Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-338

338. er zágos ülés április 1. ISSi. 209 nem fogadom el Steinacker képviselő ur indítványát. (Helyeslés.) Elnök: A második szakaszhoz négy módosítás adatott be, tulaj donképen csak három, mert a Lázár és Steinacker képviselő urak módosítványa egy és ugyanaz. Az első kérdés az lesz, elfogadta-e a t. ház a szakaszban foglalt 18 évet változatlanul a bizottság javaslata szerint, szemben Lázár Ádám és Steinacker képviselő urak indítványával, a kik 20 évet kivannak tétetni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a 18 évet és igy Lázár és Steinacker képviselő urak módosítványai elestek. A Vidliczkay képviselő ur stylaris módosítására nézve azt hiszem kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. (Helyeslés.) Tehát a szakasz 2-dik sorában az „önállóan ipart űzhetnek" szavak, helyesebb szórend szerint igy iktattatnak be: „ önállóan űzhetnek ipart." A Körösi Sándor képviselő ur módosítványára nézve is azt hiszem kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. (Elfogadjuk!) Tehát a szakasznak következő végszavai helyett: B és ily esetben vagyonukról szabadon rendelkezhetnek" a következő szavak iktattatnak be: „és ez által teljes korúakká válnak". Következik a 3. szakasz. Rakovszky István jegyző (olvassa a 3. szakaszt). Elnök: A 3. §. ha észrevétel nincs, elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a 4. §-t). Czirer Ákos: T. ház! A fennálló törvényeket rendszerint azért szoktuk módosítani, mert a bennök foglalt intézkedések vagy már ide] őket multák, vagy káros hatással vannak azon intézményekre, a melyek érdekében alkottattak. Ha e felfogás helyes, én indokolatlannak tartom azon eljárást, melynél fogva a 4. §-ra vonatkozólag a régi törvényben foglalt helyes és az iparosok érdekei szempontjából mindenesetre fentartandó egyik intézkedés kihagyatott, a másik pedig az iparüzők érzékeny hátrányára megmásittatott. (Halljuk!) A 1872. törvény megengedi ugyanis, hogy iparűzési szándékát kiki az iparhatóságnál szóval is bejelenthette. Ez minden bizonynyal könnyítés az iparosokra nézve s azért helyesebb volna szerintem, költségkevesbítés okából a törvény régi szövegét fentartani. Kapcsolatban ezzel, megemlítem,hogy ugyancsak az első bekezdésből kimaradt e szó „ingyen", mely a 1872. törvényben benfoglaltatotts helyette megint az iparosok terhére nevezetes változtatás tétetett e szakasz keretébe, nevezetesen az iparűzés megkezdésének bejelentése alkalmával bizonyos díj fizetésének kötelezettsége. Én nem tagadom, hogy azon czél, a mely végett az iparosokKÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XVI. KÖTET. | nak ezen hozzájárulása igénybe vétetik, egy kissé | szelídíti az eszköznek odiosus minőségét, bár nem nem vonható kétségbe az sem, hogy a mai korban, melynek iránya a tandíjak leszállítása, esetleg el törlése, ingyenes iskolák felállítása felé hajlik

; valósággal visszaesésnek kell ezen intézkedést jellemeznem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De ha azt el is ismerem, hogy a czélnak, melyre az áldozatok kívántatnak, közérdekű volta, ipari szempontból a teher elvállalását némileg enyhíti is, még sem tartom e terhet olyannak, a melyet a régi törvény kedvezőbb felfogása helyett nyugodt lélekkel elfogadhatnánk. Ismeretes dolog, hogy mindenben legnehezebb a kezdet s azért az iparűzés megkezdésének újabb pénzbeli megterheltetése nem szélszerű és nem szükséges, főképen tekintettel azon körülményre, hogy az iparosoknak e javaslat értelmében úgyis különféle czímeken tetemes pénzbeli áldozatokat kellend hozniok az ipar érdekében, (ügy van ! a szélső baloldalon.) Megemlítem a testületi taxákat, a segélypénztári járulékokat, az esetleg kirovandó 2°/o adópótlékot, az ipartársulati díjakat. Ha ehhez még az iparkamarai járandóságot hozzáveszem, ugy azt hiszem az iparosok ily terhekkel annyira meg vannak áldva, hogy valóban nem tartom czélszerűnek, a megkezdés alkalmával új járulék fizetését, de nem tartom szükségesnek sem, mert a czél, a melyre kívántatik a pénz, más kétdiárom czírnen úgyis igénybe, veszi majd az iparost. (Ugy van! a szélső balon.) Én ezeknél fogva az iparügy prosperálása érdekében helyesebbnek vélem a 72. törvény említett rendelkezései fentartását s e végből a következő módosítást ajánlom a tisztelt háznak elfogadás végett. (Élénk Jtelyeslés a szélső balon.) Penyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt) : Az első bekezdés második sorában e szó után: „írásban", tétessék e két szó: „szóval vagy". Ugyanazon bekezdés utolsóelőtti sorában e szó után: „alatt" tétessék e szó „ingyen". A második bekezdés hagyassék ki. Győrffy Pető: T. ház! Én a most beterjesztett niódosítványt pártolom, de az esetre, ha a t. ház azt nem fogadná el, tehát feltételesen, egy módosítványt kívánok benyújtani. (Halljuk!) Az előttem szólott által beterjesztett módosítvány t. i. azt mondja, hogy e szakasz második bekezdése maradjon ki. Ha a t. ház ezt el nem fogadja és ragaszkodik ahhoz, hogy bejelentési díjak fizettessenek, akkor nekem az a nézetem, hogy a most felállított taxák mindenesetre módosítandók. Itt t. i. a b) pont alatt az van mondva, hogy a tízezernél több lakosú városban 5 frt a díj; a ki hazánk városait ismeri, tudni fogja mily nagy a különbség egyik és másik 10,000 lakosú város közt ipar, consum stb. tekintetében, azt is tudhatja, hogy némely tízezernél kevesebb lakosú város sok tekintetben felette áll, más 15—20,000 27