Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-337

337. országos ülés márezius 31. 1884 JgJ {Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezeket csupán a szük­ségesség szempontjából szabad és lehet bírálni és én nem habozom kimondani azt, hogy én a magam liberalismusát a legkevésbé sem tartom compro­mittálva az által, hogy ha helyeslem azt, hogy Magyarország iparosai testületeket alkossanak, ott a maguk ügyeit intézzék el és vegyék fel a harezot legalább most e téren, ha egyébbel nem, hát egy oly kormányzattal szemközt, a melynek mindig hajlandósága van arra, hogy Magyarország termelőiben és iparosaiban semmi egyebet, csak egy kipréselhető czitromot lásson. Alkossunk társulatokat, mert ma már Magyar­országon megszűnt az egyén nyomatéka, csupán csak azoknak van szavuk, a kik családi, va<rv vagyoni réven oda tudják vetni a maguk súlyát. {Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha már az egyéni tekintély egészen alászállott, léptessék életbe nem csak az iparosok, hanem a földmívelők is mindenütt azt a társulási rendszert, hogy ezen az utón iparkodjanak magukat megvédeni. Ezek volnának t. ház azok, a miket ez alka­lommal előadni akartam. Én a magam részéről a leghatározottabban elutasítom azt az intentiót, hogy itt egy komoly, fontos kérdés ötletéből a törvényhozás kebelében ajánltassék a törvényho­zás és a nemzetnek az experimentális politika, a mely itt a leghatározottabb kifejezést nyert azon itt többek által tett kijelentés által, hogy az ipa­rosokon e törvényjavaslat segíteni nem fog, hanem megadjuk nekik, ám tanítsák meg őket az élet ta­pasztalatai. Én lelkiismeretem szerint nem csatla­kozhatom ez irányhoz, miért ? Már humanisticus szempontból sem tehetem, mert azt senki sem ta­gadhatja, hogy Magyarország iparossága mai nap­ság oly nyomasztó helyzetben van, hogy az azzal való esperimentálás bűn, azt tenni nem szabad, hanem igenis be kell következni annak, a mi nél­kül sem az ipar, sem a kereskedelem terén, sem általában az állami életnek más fontos nyilvánu­lásaiban a jövőre való üdvös kihatás nem képzel­hető és ez az, hogy ha valaki ily dolgokat rendezni akar, azt külön vámterület, külön pénzügy és külön hadügy nélkül teljesíteni nem lehet; és én a mellett vagyok, hogy oda kell csatlakozni azon irányhoz, a mely azt hirdeti, hogy „Független Magyarország mint önczél"! {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez nem akar hadüzenet lenni sem dynastiák, sem szomszéd népek ellen, ez csak oly követelmény, a melyet a világon egy nemzettől sem lehet megtagadni. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Igaz ! Ugy van!) És minthogy kimondtam azt, hogy ez állás­pontra helyezkedem, hogy én sem az ipar, sem az iparosok kérdésében, sem Magyarország pénz­ügyi kérdésében nem látok nemzeti kérdést, hanem látom egy idegen hatalomnak a kérdését, a mely ezt a hatalmat meg akarja magának tartani j és fájdalom, meg tudja tartani oly hazafiak által, a kik csak magukra néznek és nem törődnek ma­gával a nemzettel, mondom, minthogy ez a hatalmi kérdés fel van vetve, nekünk szembe kell állíta­nunk a nemzet jövőjének érdekében a legfontosabb kérdést és ez az, hogy ezzel a rendszerrel és éljen a független Magyarország. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pulszky Ágost: T. ház! Csak azért szóla­lok fel e kérdésben, mert azon kevesek közé tar­tozom e házban, a kik az e kérdésben felhozottakra nézve eltérnek azon felfogástól, mely túlnyomó részben a háznak majdnem minden padjáról hang­zik. Mert én részemről, ha ugyan egyes szavazat­nak jelentősége volna az előre látható számará­nyok mellett, határozottan a törvényjavaslat ellen szavaznék. Minthogy azonban e szavazatnak a jelen körülmények közt hatálya nem lehet, lega­lább fel akartam szólalni, hogy álláspontomat jelezzem. Midőn ezt tenni kívánom, megvallom, némi­leg könnyebbé vált a feladat teljesítése az eddig hallottak nyomán, mert mindazok, kik a törvény­javaslatot különböző szempontokból és különböző oldalról pártolták, egyben találkoztak a szempon­tok eltérése daczára. A túldalról felszólaltak pár­tolták a javaslatot, de azon fentartással, hogy nagy baj, nagy kár nem keletkezhetik belőle s a mellett az ország lakossága egy része kívánságának ele­get tévén, czélszerű az ily intézkedés, hogy az izgatás megszűnjék. A kik meg ezen oldalról pár­tolták, de nem vártak belőle valami nagy hasznot, hanem elfogadták mint alapot, hogy a mellett to­vább lehessen a törvényjavaslatban állítólag lefek­tetett irány mellett haladni. A kik azon oldalról felszólaltak, a qualificatiot nem tartották feltétlenül hasznosnak, de eltűrése mellett szóltak azon szem­pontból hogy abból valami nagy baj oly mérvben, mint a törvényjavaslatban bevéve van, származni nem fog. A kényszertársulásra vonatkozólag azon megszorításokat, melyeket a törvényjavaslat tar­talmaz, elégnek tartották, hogy abból várható min­den nagy kárnak eleje vétessék. Ezen oldalról az érvelések abban összpontosultak, hogy a törvény részletes megalkotása alkalmával tovább lehet menni az egyes szakaszok jelen tartalmánál, és oly intézkedéseket lehet bevenni, melyek az izga­tások ellenében a várakozásoknak megfelelnek. Egy harmadik részről is történt a törvényjavaslat pártolása, ismét más fentartással, azzal tudniillik, hogy azon izgalom, mely a törvényjavaslat ily alakban való előterjesztését és netalán szigo­rított alakban elfogadását vonja maga után, nem fog megszűnni a törvényjavaslat elfogadásával, hanem azon reménynek adatik kifejezés, hogy azon izgalom átmenetet képez az iparosok érde­keire vonatkozólag ma fontos kérdésre, t. i. az ön­álló vámterület kérdésére és ezen kérdés majd

Next

/
Thumbnails
Contents