Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-343

343. országos ölés április 2!. 1884. 297 — épen azért az iparosokat e terhek alól felmen­teni nem tartanám indokoltnak. Polónyi Géza: Szavaim félreniagyarázta­tása miatt kérek szót. Csak annyit kívánok meg­jegyezni, hogy az előadó ur félreértett engem, mert én egyik osztálynak sem akarok előnyt adni a másik felett, mintán tudva van, hogy az Írásbeli bejelentés kötelezettsége az ügyvédeket kivéve más osztálynál nem létezik. Ismétlem nem akarok előnyt adni egyik osztálynak sem a másik felett. Gr. Széchényi Pál, földmivelés-, ipar- és kereskedelmügyi minister: T. ház! Én szintén kérem, hogy a Polónyi t. képviselő ur által beterjesztett módosítást ne méltóztassék elfogadni. Nem azért, mintha én valamely osztály terhét nehezíteni akarnám, hanem mert a törvényjavaslat, ugy a mint be van terjesztve, nem változtat a helyzeten. Ma is, ha rendszeresen kezeltetik a dolog, a munkás köteles tanonczszerződést mutatni fel s ezen szerződés bélyeggel láttatik el. Hogy pedig ezen szerződés bejelentése szükséges, azt méltóz­tatnak átlátni, s a közgazdasági bizottság is szük­ségesnek látta azért, hogy a tanonczok ellenőrzése könnyebb legyen. De szükséges azért, hogy a hol kötelező társulatok fogadtatnak el, az iparható­ságra nézve könnyebbé tétetik a tanonczok nyil­vántartása. Én tehát kérem a t. házat, hogy mivel e szakasz csak a jelen helyzetet hagyja meg, s új terhet a közönségre nem ró, méltóztassék ezt ugy a mint van elfogadni. Csanády Sándor: T. ház! Engem a tapasz­talás meggyőzött arról, hogy a kormány minden alkalmat felhasznál arra, hogy a népet zsarol­hassa, (Derültség) hogy a maga részére pénzt ve­gyen igénybe. Azonban nem szabad nekünk épen az iparososztályt terhelni azzal, hogy minden ala­pos ok nélkül a méltányosság ellenére újabb adók­kal terheljünk. E szempontból kiindulva, én a Polónyi t. képviselőtársam módosítását elfogadom. Elnök: Ha szólani senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 61. §. nem támadtatott meg, tehát kimondhatom, hogy az elfogadtatott. Azonban Polónyi t. képviselő ur egy módosítványt adott be. Á kik e módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Többség!) Most kérem, méltóz­tassanak felállani azok, kik nem fogadják el a módosítványt. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Kisebbség!) A szavazók meg fognak számláltatni. Kérem azokat, kik elfogadják Polónyi képviselő ur mó­sítványát, méltóztassanak szakaszonként felállani. (Megtörténik.) Most kérem azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el Polónyi képviselő ur indítványát, mél­tóztassanak szakaszonként felállani. (Megtörténik.) T. ház! Az összeszámolás szerint Polónyi KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. t. képviselő ur indítványát elfogadta 44, nem fogadta el 68 képviselő és igy a szakasz változatlanul fogadtatott el. Következik a 62. §. Tibád Antal jegyző (olvassa a 62. §-t). Miehl Jakab : T. ház! Minden tag bizo­nyára meg van győződve, hogy mily fontos a ta­nonczokra nézve a vasárnapi és ünnepnapi isteni tisztelet látogatása. E szakasznak b) pontja azt mondja, hogy tartozik időt engedni, hogy vasár­és ünnepnapon az isteni tiszteletet látogassa; a c) pont pedig, a mely az iskolákról szól, azt tartal­mazza, hogy tartozik arra szorítani a tanonczot, hogy az iskolát vasárnap látogassa. En tehát arra kérem a t. képviselőházat, hogy a mesterember és iparosra azon kötelezettséget méltóztassék róni, hogy tartozik inasát vagy tanonczát szorítani arra, hogy vasár- és ünnepnapokon az isteni tiszteletet látogassa. Erre vonatkozó módosítványom a kö­vetkezőképen szól: A 62. §. végszavai következő­képen szövegezendők: „és őt az isteni tisztelet látogatására szorítani". Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a mó­dosítványt). Irányi Dániel: E szakasz b) pontja szerint a munkaadó köteles időt engedni és felügyelni arra, hogy atanoncz vasár- és ünnepnapon az isteni tiszte­letet látogassa. Hasonló rendelkezést foglal magá­ban egy későbbi szakasz a segédmunkásokra nézve. Ebből implicite az következik, hogy tehát a többi idő alatt — ha a munkaadónak tetszik — a tanoncz, valamint a segéd köteles munkával töl­teni a vasárnapot és ünnepnapot. Már az imént mondott beszédemben voltam bátor kiemelni an­nak fontosságát, hogy a vasárnapi muukaszünet megtartassák, részint egészségi, részint vallás­erkölcsi és szellemi tekintetekből. Azon — merek hízelegni magamnak — rokonszenves fogadtatás, melyben szavaim részesültek, arra engednek kö­vetkeztetnem, hogy a t, ház tagjai helyeslik ezen indítványt s annálfogva remélhetem, hogy azon határozati javaslatot el méltóztatnak fogadni, a melyet ezen szakasznak kapcsán kívánok benyúj­tani. Nem azért szólalok fel tehát, hogy ezen sza­kaszt magát módosítsam, hanem, hogy felkérjem a t. házat arra, hogy a kormányt utasítani méltóz­tassék, hogy a vasárnapi munkaszünet iránt külön törvényjavaslatot terjeszszen elő, (Helyeslés) mert megengedem, hogy vannak kivételek, melyeket a törvényhozónak meg kell engednie s a melyeket igy futólag azt gondolom sem én, sem bárki más a ház t. tagjai közül nem állapíthat meg. Annálfogva, a további indokolást mellőzve, bátor vagyok egy határozati javaslatot felolvasni, melyet a t. háznak elfogadás végett ajánlok: „Tekintettel arra, hogy a vasárnapi munka­szünet ugy a testi erő fentartására, mint a szel­lem fejlesztésére, a vallás-erkölcsi érzések ápolá­38

Next

/
Thumbnails
Contents