Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-337
337. országos ülés márezius 31. 1884 JgJ {Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezeket csupán a szükségesség szempontjából szabad és lehet bírálni és én nem habozom kimondani azt, hogy én a magam liberalismusát a legkevésbé sem tartom compromittálva az által, hogy ha helyeslem azt, hogy Magyarország iparosai testületeket alkossanak, ott a maguk ügyeit intézzék el és vegyék fel a harezot legalább most e téren, ha egyébbel nem, hát egy oly kormányzattal szemközt, a melynek mindig hajlandósága van arra, hogy Magyarország termelőiben és iparosaiban semmi egyebet, csak egy kipréselhető czitromot lásson. Alkossunk társulatokat, mert ma már Magyarországon megszűnt az egyén nyomatéka, csupán csak azoknak van szavuk, a kik családi, va<rv vagyoni réven oda tudják vetni a maguk súlyát. {Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha már az egyéni tekintély egészen alászállott, léptessék életbe nem csak az iparosok, hanem a földmívelők is mindenütt azt a társulási rendszert, hogy ezen az utón iparkodjanak magukat megvédeni. Ezek volnának t. ház azok, a miket ez alkalommal előadni akartam. Én a magam részéről a leghatározottabban elutasítom azt az intentiót, hogy itt egy komoly, fontos kérdés ötletéből a törvényhozás kebelében ajánltassék a törvényhozás és a nemzetnek az experimentális politika, a mely itt a leghatározottabb kifejezést nyert azon itt többek által tett kijelentés által, hogy az iparosokon e törvényjavaslat segíteni nem fog, hanem megadjuk nekik, ám tanítsák meg őket az élet tapasztalatai. Én lelkiismeretem szerint nem csatlakozhatom ez irányhoz, miért ? Már humanisticus szempontból sem tehetem, mert azt senki sem tagadhatja, hogy Magyarország iparossága mai napság oly nyomasztó helyzetben van, hogy az azzal való esperimentálás bűn, azt tenni nem szabad, hanem igenis be kell következni annak, a mi nélkül sem az ipar, sem a kereskedelem terén, sem általában az állami életnek más fontos nyilvánulásaiban a jövőre való üdvös kihatás nem képzelhető és ez az, hogy ha valaki ily dolgokat rendezni akar, azt külön vámterület, külön pénzügy és külön hadügy nélkül teljesíteni nem lehet; és én a mellett vagyok, hogy oda kell csatlakozni azon irányhoz, a mely azt hirdeti, hogy „Független Magyarország mint önczél"! {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez nem akar hadüzenet lenni sem dynastiák, sem szomszéd népek ellen, ez csak oly követelmény, a melyet a világon egy nemzettől sem lehet megtagadni. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Igaz ! Ugy van!) És minthogy kimondtam azt, hogy ez álláspontra helyezkedem, hogy én sem az ipar, sem az iparosok kérdésében, sem Magyarország pénzügyi kérdésében nem látok nemzeti kérdést, hanem látom egy idegen hatalomnak a kérdését, a mely ezt a hatalmat meg akarja magának tartani j és fájdalom, meg tudja tartani oly hazafiak által, a kik csak magukra néznek és nem törődnek magával a nemzettel, mondom, minthogy ez a hatalmi kérdés fel van vetve, nekünk szembe kell állítanunk a nemzet jövőjének érdekében a legfontosabb kérdést és ez az, hogy ezzel a rendszerrel és éljen a független Magyarország. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pulszky Ágost: T. ház! Csak azért szólalok fel e kérdésben, mert azon kevesek közé tartozom e házban, a kik az e kérdésben felhozottakra nézve eltérnek azon felfogástól, mely túlnyomó részben a háznak majdnem minden padjáról hangzik. Mert én részemről, ha ugyan egyes szavazatnak jelentősége volna az előre látható számarányok mellett, határozottan a törvényjavaslat ellen szavaznék. Minthogy azonban e szavazatnak a jelen körülmények közt hatálya nem lehet, legalább fel akartam szólalni, hogy álláspontomat jelezzem. Midőn ezt tenni kívánom, megvallom, némileg könnyebbé vált a feladat teljesítése az eddig hallottak nyomán, mert mindazok, kik a törvényjavaslatot különböző szempontokból és különböző oldalról pártolták, egyben találkoztak a szempontok eltérése daczára. A túldalról felszólaltak pártolták a javaslatot, de azon fentartással, hogy nagy baj, nagy kár nem keletkezhetik belőle s a mellett az ország lakossága egy része kívánságának eleget tévén, czélszerű az ily intézkedés, hogy az izgatás megszűnjék. A kik meg ezen oldalról pártolták, de nem vártak belőle valami nagy hasznot, hanem elfogadták mint alapot, hogy a mellett tovább lehessen a törvényjavaslatban állítólag lefektetett irány mellett haladni. A kik azon oldalról felszólaltak, a qualificatiot nem tartották feltétlenül hasznosnak, de eltűrése mellett szóltak azon szempontból hogy abból valami nagy baj oly mérvben, mint a törvényjavaslatban bevéve van, származni nem fog. A kényszertársulásra vonatkozólag azon megszorításokat, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, elégnek tartották, hogy abból várható minden nagy kárnak eleje vétessék. Ezen oldalról az érvelések abban összpontosultak, hogy a törvény részletes megalkotása alkalmával tovább lehet menni az egyes szakaszok jelen tartalmánál, és oly intézkedéseket lehet bevenni, melyek az izgatások ellenében a várakozásoknak megfelelnek. Egy harmadik részről is történt a törvényjavaslat pártolása, ismét más fentartással, azzal tudniillik, hogy azon izgalom, mely a törvényjavaslat ily alakban való előterjesztését és netalán szigorított alakban elfogadását vonja maga után, nem fog megszűnni a törvényjavaslat elfogadásával, hanem azon reménynek adatik kifejezés, hogy azon izgalom átmenetet képez az iparosok érdekeire vonatkozólag ma fontos kérdésre, t. i. az önálló vámterület kérdésére és ezen kérdés majd