Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-342

342. országos ülós április 5. 1884. 289 Abban a válaszban azt mondta a t. pénzügy- j minister ur a képviselőházban, válaszolva a vesz- j prémmegyei katastrális dolgokra: „Constatálni ' kívánom, hogy senki e házban nekem az iránt i szemrehányást nem tehet, hogy nem tettem volna * meg mindent az iránt, hogy a törvény intézkedései a gyakorlatban keresztülvitessenek. Módot és alkalmat nyújtottam ugy a járási, mint a kerületi és az országos bizottságban is, hogy az érdekeltségnek alkalma legyen nemcsak hozzászólni, hanem a törvény által nyújtott joggal élni is és ha az érdekeltek kevéssé vettek részt ezen tárgyalásokban, ez nem a ministernek, a kormányközegeknek hibája, hanem azoké, kiknek saját érdekükben lett volna résztvenni és elmulasztották ezt tenni akkor, mikor ezen kérdéssel foglalkozni kellett". És ugyancsak a pénzügyminister ur válaszolva a főrendiházban gróf Zichy Nándor urnak azt mondta: „A mit a kormány saját hatáskörében megtehetett, én mindazt teljes mértékben megtettem, mert minden módot felhasználtam a törvény, rendeletek,utasítások, felszólítások által arra, hogy az érdekelt birtokosok mennél szélesebb körben éljenek azon joggal, melylyel érdekeiket megvédhették. Ha nem éltek vele, arról én mitsem tehetek". T. ház! Én teljes mértékben osztom, a mit a pénzügyminister ur válaszolt, elfogadom azt és teljes loyalitással alá is írom. De nem ez itt a kérdés ; a dolog megtörtént és én nem keresem, mert ' nem is kereshetem, hogy ki volt a hibás, mikor és miben volt hibás, de a dolog* megtörtént, az tény, hogy ha ezen adókivetés megmarad, akkor legalább 20,000 birtokos anyagi elpusztulása bekövetkezik és akkor azt mondani, hogy a múltban nem tehettem semmit, most sem tehetek semmit, mert törvény nincs, ezt mondani annyi, mint a leégett embert, ki segélyért jön, azzal utasítani el, hogy fülébe dörögjük miért nem vigyázott ? Hiszen ezen adó oly igazságtalan alapon nyugszik, megengedem, bár nem tudom s alig hihetem, hogy az érdekeltek hibái folytán, hogy ezt beszedni ép annyi, mint szőlőtőkét, mely nem enyém, megnyesni, hogy azzal szüreteljek. Épen ugy nincs erkölcsi jogosultsága az államnak, habár látszólag formailag törvényes, de a törvény értelmébe ütköző igazságtalan adókat kivetni és beszedni. Az nem vigasztalás, a mit a pénzügyminister ur mondott, hogy a törvény ott van, miért nem érvényesítették az illetők jogaikat. Hiszen van törvényünk pl. az ármentesítésre, ott is meg van mondva, hogy mit kell tenni az illető érdekelteknek és ha jő eset, hogy pl. az érdekeltek elmulasztják azt, a mit a törvény parancsol és kitör az árvíz és végpusztulással fenyegeti az érdekelteket, L« akkor t. ház, azok ide jönnek panaszukkal a ház elé és kérik a ministert, hogy segítsen rajtuk, KÉPYH. KAPLÓ. 188 í —84 XVI. KÖTET. ugyan kérdem, akkor is azzal fog előállni a pénzügyminister ur, hogy ott van a törvény, miért nem vigyáztak, miért nem teljesítették kötelességüket, én erről nem tehetek! ? Hiszen ha árviz van, akkor ne tartson nekem, főleg pedig az árvízben szenvedőknek senki sem praelectiót a hajóépítés törvényéről, hanem adjon egy mentődeszkát, melyen a vízbe esettek megmeneküljenek. Én egy ily mentő deszkát vagyok bátor kérni a minister úrtól, midőn benyújtom következő interpeilatiómat: Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. Van-e tudomása a t. pénzügyminister urnak, vagy szándékozik-e tudomást szerezni arról, hogy daczára annak, hogy Veszpréinmegyében és különösen a pápai és devecseri vidéken a földadó a mezőgazdasági területet illetőleg, a szomszéd megyékhez viszonyítva eddig is igen magas volt; daczára annak, hogy ezen vidék közgazdasági, kereskedelmi, forgalmi viszonyai az utolsó évtizedben különböző okok folytán rohamosan hanyatlott ; daczára annak, hogy a Bakony nyugati völgye katlanban feküdvén, a talajvizek elvezethetlenek, e miatt a gazdálkodás csak nagy befektetés mellett lehetséges s teljesen bizonytalan sikerű ; mégis a nevezett vidéken a föld tiszta jövedelme a kataszteri hibás munkálatok folytán, melyek ellen az egyéni reclamatio nem segíthet, annyira felcsigáztatott, hogy az új adó szemben a pénzügyminister urnak 1883. nov. 30-án tartott országgyűlési beszédében tett azon megnyugtató nyilatkozatával, hogy az egyesek által fizetett adónál a különbözet legfeljebb 20—307 -et tehet, az új adó a községek legnagyobb részében 100—120 sőt 140%-en is felül van; tisztelettel kérdem a pénzügyminister urat, szándékozik-e ezen rendkívüli sérelmet rendkívüli úton orvosolni; szándékozik-e e tekintetben esetleg póttörvény által is átmeneti intézkedéseket tenni és végül — szándékozik-e különösen az adótöbblet fizetésére nézve, melyet az anyagi existentiájakban sértett birtokosok már az első részletre nézve is csak drága kölcsön, vagy a birtok egyrészének eladásával tudnának fedezni, a törvény által is megengedett kamat nélkül halasztást adni addig, mig az igazságtalanság ejtett sérelmek igazságosan megállapittatnak ? Elnök: Az interpellátó közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Láng Lajos: Bocsánatot kérek, hogy egy pár perezre igénybe kell vennem a t. ház becses figyelmét. A t. képviselő ur szives volt egész mdo37