Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-339

222 *^9. országos Ülés De meglehet, hogy talán mást akart inon- j dani a bizottság és mást akar mondani a javaslat. Meglehet, hogy azt akarja tulajdonkép mondani, hogy miután ezen egyes iparágak időről időre változnak, ennélfogva bízandó ez a minister által kiadandó rendeletre, hogy aztán a minister a szükséghez képest időről időre változhatni fog a rendeleten. De ugyanez történhetik a törvényhozás utján is, mert ha eszközölhető a rendeletnek módosítása az élet szükségeihez képest időről időre, ugyanaz eszközölhető törvényhozási utón is. Ez tehát nem lehet ok arra, hogy itt a törvényhozás teendője a ministerre átruháztassék. Mi kívántatik tulajdonkép arra, hogy a különböző iparágak azon ezélból, a mely itt foglaltatik, megállapittassanak akár rendeletileg, akár a törvény által. Kívántatnak először adatok, másodszor azoknak combinálása és tanulmányozása. Azt hiszem, hogy akár rendeletileg állapittatnak meg a különböző iparágak, akár törvényhozásilag, a munka egy és ugyanaz. Miután azonban a mint beszédem elején kijelentettem, én ily törvényhozási eljárás mellett az államhatalmak köreinek összezavarását látom, a mely törvényhozási eljárásnak rendes viszonyok közt részemről barátja sohasem lehetek, kérem a t. házat, hogy az 5. §-t csupán ily értelemben újból való szövegezés végett a bizottsághoz visszautasítani méltóztassék, megmaradván a szakasznak többi intézkedése. Határozati javaslatom a következő: „Utasítsa vissza a képviselőház az 5. §-t a bizottsághoz a végett, hogy a bizottság ezen 5. §-t akkép szövegezze, hogy abban részletesen soroltassanak elő azon mesterségek, melyeknek tízeséhez a kellő képzettséget a 3. §. értelmében ki kell mutatni". Bátor vagyok e javaslatomat a t. ház pártfogásába ajánlani (Helyeslés a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Mukics Ernő: T. ház! (Halljuk!) A szőnyegen levő törvényjavaslatnak egy kimagasló sarkalatos pontja van, t. i. a qualificatio, a melytől méltán lehet várni, hogy iparososztályunk nyomasztó sorsán, ha nem is egészen, de részben segítve lesz. Ezen nézetnek adott kifejezést, amint a ház tagjaiig méltóztatnak tudni, az országos iparosegyesület; ebben a nézetben osztozom magam is ; minélfogva igen természetes, hogy a kérdéses 5. §-t, ugy a mint az szövegezve van, el nem fogadhatom már azért sem, mert ezen az előzőleg elfogadott 4. §. intézkedését a képesítésre nézve kérdésessé tehetné ; hanem igenis hozzájárulok ahhoz a határozati javaslathoz, a melyet Vidliczkay t, képviselőtársam terjeszt elő. Ha a t. minister ur tisztában van a mi felett különben nem kételkedem azon iparágak iránt, melyek qualificatióhoz kötvék, akkor nem látom okát annak, hogy miért ne j április 2. 1884. lehetne itt a törvényben is azokat egyenkint elősorolni. A közgazdasági bizottság az ő jelentésében, a melyre Vidliczkay t. képviselőtársam is reflectált, azt mondja, hogy a gyári ipar fejlődése sok kis ipart megszüntethet, míg másrészt a technika előhaladása sok más iparágakat teremthet, melyek eddigelé nem léteztek és ebből azt következteti a bizottság, hogy azt nem lehet a törvénybe iktatni, mert nem biztosíthatja az iparágakra nézve az állandóságot. En a bizottságnak e felfogásában nem osztozom, mert ha a törvényhozás mindig csak oly törvényeket alkotna, a melyeknek állandóságát biztosíthatná, akkor soha sem volna ebben a helyzetben, hogy törvényt alkosson, mert a mulandóság ellen sem a törvényhozás, sem a kormány magát soha sem biztosíthatja. De ha a gyári ipar fejlődése folytán egy valamely iparág megszűnnék is, a mely a törvényben van, hiszen ez a törvényt nem alterálja, mert megszűnvén az illető iparág, megszűnik a törvénynek arra vonatkozó intézkedése is. Ha pedig új iparág keletkezik, akkor a kormánynak és a t. minister urnak mindig módjában áll azt törvény által pótolni; L'szen törvényhozásban nem szűkölködünk; hanem igenis szűkölködünk jó törvényhozásban. (Ugy van! a ssélsö baloldalon.) De máskülönben is azon álláspontra helyezkedve, melynek az előttem szólott.t. képviselőtársam kifejezést adott, én sem osztozom azon eljárásban, hogy a képviselőház, mintegy tért nyisson a ministeri rendeleteknek és azt az űrt, a melyet a törvényhozás kell hogy betöltsön, a ministeri rendelkezésnek hagyja fenn. Én ezt az eljárást az alkotmányos fogalmak szerint sem fogadhatom el és így mint beszédem eleién is kifej estem volt. elfogadom Vidliczkay képviselőtársam határozati javaslatát. Abban az esetben azonban, ha a képviselőház talán nem volna hajlandó azt elfogadni, én egy más szelídebb módosítványt ajánlok, abban a meggyőződésben, hogy ahhoz t. minister ur is hozzájárulni méltóztatik, mert az legkevésbé sem fog praejudikálni á t. minister ur intézkedéseinek, de sőt talán tájékozásul szolgál. Módosítványom a következőkép hangzik; Az 5. szakasz 1. sorában ezen szó után „minister" tétessék „az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatása mellett". Ajánlom e módosítványt elfogadásra. (Élénk hehjeslés balfelöl.) Elnök: Fel íog olvastatni a módosítás. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt.) Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! Azok megnyugtatására, a kik azt hiszik, hogy tán a kormány intentiója az, hogy a ministeriumok és általában a kormány hatásköréhe bevonassanak mindezek, azok megnyugtatására kijelenthetem