Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-343

ii43. országos ülés április 21. !B84. 301 Ha ugy állna előttem a kérdés, hogy válaszszák a kettő közt, hogy t. i. legyen kötelező a vasárnapi munkaszünet, vagy legyen kötelező a vasárnapi munka, én az előbbit választanám. Minthogy azonban a kérdés nem ugy áll előttünk, hanem ugy, hogy vagy azt akarjuk kimondani, hogy legyen kötelező a munkaszünet, vagy szabadságára hagyjuk a munkásnak és erkölcsi érzületének, dolgozzék-e vagy nem és minthogy látjuk, hogy ennek folytán a munkások nagy része vasárnapon ugy is szünetel a munkában, tehát más a helyzet és nem könnyű kimondani, hogy azon rész, a mely élete fentartása végett a vasárnapot is fel akarja használni, eltiltassék ettől. Nem két ellentét áll itt szemben, hanem egy meglehetősen tűrhető állapot megszüntetése czéloztatík és ez által a munkások tetemes része elüttetnék a vasárnapi keresettől. {Helyeslés jobbfelöl.) Az is mutatja a kértlés kényes voltát, hogy Irányi Dániel képviselő ur csak a vasárnapot érti és nem az ünnepnapot is. Azt vagyok bátor kérdeni, miért nem az ünnepnapot is ? Vallás-erkölcsi szempontból az ünnepnapok ép oly fontosak. Ha vasárnap szünetelnie kell a munkának, miért tétessék kivétel az ünnepnapra nézve. Tehát tisztán vallás-erkölcsi szempontból ezt megítélni nem lehet, valamint Irányi képviselő ur sem tisztán a vallási szempontból Ítélte meg, hanem a humanismus szempontjából. Irányi Dániel: Abból is. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Azt monda, a világ teremtését véve például, hogy az isten is, midőn a világot teremtette, egy nap szünetelt; a munkás is, ki egész héten dolgozott, vasárnap pihenjen. Tökéletesen helyes. De a szempontoknak egész serege van, melyekből ezt a kérdést megítélni kell és azért azt hiszem, hogy ezen kérdés könnyen megoldható soha nem lesz. A mi épen a nyomdászok példáját illeti, a melyre Apponyi t. barátom hivatkozott, ez mutatja leginkább, hogy azon mozgalom, mely a vasárnapi munkaszünetelés mellett van, mit ezéloz. Épen azon eredmény, melyet a nyomdászok elértek ezen mozgalom folytán, mutatja, hogy czélja nem egyéb, mint az, hogy a vasárnapi munka nagyobb díjazásban részesittessék mint azelőtt és ezen egész mozgalomnak, mely a nyomdászoknál a hétfői lapok megszüntetése végett keletkezett, végczélja, eredménye nem egyéb, mint az, hogy nagyobb díjban részesittetnek vasárnapi munkájukért, mint azelőtt. Ez megint más szempontját világítja meg ezen kérdés megoldásának és azért ez a szempontoknak nagy összetorlódása folytán nem fog megkönnyittetni, hanem mindinkább nehezebb és nehezebb lesz. (Helyeslés a jobboldalon.) Kállay János l T. ház! Ezen szakasz tárgyalása már annyira ki van merítve, hogy csak a d) pontjához kívánok szólni, kijelentvén, hogy Irányi t. képviselőtársamnak határozati javaslatát elfogadom. A d) pont ezt tartalmazza: „ha háznépéhez tartozik, betegség esetén ápolásban részesíteni". Én bátor vagyok azon móclosítványt beterjeszteni, hogy ezen szakaszd) pontjánál e szavak: „ha háznépéhez tartozik" kihagyassanak, a „részesíteni" szó után pedig e szavak tétessenek: „illetőleg kórházban elhelyezni". Ezt humanitárius és emberiességi szempontból elfogadni kérem. (Helyeslések.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Göndöcs Benedek: T. képviselőház! Én Irányi t. képviselőtársamnak, a vasárnapi munkaszünetelés tárgyában benyújtott határozati javaslatát pártolom és megkívánom nyugtatni az igen t. minister urat az iránt, hogy ez nem oly nehéz dolog, a minőnek ő véli. Az élet mindennek tanítómestere. Én két éven át szólaltam fel a vasárnap megünneplése végett, .indokoltam is azt, a mint lehetséges, és lesvén szabad ma harmadszor indokolnom és különösen az igen t. minister urnak akarok felelni, hogy megnyugtassam, hogy ezen törvényjavaslatot beterjeszteni lehet és az meg fog felelni az életnek. Méltóztassék az igen t. minister ur a vallásos Anglia példáját tekinteni, méltóztassék tekintetbe venni, hogy ott a kereskedés, az ipar és gazdaság a legmagasabb fokon áll. Ha már most t. ház, van előttünk egy példa, egy nagy nemzet, mely vallásos, munkás és a melynél az ipar és kereskedelem a legmagasabb fokon áll, azt kérdem a t. minister úrtól: vájjon nemleheíne-eAngolország törvényét hazánk igényeihez módosítani és a mi abban talán a mi nemzetünk szellemének nem felelne meg, nem lehetne-e azt módosítani? Nagyon méltányos dolog, a mit Apponyi t. képviselőtársam megjegyzett, hogy a szegény munkásnépnek, a mely hat napon át munkálkodik, nyújtassák alkalom arra, hogy a 7. napon pihenhessen, hogy szelleme is nyerjen táplálékot. Hiszen ha a munkások megjelennek isten házában, vájjon mit fognak nyerni? Az által a közerkölcsiségben az ő szellemük, lelkük nemesebb, jobb, tökéletesebb lesz. De tekintsük mi van az által elérve, hogy nincs munkaszünetelés ? Kényszeríttetnek munkájok folytatására azok is, a kik talán szeretnének pihenni, a léleknek táplálékot adni, a testnek vissza szerezni az erőt. Én annálfogva a t. minister urat nagyon kérem, méltóztassék ezen határozati javaslatot elfogadni oly formán, hogy Angliának példája szerint a vasárnap itt is megünnepeítessék, hogy Anglia törvényei módosítassanak "a mi nemzetünk és hazánk viszonyaihoz képest s ekkor nem lesz nehézség, meg lesz ünnepeive a vasárnap és meg-