Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-340

S4Ü. országos ülés áprilisa. 18S4. 333 Elnök: Szólásra többé senki sem lévén fel­jegyezve, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólani. Gr. Bethlen Ödön előadó: Minthogy a gr. Apponyi képviselő ur által benyújtott niódo­sítvány szövegezése a törvény intentióinak meg­felel, én részemről hozzájárulok. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: A szavazás egysze­rűsítése végett kijelentem, hogy habár kötelezőnek nem akarom elismerni azt, hogy a törvény szö­vegének dativussal kezdődnie nem szabad, mert ez iránybím praecedenst statuálni nem akarok: szíve­sen hozzájárulok a niódosítványom azon szövegé­hez, a melyet Körösi Sándor barátom nyújtott be. Elnök: E szerint a 6. §-sal szemben Appo­nyi képviselő ur módosítványa van azon szövege­zéssel, melyet Körösi Sándor képviselő adott be. Ezenkivül van még Polónyi képviselő ur két mó­dosítványa, mely ágy az eredeti, mint a módosított szövegre alkalmazható. Az első kérdés tehát az lesz, hogy fentartja-e a t. ház az eredeti szöveget, szemben Apponyi' képviselő ur módosítványával ? Ezután a kérdések Polónyi Géza képviselő urnak módositványaira fognak föltétetni. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a6.§-t gr. Apponyi Albert képviselő ur módosítványával szemben, melyet Körösi képviselő ur szövegezett, elfogadni. (Nem!) Ennélfogva kijelentem, hogy az eredeti szö­veg mellőzésével, Apponyi képviselő urnak Körösi Sándor képviselő ur által szövegezett módosítványa fogadtatott el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e már most az Apponyi képviselő ur által ajánlott 21 évet elfo­gadni, szemben a Polónyi képviselő ur által aján­lott 20 évvel? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy a t. ház a 21 évet fogadta el. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e az Apponyi képviselő ur által ajánlott 3 évet fentar­tani szemben a Polónyi képviselő ur által indít­ványozott öt évvel? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik a három évet kí­vánják fentartani, felállani. (Megtörténik.) A többség a 3 évet elfogadja s igy a 6. §. azon szövegezésben fogadtatott el, a melyben Apponyi képviselő ur módosítványát Körösi képviselő ur ajánlotta. Rakovszky István jegyző (olvassa a 7.§-t). Ernuszt Kelemen: Mielőtt & 7. §. új szö­vegezését kérném a t. háztól, méltóztassék meg­engedni, hogy eonstatáljam, hogy az általános vita alkalmával történt felszólalások szerint, egy-kettő kivételével, mindenki elfogadta a qualificatiót. Igénytelen nézetem szerint igen helyesen, mert ez által a nagy közönségnek semmi kár sem okozta­tik és megnyugtatókig hat az iparosokra. Ha pe­KÉPTH. NAPLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET. dig a gyakorlat később azt mutatná, hogy ez nem megfelelő, a törvényt lehet módosítani. Én nem osztozom azon nézetben, melyet itt a házban kifejezni hallottam, hogy az iparosokat illueiókban ringatjuk. Hiszen ők gyakorlati szem­mel ismervén és látván viszonyainkat és azoknak jelenlegi mostoha állapot]át, semmi esetre magukat illasióknak oda nem adhatnák, még akkor sem, ha mint itt e házban történt, a szónokok mindnyájan többé-kevésbbé arra utaltak, hogy az nem fogja helyzetüket javítani. Ha tehát a t. ház a qualificatiót elfogadja, akkor nem fogadhatja igy el ezen szakaszt, mely ezzel határozottan szemben áll, mert a megelőző 4., 5., 6. §§-ok eltérőleg egy vagy más fokban quali­ficatiót követelnek, a 7. §. pedig megengedi azt, hogy az iparos azon iparágakról, melyek képesí­tés igazolásához kötöttek, bármely más képesítés­hez kötött mesterségre, a képesítés kimutatása nél­kül, átmehet. Én elismerem ugyan, hogy gyakorlatilag az életben foroghatnak fenn esetek, a melyek e rész­ben némi eltérést követelnek. Igy pl. utalhatok megyénkben előforduló azon esetre, hogy Kőszeg vidékén a gyárak felállítása és más viszonyok következtében az ottani posztógyártás-kézműipar egészen tönkre ment. Lehet az az eset is, hogy valaki mint gyermek rá erőszakoltatik valamely iparágra, melyről később maga azon meggyőző­désre jut, hogy nem az ő hivatása s hogy ahhoz nem ért. Értem tehát, hogy ily esetekben meg kell engedni, hogy az illető más iparágat kezdhessen, de természetesen ki van mondva, hogy az utóbbi csak olyan lehet, mely rokon természeténél fogva némi előkészítést talál magánál az illetőnél. Azért is szükséges ez, mert én nem akarom, hogy ezen firma alatt épen az csuszhassék be, a mitől az iparosok legjobban irtóznak, t. i. hogy a képesítés kijátszassék, az által, hogy az illető más iparágra lép, melyhez absolute semmi képesítést kimutatni nem tud. A kontár-munka által, mint méltóztatott mondani itt a házban, a nagy püb­lieum szenved, de az iparos is magát az által, hogy a kellő képessége és tapasztalata az iparhoz nincsen, tönkre teszi és egyúttal a jóravaló ipa­rosokat is károsí kiknek concurentiát csinál. Azt mondhatja valaki, hogy igen nehéz ki­jelölni a rokon természetű iparokat. Én erre eg3^szerűen csak azt felelem, hogy a gyakorlati életviszonyokat megoldották. Mikor a szomszéd Ausztriában ez a törvényben benne van és ott ki tudták jelölni és nem kételkedem, hogy nálunk is a minister ur ki fogja jelölhetni, gyakorlatilag azt keresztülviheti, mert ugyanakkor, mikor ő az 5. §-ban a törvény által utasítva van, hogy a képe­sítés kimutatását igénylő iparágakat jelölje ki, 30

Next

/
Thumbnails
Contents