. (Derültség és helyeslés a szélső balol­dalon.) Teleszky István: Szavaim félremagyará­zása miatt rövid időre igénybe akarom venni a t. ház figyelmét, mert nézetem szerint nagy kü­lönbség van a közt, a mit Irányi Dániel t. kép­viselőtársam indítványozott és a vallásoktatás per­missiv megengedése közt, a mely nem tartózhatik soha az iparos szakiskola általánosan kötelező és a tantervbe felveendő tárgyai közé, mert az nem közismeret. Ez meg lesz engedve, de ez minden­esetre kivül áll az általános tanterven. Ezt voltam bátor megjegyezni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Gr. Széchenyi Pál földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: Bátor vagyok a t. házat még arra is figyelmeztetni, hogy a Te­leszky és Irányi képviselő urak módosítványa kö­zött még más különbség is van, a inig a legfonto­sabb és ez az, hogy Teleszky képviselő ur módo­sítványa nem kívánja igénybe venni a javaslat által meghatározott 8 tanórát, hanem azonkívül akarja a vallás tanítását permissive felvétetni, holott Irányi képviselő ur e 8 órából kivan egy órát az idősebb tanonczok közgazdasági oktatására fordítani. Nem tagadom, hogy a tanoncznak köz­gazdasági oktatásra szüksége van s nagyon óhaj­tanám, hogy oly viszonyok között lennénk, hogy ezt kötelezőleg kimondani lehetne. De midőn maga Irányi t. képviselő ur is kételkedik, vájjon min­denütt találunk-e tanerőt, mely képes legyen a tanonczokat közgazdaságra oktatni, csakugyan nem lehet mondani, hogy ezen oktatás a tanonczok szel­lemi fejlettségébe beleillik. En tehát ezen indítványt, noha szellemét, ezélját tökéletesen helyeslem s magam is mielőbb óhajtom megvalósítását, korainak tartom s ugy hiszem, csakugyan helyes felfogása volt Teleszky képviselő urnak, hogy jobb azt arra bízni, hogy az illető ministerek a tantervbe annak idején, ha arra szükség és lehetőség lesz, belevegyék. Ezek foly­tán kérem, hogy a módosítványt mellőzni méltóz­tassék. A mi Zay képviselő ur módosítványát illeti, hogy a tanterv ne a ministeriumok által állapíttas­sák meg, hanem az illető igazgatók által: bátor vagyok megjegyezni, hogy először kimondva se­j hol sincs a szövegben, hogy e tanterv általános

Next

/
Thumbnails
Contents