Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-342
976 ^' orszA S° s ttl *'» április 5.1884. törvényhatóságoknak az ily iparágakra nézve joga legyen szabályrendeletileg rövidebb határidőhöz kötni az elévülést. A közönség érdekében ez okvetlenül szükséges. Fenyvessy Ferencz jegyző {olvassa a módosítványt): A szakasz végére tétessék: >A 10. §. f) pontja alatt felsorolt iparágakra vonatkozólag szabályrendeletileg rövidebb határidő is megállapítható." Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparéskereskedelemügyi minister: T.ház! Röviden kijelentem, hogy a módosítványt elfogadhatónak tartom. Elnök: A 49. §. nem támadtatott meg, hanem annak végére Polónyi képviselő ur új bekezdést indítványozott. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen új bekezdést elfogadni, igen vagy nem r {Igen !) Ennélfogva kijelentem, hogy ez a szakasz ezen megtoldással elfogadtatik. Rakovszky István jegyző {olvassa az 50. szakaszt). Ugron Ákos 1 T. ház! Már az általános vita alkalmával akartam az iparosok egy nagy sérelméről szólani, de a ház nyomott hangulata folytán azt nem tettem. Kénytelen vagyok tehát most a részletes vitánál hangoztatni, talán a t. szakminister ur e felszólalásomat figyelemben fogja részesíteni. Vonatkozik e felszólalásom a vásárügy rendezésére. Nálunk a vásárügy még rendezve nincsen és különösen a legutóbbi időben alig van Magyarországban község, a melynek a ministerium vásártartási jogot ne adott volna. Az iparosoknak nagy sérelme ez, mert ők kénytelenek lévén a vásárokra menni, műhelyükben a munka folytatására és jóságára felvigyázni nem tudnak; de különben is a vásárra való folytonos utazás nagy költségbe kerülvén, ez is anyagilag őket veszélylyel fenyegeti. Nem szándékozom ez alkalommal indítványt vagy módosítványt tenni, csak arra kérem a t. minister urat, legyen szives a vásárügy rendezését mentől előbb kezébe venni és különösen felhívom figyelmét arra, hogy a mennyire lehetséges, a vásártartási jog osztogatásában szííkmarkúlag intézkedjék. {Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Rónay János: T. ház! Őszintén megvallom, hogy saját initiativámból nem szólok a szakaszhoz, de felszólalásom indokául ugyanazt vagyok itt kénytelen felhozni, a mi az egész törvénynek revisióját idézte elő. Felszólalásom indoka az iparosok neheztelése és kérelme, a kik magukat a túlságosan felszaporodott iparczikkeknek mások és talán hívatlanok által való elárusítása folytán a piaczról kiszorítva látják és igy megélni nem tudnak, A jelen szakasz megadja az iparosnak azt a jogot, hogy a mások készítményeit nemcsak lakóhelyén, hanem azon kivül is, az ország bármely vidékén tartott országos vásárokon akár személyesen , akár bizományos által eladhassa. A szakasz e részét teljességgel elfogadhatónak tartom; azonban a szakasz második része tovább megy, a mit az első bekezdésben sanctionál, azt bizonyos körülírásokkal a második bekezdésében nagyon lerontani látszik, a mennyiben nem mondja ugyan, hogy eladhatja a kész munkát, hanem azt mondja, hogy a holnap elkészülő munkát adhatja el, illetőleg azt mondja, hogy: „továbbá jogában áll azokra mindenütt és bármikor minták előmutatásával is megrendeléseket gyűjteni, megrendelt munkát teljesíteni, vagy munkásai által teljesíttetni." Tehát azt a munkát, a mi holnap készül el, szabad neki eladni, a mi egy kissé a szakasz első részét lerontja s visszaélésekre szolgáltat alkalmat. Kérem a t. házat, hogy e tekintetben az iparosok megnyugtatására, kik a kezdet nehézségeivel küzdenek, bizonyos kedvezményt juttasson az által, hogy a szakaszba iktassa be az első bekezdés utolsó előtti sorába, e szó után „gyűjtetni" a következő szavakat : „ a mennyiben a községi szabályrendelet nem korlátozná", miután a. községeknek a fennálló községi törvény szerint úgyis jogukban áll, saját beiigazgatásukra szabályrendeleteket alkotni. Ismételve kérem a t. házat módosítványom elfogadására. t teS Győrffy Pető: T. ház! Nekem tulajdonképen az 50 §. szerkezete ellen van kifogásom. Az indokolás maga és több szónok is kiemelte mint vívmányt, hogye szakasz a vásárokat szabályozza. Elismerem, hogy az eddigi állapothoz képest e részben haladás van benne. De ha a szöveg ugy marad a mint most van, akkor könnyen eltörölhetnénk oly vásárt, melyre ugy az iparosnak mint a fogyasztónak és pedig a szegényebbnek nagy szüksége van; azt pedig lehetetlen hinnem, hogy a bizottság e vásár megszüntetését szándékolta volna. Ismétlem, a szerkezet hibájának tartom azt, hogy ennek nyomán azt lehet következtetni, hogy megszüntettetnék azon mindennapi vásár, az úgynevezett zöldségvásár, melyet minden városban meg szoktak tartani, hol az iparos és a közönség a napi élelmére valót beszerzi. Ennélfogva egy módosítványt vagyok bátor benyújtani, melynek értelmében a 2-ik bekezdés e szavai után: „hetivásárokon", e szavak tétetnének: „és a szokásos mindennapi úgynevezett zöldségvásárokon"; a többi része marad, ugy hogy a szöveg következőleg hangzanék (olvassa): „Hetivásárokon és a szokásos mindennapi úgynevezett zöldségvásárokon élelmi szereket, kerti és mezei terményeket, házi iparczikkeket, a mennyiben azt a törvényes kiváltságok nem akadályozzák, bárki árúba bocsájthat.* Kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni.
